A globális radikális politikai mozgalmak térnyerése egyre több kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy milyen pszichológiai tényezők motiválják az egyéni választókat. Egy friss kutatás arra világít rá, hogy az egyéni nélkülözés érzése és a jobboldali autoritarizmus személyiségjegyei együtt képesek előre jelezni a szélsőjobboldali politikai vonzódást – ám ez a pszichológiai dinamika országonként eltérően működik. Míg Németországban ez a kombináció a szélsőjobboldali szimpatizánsok számának növekedéséhez vezet, addig az Egyesült Államokban inkább a szélsőbaloldali attitűdök felé mutat.
A kutatás háttere és célja
A tanulmányt a német Trier Egyetem, az RWTH Aachen Egyetem és a Bonn Egyetem kutatói közösen végezték, és eredményeiket a Personality and Individual Differences című tudományos folyóiratban publikálták. A kutatók célja az volt, hogy mélyebben megértsék, miként hatnak egymásra az életkörülmények és a személyiségjegyek a radikális politikai preferenciák kialakulásában.
Az egyéni nélkülözés fogalma
Az egyéni nélkülözés olyan szubjektív érzést jelent, amikor valaki úgy érzi, hogy alapvető szükségletei nincsenek kielégítve. Ezek a szükségletek több kategóriába sorolhatók:
- Egzisztenciális szükségletek: például anyagi biztonság vagy fizikai védelem hiánya.
- Identitásbeli szükségletek: önbecsülés és egy értékelt csoporthoz tartozás igénye.
- Kontroll szükségletek: az előrelátható, stabil környezet iránti vágy.
A jobboldali autoritarizmus (RWA) személyiségjegye
A jobboldali autoritarizmus, röviden RWA, évtizedek óta ismert pszichológiai fogalom. Jellemzői közé tartozik:
-
<liErős engedelmesség a fennálló hatóságok iránt.
- Konzervatív társadalmi normákhoz való ragaszkodás.
- Ellenérzés azokkal szemben, akiket fenyegetésnek tekintenek a társadalmi rendre nézve.
</li
A kutatók feltételezték, hogy az egyéni nélkülözés érzése különösen erős hatást gyakorolhat azoknál, akik már eleve autoriter világnézettel rendelkeznek.
A kutatás módszertana: három tanulmány összehasonlítása
1. tanulmány – Németország: Az első feltáró vizsgálat
A kutatócsoport 503 német résztvevő bevonásával végzett kérdőíves felmérést. Kifejlesztettek egy új mérőeszközt az egyéni nélkülözés mérésére, amely két skálából állt:
- “Generikus” skála: általános társadalmi elhanyagoltság érzésének mérése.
- “Specifikus” skála: kifejezetten a migránsok hatására visszavezetett nélkülözési érzések vizsgálata.
A résztvevők kitöltötték továbbá a standard RWA-skálát, valamint megjelölték politikai szimpátiáikat Németország főbb pártjaival kapcsolatban, beleértve a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pártot is.
Eredmények:
- A generikus nélkülözés és az RWA önállóan is előre jelezte az AfD iránti szimpátiát.
- Két tényező kölcsönhatása tovább növelte az előrejelző erőt.
- Különösen azoknál volt erős vonzerő a szélsőjobboldal iránt, akik magas szintű nélkülözést éreztek és magas RWA-értékkel rendelkeztek.
2. tanulmány – Egyesült Államok: A politikai spektrum másik vége
A második vizsgálat során 601 amerikai résztvevőt vontak be reprezentatív mintában. A mérőeszközöket adaptálták az amerikai politikai kontextushoz, továbbá bevezették a szélsőbaloldali politikai attitűdök mérését is annak érdekében, hogy kiderüljön: vajon csak a jobboldalhoz kötődnek-e ezek az érzések.
Eredmények:
- A generikus nélkülözés nem jósolta meg a szélsőjobboldali vonzódást.
- Ehelyett magasabb nélkülözési érzés összefüggött a szélsőbaloldali attitűdökkel és politikusok támogatásával.
- Az RWA szerepe eltért: nem erősítette, hanem inkább tompította a nélkülözés hatását. Magas RWA-val rendelkező emberek kevésbé hajlottak baloldali fordulatra még akkor is, ha nélkülözést éltek át.
3. tanulmány – Újra Németország: Az első eredmények megerősítése
A harmadik vizsgálat 626 német résztvevővel ismételte meg az első tanulmányt, de most már beépítettek egy szélsőbaloldali attitűd-mérőt is az amerikai kutatásból. Az eredmények megerősítették az első tanulmány főbb megállapításait:
- Németországban továbbra is igaz volt, hogy az egyéni generikus nélkülözés és az RWA együttese előre jelezte a szélsőjobboldali szimpátiát.
- Bár gyenge pozitív kapcsolatot találtak a nélkülözés és szélsőbaloldali attitűdök között is, ez jóval kevésbé volt hangsúlyos mint a szélsőjobboldal esetében.
- A két ország összevont elemzése megerősítette, hogy a nemzeti kontextus jelentős mértékben befolyásolja ezen összefüggéseket.
A nemzeti kontextus szerepe: miért különbözik Németország és az USA?
A kutatók szerint eltérő társadalmi-politikai struktúrák magyarázhatják a különbségeket. Kiemelik különösen a jóléti állam szerepét mindkét országban:
- Németország: Kiterjedt állami szociális juttatások rendszere működik. Az államtól való magas elvárások miatt ha ezek nem teljesülnek, akkor csalódottság alakul ki, amelyet gyakran a szélsőjobboldali pártok csatornáznak le – ők hibáztatják ezért a politikai establishmentet.
- Egyesült Államok: Itt hagyományosan inkább baloldali politikai platformokhoz kötődnek azok az igények, amelyek kormányzati segítséget követelnek társadalmi-gazdasági nehézségek enyhítésére. A jobboldali ideológiák gyakran kisebb államot és kevesebb beavatkozást hirdetnek. Így ha amerikaiak nélkülözést éreznek, természetesebb számukra baloldali megoldások felé fordulniuk.
Korlátozások és jövőbeli kutatási irányok
A szerzők elismerik néhány korlátját kutatásuknak. Az általuk kidolgozott generikus nélkülözési skála olyan tételeket tartalmazott, amelyek kifejezetten kormányra vagy politikai rendszerre utaltak. Ez befolyásolhatta különösen az amerikai válaszadókat, ahol erősen polarizáltak ezekkel kapcsolatos vélemények.
A jövőbeni kutatások célja lehet olyan mérőeszközök fejlesztése, amelyek teljesen függetlenek az államtól támasztott elvárásoktól. Ez segíthet tisztázni azt is, hogy milyen környezetben vezetnek ezek az „elhagyottság” érzések inkább bal- vagy jobboldali támogatottsághoz különböző társadalmi-politikai rendszerekben.
Záró gondolatok
Egyéni élethelyzetünk és személyiségünk komplex módon hat arra, hogyan viszonyulunk radikális politikai eszmékhez. Ez a német-amerikai összevetés rávilágít arra is, mennyire fontos figyelembe venni nemcsak pszichológiai tényezőket, hanem azt is, milyen társadalmi-politikai környezetben élünk. A kutatás szerzői – Eva Walther, Nona Grozeva, Jared Sonnicksen, Alina Wesser-Saalfrank és Rainer Banse – munkája értékes hozzájárulás ahhoz, hogy jobban megértsük e komplex jelenséget.
Forrás: https://www.psypost.org/feelings-of-deprivation-push-germans-to-the-right-but-americans-to-the-left/
