Az Alzheimer-kór (AD) egyik legszívszorítóbb tünete a társas memória elvesztése, vagyis annak képtelensége, hogy felismerjük barátainkat és családtagjainkat. Egy friss kutatás azonban áttörő eredményeket hozott: kiderült, hogy ez a memóriazavar az agysejtek körüli speciális struktúrák, az úgynevezett perineurális hálók károsodásának következménye lehet. Ezeknek a finom, de létfontosságú „vázaknak” a megóvása akár meg is előzheti ezt a fájdalmas állapotot a kognitív hanyatlás során.
A perineurális hálók szerepe az Alzheimer-kór neurodegenerációjában
A Virginiai Egyetem (University of Virginia, UVA) Orvostudományi Karának kutatói 2024 júliusában fedezték fel először, hogy milyen fontos szerepet játszanak ezek a perineurális hálók az Alzheimer-kór neurodegeneratív folyamataiban. A legújabb vizsgálatok pedig azt igazolták, hogy ezen struktúrák elvesztése megzavarja az agy azon képességét, hogy felidézze a társas kapcsolatokat.
„Nagyon izgalmas egy olyan szerkezeti változást találni, amely egy konkrét memóriazavart magyaráz meg az Alzheimer-kórban” – nyilatkozta Harald Sontheimer, az UVA Idegtudományi Tanszékének vezetője és az UVA Brain Institute tagja. „Ez egy teljesen új terápiás célpont, és már rendelkezésünkre állnak megfelelő gyógyszerjelöltek.”
Mi is pontosan a perineurális háló?
A perineurális hálók olyan speciális mátrixstruktúrák, amelyek az idegsejteket körülvevő „vázként” funkcionálnak. Ezeket először Camillo Golgi fedezte fel még 1898-ban, de az UVA kutatói szerint sokkal nagyobb jelentőségük van agyunk egészsége szempontjából, mint korábban gondoltuk.
Ezek a hálók főként az inhibitoros neuronokat veszik körül, amelyek kulcsszerepet játszanak az agyi aktivitás szabályozásában: lassítják az izgató idegsejtek által továbbított jeleket. Amikor ezek a hálók megsérülnek Alzheimer-kórban, az agyi támogatást nyújtó sejtek – úgynevezett asztrociták – nem képesek eltávolítani megfelelően a káliumot vagy glutamátot a szinapszisokból. Ennek következtében a glutamát „kiszivárog” oda, ahol nem kellene, ami potenciálisan elpusztíthatja a szomszédos neuronokat.
A társas memória elvesztése egérmodellben
A kutatók egérmodell segítségével vizsgálták a perineurális hálók károsodását. Kiderült, hogy amikor ezek a struktúrák sérültek voltak, az állatok elvesztették „társas memóriájukat”: nem ismerték fel korábban ismert társaikat. Érdekesség, hogy más memóriatípusok – például tárgyfelismerés – érintetlenek maradtak.
Ez pontosan tükrözi azt a jelenséget, amit Alzheimer-betegeknél is megfigyelnek: képtelenek felismerni szeretteiket, miközben bizonyos tárgyakat még hosszabb ideig meg tudnak jegyezni.
Amikor azonban megóvták a perineurális hálókat, az egerek képesek voltak felismerni ismerős társaikat.
„Kutatásunk során azt tapasztaltuk, hogy ha ezeket az agyi struktúrákat korán életük során megvédjük, akkor a betegségben szenvedő egerek jobban emlékeznek társas kapcsolataikra” – mondta Lata Chaunsali doktori hallgató. „Ez közelebb visz minket egy újfajta kezeléshez vagy még jobb megelőzéshez Alzheimer-kór esetén.”
Molekuláris szinten: MMP-gátlók alkalmazása
A kutatócsoport matrix metalloproteináz (MMP) gátlókat használt – melyeket elsősorban rákkutatásban vizsgálnak –, hogy megakadályozza az AD által kiváltott perineurális háló károsodást egerekben. Az alkalmazott kezelés sikeresen leállította ezen struktúrák pusztulását.
Bár még kezdeti stádiumban járnak ezek a vizsgálatok, ezek a már létező gyógyszerek új lehetőséget kínálhatnak az agy védelmére és ezzel együtt a betegség előrehaladásának lassítására.
Kihívások és további kutatások szükségessége
Sontheimer hangsúlyozta: „Bár rendelkezünk olyan szerekkel, amelyek késleltethetik a perineurális hálók elvesztését és így memóriavesztést is késleltethetnek betegség esetén, további kutatások szükségesek biztonságosságuk és hatékonyságuk igazolására emberekben.”
Egy különösen érdekes eredményük volt még: a perineurális hálók elvesztése teljesen független volt az amyloid plakkok kialakulásától és azok patológiájától. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy ezek a fehérjeaggregátumok talán nem közvetlen okozói magának a betegségnek.
Következtetés
Az UVA kutatóinak felfedezése új perspektívát nyit az Alzheimer-kór kezelésében: egy eddig kevéssé ismert agyi struktúra védelme révén lehetőség nyílhat arra, hogy megőrizzük társas emlékeinket és lassítsuk ezzel együtt a kognitív hanyatlást. Az MMP-gátlók alkalmazása ígéretes irányt mutat ezen cél elérésében.
A kutatás eredményeit részletesen bemutatták az Alzheimer’s & Dementia című szakfolyóiratban.
Forrás: https://newatlas.com/brain/alzheimers-dementia/structural-target-alzheimers-social-memory/
