2023. június 4-én készült felvétel a teljes holdról az orosz külügyminisztérium épülete felett Moszkvában.
2023 október elején az orosz kormány nyilvánosságra hozta 2026–2028 közötti szövetségi költségvetésének teljes tervezetét, amelyben Vlagyimir Putyin elnök legfontosabb politikai prioritásait vázolta fel a következő évekre. Azonban az orosz ellenzéki politikus, Vlagyimir Milov, aki korábban gazdasági tanácsadóként dolgozott az orosz kormányban, a Free Russia Foundation nevű agytröszt számára készített jelentésében – amelyet a Kyiv Independent is megkapott – azt állítja, hogy Oroszország költségvetési helyzete korántsem nevezhető „normálisnak”.
A költségvetési helyzet súlyossága
Milov szerint „ahhoz, hogy Oroszország hadigépezetét ilyen szinten működtessék, sokkal több pénzre lenne szükség – ám egyszerűen nincs elegendő forrás.” A Kyiv Independent részletesen megvizsgálta az orosz költségvetési tervezetet annak érdekében, hogy feltárja, vajon Oroszország valóban kifogyóban van-e a háborús kiadások finanszírozásához szükséges pénzből.
Hét évnyi hiány és annak következményei
A jelentés szerint Oroszország teljes körű költségvetési válságot él át. Vladimir Dubrovskiy, az ukrajnai Társadalmi és Gazdasági Kutatóközpont vezető közgazdásza szerint a deficit „Oroszország legsúlyosabb gazdasági és politikai-gazdasági problémája”.
- Az ország hét egymást követő évben szenved magas költségvetési hiányt (GDP 2%-a felett), ami 1999 óta nem volt tapasztalható.
- Az orosz kormány hivatalosan feladta azt a célt, hogy a hiányt GDP-arányosan 1% alatt tartsa.
- 2025-re a tervezett hiányt 0,5%-kal emelték 2,6%-ra.
- A kormány 2026-ra 1,6%-os hiánycsökkenést vár, ám elemzők ezt irreálisnak tartják.
Benjamin Hilgenstock, a KSE Intézet makrogazdasági kutatásainak vezetője szerint: „A 2025-re várható hiány jelentős. Bár a 2026-os terv alacsonyabb hiányt mutat, ezek inkább vágyálmok.”
Dubrovskiy hozzátette: „Ha a háború folytatódik, a hiány szinte biztosan jelentősen nőni fog, ahogy az korábban is történt. Ráadásul ez az előrejelzés nem veszi figyelembe a jövőbeni gazdasági szankciók potenciális hatását.”
Hilgenstock rámutatott arra is, hogy egy 2-3%-os GDP-arányos hiány „nagyon magas Oroszország számára”, mivel az ország nem fér hozzá nemzetközi pénzügyi piacokhoz a szankciók miatt. Ezért kizárólag belföldi hitelfelvételre és korlátozott tartalékokra támaszkodhat. Még Kína sem hajlandó kormányzati hiteleket nyújtani.
A drága háború finanszírozása
Ez a fiskális válság jelentősen befolyásolja Oroszország képességét Ukrajna elleni háborújának finanszírozására. A Kreml kénytelen volt – legalábbis papíron – korlátozni a katonai kiadások további növelését annak érdekében, hogy kordában tartsa a költségvetést. Ugyanakkor a kormány már nem teszi közzé a valós kiadási adatokat, csak előrejelzéseket publikál.
A tervek szerint 2026 és 2028 között Moszkva védelmi kiadásai stagnálnak majd, arányuk pedig fokozatosan csökken GDP-arányosan: 6,3%-ról (2025) 5,5%-ra (2026–2027), majd tovább 4,7%-ra (2028).
Vlagyimir Milov szerint azonban ezek az adatok mélyebb problémákat rejtenek:
„A hadiipari komplexum pénzügyi nehézségekkel küzd. Hogy még jelenlegi szinten is működni tudjon – további megszorítások nélkül –, egyre nehezebb fenntartani.”
Sergey Chemezov, a Rostec vezérigazgatója – amely Oroszország legnagyobb fegyvergyártó vállalata – augusztusban elismerte: „A termelés jövedelmezősége alacsony vagy akár nulla is lehet, sőt negatív is előfordulhat”, ami miatt „nem marad túl sok forrás fejlesztésekre”.
