James Dewey Watson, aki 1962-ben megosztva kapta a Nobel-díjat az orvostudomány vagy élettan területén a DNS szerkezetének feltárásáért, 97 éves korában elhunyt. Watson nemcsak a kettős hélix felfedezésében játszott kulcsszerepet, hanem ő volt az egyik kezdeményezője és motorja a Humán Genom Projektnek is. Ugyanakkor pályafutását beárnyékolták rasszista és szexista megnyilvánulásai, amelyek miatt később komoly kritikák érték.
A DNS kettős hélix szerkezetének felfedezése
Watson és Francis Crick, akik az Egyesült Királyságban, a Cambridge-i Egyetemen dolgoztak együtt, 1953-ban tették közzé híres tanulmányukat a Nature folyóiratban „A Structure for Deoxyribose Nucleic Acid” címmel. Ebben a cikkben írták le először a DNS molekula kettős hélix szerkezetét, amely alapvetően megváltoztatta a biológia tudományát.
Watson akkor mindössze 25 éves volt, és kollégái szerint számára semmi sem volt lehetetlen. Robert Martienssen, a Cold Spring Harbor Laboratórium genetikus kutatója így emlékezik: „Semmi sem volt elérhetetlen számára.”
A felfedezés tudományos jelentősége
A kettős hélix szerkezet feltárása lehetővé tette a genetikai öröklődés mechanizmusainak megértését és azt, hogy miként szintetizálnak a sejtek fehérjéket. Ennek az áttörésnek köszönhetően váltak lehetővé olyan orvosi és biotechnológiai fejlesztések, mint a génterápiák, az emberi genom szekvenálása vagy a monoklonális antitestek alkalmazása a rák kezelésében.
Bruce Stillman, a New York-i Cold Spring Harbor Laboratórium elnöke szerint „a kettős hélix szerkezetének feltárása Mendel és Darwin mellett a biológia három legnagyobb felfedezése közé tartozik.”
A felfedezés mögött álló viták: Rosalind Franklin szerepe
Bár Watson és Crick neve összeforrt a DNS szerkezetének leírásával, munkájuk során jelentős mértékben támaszkodtak Rosalind Franklin és Maurice Wilkins adatainak felhasználására, akik akkoriban Londonban, a King’s College-ban dolgoztak. Franklin adatait azonban engedély nélkül használták fel, ami később komoly vitákat váltott ki.
Maurice Wilkins osztozott Watsonnal és Crickkel a Nobel-díjon 1962-ben. Rosalind Franklin azonban négy évvel korábban, 37 évesen petefészekrákban elhunyt, így nem volt jogosult az elismerésre.
A Manchesteri Egyetem tudománytörténészei, Matthew Cobb és Nathaniel Comfort egy 2023-as esszében hangsúlyozták: „Watsonnak és Cricknek kérniük kellett volna Franklin engedélyét az adatok használatához, valamint világosan jelezniük kellett volna hozzájárulását először Franklinnek és Wilkinsnak, majd pedig a tudományos közösségnek.”
Watson megnyilvánulásai és kritikái
A felfedezés után Watson számos alkalommal bántóan nyilatkozott Rosalind Franklinről és általában is lekicsinylően beszélt a nőkről a tudományban. Népszerű könyvében kritizálta Franklin külsejét, sőt azt írta: „Az jutott eszembe, hogy egy feminista legjobb helye egy másik laboratóriumban lenne.”
Vegyes örökség – támogatás és botrányok
Watson kollégái között is megosztó személyiség volt. Nancy Hopkins molekuláris biológus az MIT-ről elmondta, hogy Watson ösztönözte őt PhD-fokozatának megszerzésére egy olyan időszakban, amikor kevés nő vállalt tudományos pályát. Amikor Hopkins saját laboratóriumot indított és aggódott az előmenetel miatt, Watson bátorította őt kitartásra: „Csak dolgozz tovább, ha pedig nem kapod meg az állandó pozíciót, én beperlem őket” – idézte vissza Hopkins szavait.
Hopkins később aktív női jogi harcossá vált a tudományos életben, ugyanakkor ő is értetlenül áll Watson rasszista kijelentései előtt.
A rasszizmus elleni harc szükségessége a tudományban
2001-ben Berkeley-ben tartott előadásán Watson meglepte hallgatóságát olyan kijelentésekkel, amelyek összekapcsolták a bőrszínt a szexuális libidóval vagy az alacsony testsúlyt az ambícióval. Ez az esemény sokak szerint karrierjének fordulópontja volt.
2007-ben le kellett mondania egy könyvtúrát követően tett kijelentései miatt, amelyekben azt állította, hogy szerinte a fekete emberek intelligenciája alacsonyabb mint a fehéreké. Ekkor még aktív volt a Cold Spring Harbor Laboratóriumban – ahol korábban igazgatóként dolgozott –, de vezetői pozícióit elveszítette ezen megnyilvánulásai miatt.
2020-ban hasonló rasszista kijelentések után az intézmény teljesen megszakította vele minden kapcsolatot. Emellett antiszemita megjegyzései is voltak; például 2007-ben azt mondta: „Néhány antiszemitizmus igazolható.”
Záró gondolatok
James Watson élete és munkássága egyszerre jelent hatalmas tudományos áttörést és mély társadalmi vitákat. A DNS kettős hélix szerkezetének feltárása forradalmasította az élettudományokat és nyitotta meg az utat számos modern orvosi fejlesztés előtt. Ugyanakkor személyes nézetei és megnyilvánulásai komoly kérdéseket vetnek fel arról, hogyan kezeljük az ilyen komplex örökséget.
Források:
- Watson J.D., Crick F.H.C., “A Structure for Deoxyribose Nucleic Acid”, Nature (1953)
- Cobb M., Comfort N., “What Rosalind Franklin truly contributed to the discovery of DNA’s structure”, 2023 essay
- Cold Spring Harbor Laboratory története és nyilatkozatai
- Történelmi visszatekintések James Watson életére és pályafutására
