Az UBS befektetési bank legfrissebb elemzése riasztó képet fest az Egyesült Államok gazdaságáról: a munkaerőpiac, amely hosszú ideje a gazdasági ellenállóképesség egyik alappillére volt, most valós veszélyekkel néz szembe. Jonathan Pingle vezetésével az UBS közgazdászai egyre növekvő gyengeséget mutatnak ki, amely messze túlmutat a hivatalos foglalkoztatási adatokon, és komoly kockázatot jelent mind a háztartások, mind pedig a szélesebb gazdasági fellendülés számára.
A kormányzati leállás és az adathiány okozta bizonytalanság
A svájci befektetési bank „US Economics Weekly” legutóbbi kiadása nagy várakozással érkezett, hiszen az Egyesült Államok szövetségi kormányának leállása több mint 40 napja tartott, megfosztva az elemzőket és piaci szereplőket a hivatalos gazdasági adatoktól. Erica Groshen, a Munkaügyi Statisztikai Hivatal korábbi vezetője ezt „vakrepülésnek” nevezte október végén.
Amennyiben a kormány újraindul, az UBS csapata arra számít, hogy jövő héten megjelennek majd a szeptemberi foglalkoztatási adatok, valamint potenciálisan az októberi inflációs jelentés, azaz a Fogyasztói Árindex (CPI) is.
A munkaerőpiac kettős arca: kevesebb felvétel, több elbocsátás
Az év nagy részében a vezető közgazdászok – köztük Jerome Powell, a Fed elnöke – úgy jellemezték a munkaerőpiacot, mint „alacsony felvételű, alacsony elbocsátású” piacot. A munkáltatók óvatosak voltak az új alkalmazottak felvételében, ugyanakkor nem szívesen bocsátották el dolgozóikat, talán még mindig érezve a pandémia idején tapasztalt „Nagy Lemondás” hatását.
Azonban az UBS és más Wall Street-i elemzők szerint ez a „kevés elbocsátás” már nem feltétlenül igaz. Veronica Clark, a Citigroup közgazdásza szerint „rengeteg rendelkezésre álló munkavállaló van, akiket összességében a vállalkozások valószínűleg nem érzik szükségesnek hosszabb távon megtartani”. Dan North, az Allianz Trade Americas vezető közgazdásza pedig arról számolt be, hogy számos jól bejáratott cég jelentős létszámleépítéseket hajt végre.
Elbocsátások növekedése és ágazati hatások
Az UBS rámutatott, hogy az elbocsátások száma meghaladja a korábbi adatokat: munkanélküli segélykérelmek, leépítési bejelentések és WARN értesítések (a tömeges elbocsátásokról szóló előzetes értesítések) mind gyorsabban emelkednek, mint a pandémia előtti időszakban. A Business Employment Dynamics adatai is azt mutatják, hogy az állásvesztések üteme legalább olyan magas vagy magasabb, mint korábban.
Októberben például 157 000 elbocsátást jelentettek be vállalatok részéről – ez volt a legmagasabb havi adat 2020 júliusa óta. Különösen súlyosan érintettek a technológiai és raktározási szektorok; ezekben az ágazatokban az automatizálás és mesterséges intelligencia térnyerése is hozzájárult a létszámcsökkentésekhez.
Az év első tíz hónapjában összesen 760 000 szezonálisan kiigazított elbocsátást regisztráltak – ez jóval meghaladja a 2024-es év hasonló időszakának adatait és minden olyan évet is 2009 óta (a nagy pénzügyi válság utáni időszakot is beleértve). Jelentős vállalatok is léptek: az Amazon 14 000 vállalati pozíciót szüntetett meg, az UPS 48 000 állást váltott meg az elmúlt évben, míg a Target egyszerre közel 2 000 dolgozót bocsátott el.
A „fürdőkád-hatás”: lassuló felvételek és növekvő elbocsátások
Az UBS hasonlata szerint a munkaerőpiac olyan, mint egy fürdőkád: ha az elfolyó víz (elbocsátások) folyamatosan nő, miközben a csapból (felvételek) egyre kevesebb víz folyik be, akkor előbb-utóbb csökkenni fog a vízszint – vagyis összességében csökkenni fog az állások száma.
Több üzleti felmérés szerint a felvételi arány olyan mélypontra zuhant, amelyet korábban csak recessziós időszakokban láttunk. Az egészségügyi és szociális ellátási szektor kivételével – ahol viszonylag stabil maradt – a magánszektorban átlagosan havi 36 000 álláshely szűnik meg.
A háztartási foglalkoztatottság fő kormányzati felmérése alapján januártól augusztusig havonta mintegy 72 000 munkahely szűnt meg. Ez messze elmarad attól az ütemtől, amely szükséges lenne ahhoz, hogy lépést tartson a népességnövekedéssel vagy akár csak stabilan tartsa a munkanélküliségi rátát – amely mostanra 2021 utáni csúcsra emelkedett. A munkaerő-piaci részvételi arány csökkent, több mint 800 000 ember hagyta el aktívan keresők körét annak ellenére is, hogy továbbra is szeretne dolgozni.