Korlátozott intenzitású háború
Milov rámutatott arra is, hogy Oroszország jelenleg csak egy korlátozott intenzitású háborút engedhet meg magának. A harcok nem túl intenzívek harckocsik vagy más nagy haditechnikai eszközök használata tekintetében; inkább dróncsapásokra, rakétatámadásokra és helyi offenzívákra támaszkodnak.
„Ezt a típusú hadviselést még egy ideig fenn tudják tartani,” mondta Milov, „de kérdéses meddig és milyen célból.”
Bónuszok csökkentése és toborzás nehézségei
Több nagy régió – például Szentpétervár, Szamara, Tatárföld és Baskíria – jelentős mértékben csökkentette az önkéntes harcosok toborzására adott bónuszokat akár ötszörösére is visszaesve.
A Kreml újabb általános mozgósítás helyett inkább pénzügyi ösztönzőkre és toborzó kampányokra támaszkodik: vonzó szerződéseket kínál önkénteseknek Ukrajna elleni harcra. Bár ezek a kifizetések regionális költségvetésekből származnak és nem szövetségi forrásból, ez jól tükrözi az ország szélesebb körű költségvetési válságát.
Korlátozott finanszírozási lehetőségek
A hagyományos finanszírozási utak kimerültek; Oroszországnak kevés lehetősége maradt fedezni költségvetési hiányát:
- A Nemzeti Vagyonalap likvid része jelentősen csökkent: jelenleg 4,2 billió rubel (kb. 50 milliárd USD), ami jóval kevesebb mint az egyedül 2025-re várt 5,7 billió rubeles (70 milliárd USD) hiány.
- Belföldi államkötvény-kibocsátás gyakorlatilag lehetetlen: tízéves államkötvények hozama meghaladja a 15%-ot, ami túl magas adósságszolgálati költséget jelent.
- A kormány adóemelésekkel próbálja részben fedezni védelmi kiadásait: például társasági nyereségadó emelése 25%-ra és tervezett áfa növelése 22%-ra.
- Ezek az intézkedések azonban csak töredékét hozzák meg annak az összegnek, amire szükség lenne.
- Marad tehát az inflációgerjesztő pénznyomtatás – vagyis központi banki hitelnyújtás –, amely azonban hosszú távon károsítja az orosz gazdaságot.
A nyugati szankciók hatása és javaslatok
Milov szerint Oroszország mélyülő gazdasági és költségvetési válsága közvetlen következménye a nyugati szankcióknak. Szerinte Európának fel kell gyorsítania az orosz energiaimport fokozatos megszüntetését:
- LNG-importot teljesen le kell állítani 2027-re;
- Minden más energiahordozót pedig legkésőbb 2028-ra;
- Ezzel tovább gyengíthető lenne Oroszország háborús gépezete.
Kiemelte továbbá, hogy Szlovákia és Magyarország gázellátása mellett az LNG-export Nyugat-Európába még mindig Gazprom fő bevételi forrásai közé tartozik – ezek adják Gazprom profitjának több mint felét.
Vasily Astrov (Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének vezető közgazdásza) úgy véli, hogy Oroszország romló fiskális teljesítményének fő okai idén elsősorban az alacsony globális olajárak és egy túlértékelt rubel voltak. Az erős rubel csökkentette az energiahordozó-exportból származó bevételeket nemzetközi valutára átváltva.
Dubrovskiy hangsúlyozta: bár az olajárplafon („price cap”) továbbra is „a legjelentősebb intézkedés” Oroszországgal szemben, még nem vált teljesen hatékonnyá. A másodlagos szankciók és egyedi orosz cégeket célzó korlátozó intézkedések eddig inkább jelképesek voltak és legfeljebb egyszeri hatást gyakoroltak.
Zárszó: A nyugati nyomás eredményessége
Milov összegzésként kijelentette: bár nincs egyetlen „varázslatos” intézkedés sem, hanem komplex szankciós rendszer működik Oroszországgal szemben. Az infláció és magas kamatok közvetlen következményei ezeknek a korlátozó lépéseknek.
Forrás: https://kyivindependent.com/the-cost-of-war-is-russia-running-out-of-money-to-fight-its-war/
