A digitális eszközök és az internetes játékok térnyerése az elmúlt évtizedekben jelentős változásokat hozott a fiatalok életében. Különösen a COVID-19 világjárvány idején nőtt meg az online tevékenységek iránti igény, ami számos kutatás fókuszába helyezte az internetjáték-függőség (Internet Gaming Disorder, IGD) és a mentális egészség közötti kapcsolatot. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a legfrissebb tudományos eredményeket, amelyek feltárják az internetjáték-függőség, a depresszió, a szorongás és a stressz összefüggéseit serdülőkorban.
Az internetjáték-függőség fogalma és előfordulása
Az internetjáték-függőség egy viselkedési addikció, amelyet az ismétlődő és kontrollálhatatlan online játékhasználat jellemez, amely negatívan befolyásolja a mindennapi életet. A WHO 2018-ban hivatalosan is elismerte az IGD-t mint diagnosztikai kategóriát. A prevalencia világszerte változó, de meta-analízisek szerint a serdülők körében 1-10% között mozog.
Mentális egészségi problémák és internetjáték-függőség kapcsolata
Számos tanulmány igazolta, hogy az IGD gyakran társul pszichés problémákkal, mint például depresszióval, szorongással és stresszel. Az alábbiakban részletesen ismertetjük ezeket az összefüggéseket:
Depresszió
A depresszió a leggyakoribb társult mentális zavar az internetjáték-függőségben szenvedő serdülők körében. Alqassim et al. (2022) kutatása rámutatott, hogy a COVID-19 pandémia alatt megnövekedett képernyőidővel együtt nőtt a depressziós tünetek előfordulása is. Egy longitudinális vizsgálat (Dang et al., 2024) kimutatta, hogy a depresszív állapotok nemcsak következményei lehetnek az IGD-nek, hanem előidézői is lehetnek annak kialakulásának.
Szorongás
A szorongásos tünetek szintén gyakran megfigyelhetők az IGD-ben érintett fiataloknál. Alrahili et al. (2023) szaúd-arábiai vizsgálata szerint a videojáték-függőség jelentős kapcsolatban állt a szorongásos zavarokkal és figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral (ADHD). Emellett Fazeli et al. (2020) tanulmánya hangsúlyozta, hogy a szorongás mediálhatja az IGD és az alvászavarok közötti kapcsolatot.
Stressz
A stressz különösen fontos tényezőként jelenik meg az internetes játékhasználat intenzitásában. Akbari et al. (2024) kutatása szerint a kognitív és motivációs tényezők mellett a stressz is előrejelzője lehet az IGD súlyosságának. Chang et al. (2023) kínai serdülők körében végzett vizsgálata pedig azt mutatta, hogy az iskolai elvárásokból fakadó stressz közvetetten hozzájárulhat az online játékfüggőség kialakulásához.
A COVID-19 pandémia hatása
A világjárvány idején bevezetett korlátozó intézkedések miatt jelentősen megnőtt a digitális eszközök használata. Alqassim et al. (2022) tanulmánya rámutatott arra, hogy ez időszakban nőtt a depresszió, szorongás és stressz mértéke is serdülők körében, ami összefüggött az elektronikus eszközök fokozott használatával.
Gresa & Sebla (2023) törökországi kutatásukban kiemelték, hogy a távoktatás miatt megnövekedett képernyőidő hozzájárult a problémás közösségi média használathoz és digitális játékfüggőséghez, amelyek negatívan befolyásolták a mentális jólétet és az iskolai teljesítményt.
Kognitív és érzelmi tényezők szerepe
Az internetjáték-függőség kialakulását nemcsak külső környezeti tényezők befolyásolják, hanem belső pszichológiai mechanizmusok is. Akbari et al. (2024) tanulmánya szerint:
- Kognitív tényezők: Az önkontroll hiánya és negatív gondolkodási minták növelik az IGD kockázatát.
- Metakogníció: Az egyén saját gondolkodási folyamataira való reflektálási képessége befolyásolja a függőség súlyosságát.
- Motiváció: Az online játékok által nyújtott jutalomélmény motiválhatja a túlzott használatot.
- Érzelmi állapot: A negatív érzelmek elkerülése vagy csökkentése érdekében sok fiatal fordulhat túlzottan az online játékokhoz.
Társadalmi tényezők és családi háttér
A családi légkör és társas támogatás jelentős szerepet játszik abban, hogy egy serdülő mennyire válik sebezhetővé az internetjáték-függőséggel szemben. Gan et al. (2021) fejlődési kaszkád modellje alapján a negatív nevelési stílusok hozzájárulhatnak mind a depresszióhoz, mind pedig problémás online játékhasználathoz.
Khasmohammadi et al. (2020) hangsúlyozták, hogy a kortárs támogatás érzékelése csökkentheti az addiktív viselkedések pszichológiai hatását.
Kulturális különbségek és nemi eltérések
A kutatások rámutattak arra is, hogy kulturális háttér szerint eltérések mutatkoznak abban, hogyan élik meg és kezelik a fiatalok ezeket a problémákat. Például Su et al. (2019) meta-analízise szerint globálisan több fiú érintett internetfüggőségben mint lány.
Ezen túlmenően Chen et al. (2021a; 2021b) kínai tanulmányai hangsúlyozták egy speciális szűrőeszköz fejlesztésének fontosságát az adott kulturális kontextusban történő pontos diagnózis érdekében.
Kezelési lehetőségek és prevenció
A kezelés területén King et al. (2017) nemzetközi áttekintése alapján kognitív-viselkedésterápia bizonyult leghatékonyabbnak az IGD kezelésében. Emellett fontos szerepet kapnak:
- Pszichoedukáció: A fiatalok és családjaik tájékoztatása az internetjáték-függőség veszélyeiről.
- Pszichoszociális támogatás: Támogató közösségi programok segíthetnek csökkenteni az elszigeteltséget.
- Megelőzés: Egészséges digitális szokások kialakítása már gyermekkorban.
- Pozitív ifjúsági fejlesztés: Gan et al. (2023a; 2023b) hangsúlyozza olyan pozitív tulajdonságok fejlesztését, amelyek védelmet nyújtanak mentális zavarokkal szemben.
Következtetések
A jelenlegi tudományos eredmények egyértelműen jelzik, hogy az internetjáték-függőség komplex jelenség, amely erős kapcsolatban áll depresszióval, szorongással és stresszel serdülőkorban. A COVID-19 pandémia tovább fokozta ezeket a kihívásokat digitális eszközhasználati minták megváltozásával.
A hatékony prevenciós és kezelési stratégiák kidolgozásához elengedhetetlen ezen pszichológiai tényezők mélyreható megértése mellett a társadalmi-kulturális kontextus figyelembevétele is.
Forrás: https://link.springer.com/article/10.1007/s40894-025-00275-1