A rejtett munkanélküliség és részmunkaidős foglalkoztatottság növekedése
A legszélesebb körű alulfoglalkoztatottsági mutató (U-6) január óta 0,6 százalékponttal emelkedett 8,1%-ra – ez 1,3 százalékponttal magasabb érték mint 2019 végén. Ez nem csak azok számának növekedését jelzi, akik teljesen munkanélküliek; egyre többen dolgoznak részmunkaidőben gazdasági okokból – ami klasszikus jele annak, hogy gyengül a kereslet.
Ez élesen szembemegy azokkal az érvekkel is, amelyek szerint például bevándorlási korlátozások miatt szűkülne a munkaerőpiac. Az UBS ezt külön kiemelte kommentárjában.
Álláshirdetések visszaesése és növekvő munkanélküli igénylések
Az Indeed.com adatai szerint október végére az álláshirdetések száma visszaesett 2021 óta nem látott mélypontra; szinte minden ágazatban éves összevetésben csökkenést regisztráltak. Eközben heti átlagban nőtt az első alkalommal benyújtott munkanélküli segélykérelmek száma is; továbbá azoknak az igényléseknek száma is közelít egy poszt-pandémiás csúcshoz.
Pingle szerint még azok az álláshirdetések sem feltétlenül jelentenek valódi felvételi szándékot: „A recesszióval összhangban álló felvételi ráta olyan mértékű hiányt mutat, hogy sok hirdetés valószínűleg nem is próbál betöltést találni.” Hozzátette: „14 millió ember van jelenleg munkanélküli státuszban vagy aktívan keres állást; további kétmillió pedig munkanélküli segélyt kap. Ez azt sugallja, hogy legalább néhány hirdetés nem sürgős betöltésre irányul.”
Karácsonyi szezonális munkahelyek visszaesése és romló fogyasztói hangulat
A munkahelyek elvesztése mellett egyre kevesebb új lehetőség nyílik meg: az ünnepi szezonra tervezett szezonális felvételek jóval elmaradnak a pandémia előtti átlagtól. A Challenger, Gray & Christmas adatai szerint szeptember-októberben mindössze 400 000 szezonális pozíciót jelentettek be – ez jóval kevesebb mint az elmúlt évek átlagos 625 000-es értéke volt.
Nagyobb kiskereskedők – például Target – már nem közlik nyilvánosan ezeket az adatokat sem. A National Retail Federation pedig arra figyelmeztetett, hogy idén akár 40%-kal kevesebb szezonális állás lehet mint tavaly.
Ezek a fejlemények negatívan hatnak mind fogyasztói-, mind üzleti bizalomra. A Michigan Egyetem fogyasztói bizalmi indexe novemberben 50,3 pontra esett vissza – alig valamivel magasabb annál az abszolút mélypontnál, amit még 2022-ben mértek. Egyre kevesebb háztartás számol be bőséges álláskínálatról; miközben azok aránya nőtt meg drasztikusan akik arra számítanak, hogy nőni fog a munkanélküliség következő évben – ilyen pesszimista várakozásokat utoljára az 1980-as évek recessziós időszakaiban mértek.
Kisvállalkozói körökben is nehézkesen tér vissza az optimizmus; ezt tovább nehezíti az inflációs félelmek és folyamatos munkaerőpiaci bizonytalanságok sora.
A Federal Reserve dilemmája: infláció vagy munkahelyek?
A Federal Reserve döntéshozói között egyre nagyobb megosztottság tapasztalható: egyes politikusok azt hangsúlyozzák, hogy most már legalább akkora kockázatot jelenthetnek a munkahelyek helyzetének romlása mint maga az infláció. Egyesek kamatcsökkentést javasolnak annak érdekében, hogy támogassák a munkaerőpiacot; mások azonban attól tartanak még nem sikerült teljesen megfékezniük az inflációt.
Egy Fed-kormányzó nyíltan aggodalmának adott hangot amiatt, hogy „a munkaerőpiac nagyon gyorsan romolhat”, ezért minden új gazdasági adat megjelenésekor óvatosságot és rugalmasságot sürgetett.
Kitekintés: mi várható?
Az UBS befektetési bank összegző következtetése világos: ha folytatódik az elbocsátások ütemének fenntartása és tovább lassulnak a felvételek, akkor egyértelműen összezsugorodik majd a munkaerőpiac. Ez pedig hamarosan átterjedhet háztartási bizalomra és fogyasztói költésekre is – végső soron pedig veszélyeztetheti egész gazdasági fellendülést.
„Ha egy fürdőkád gyorsabban ürül ki miközben nem változik meg annak csapja sem,” írják,„akkor előbb-utóbb csökkenni fog vízszintje. Ez pedig anyagi kockázatot jelenthet a gazdasági kilátásokra nézve.”
Forrás: https://fortune.com/2025/11/10/economy-bad-low-hire-fire-labor-market-recession-levels-ubs/
