Anna Haukka, a Helsinkiben működő Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint: „Az eredmények azt mutatják, hogy egy faj esztétikai értéke szoros összefüggésben áll azzal, hogy milyen valószínűséggel kerül kereskedelembe, különösen az élő madarak piacán, ahol gyakran házi kedvencként vagy díszmadárként árusítják őket.”
A madarak esztétikai vonzereje és kereskedelmi megjelenése
A tanulmány részletes elemzése rámutat arra, hogy az esztétikai szempontok jelentős szerepet játszanak a madárkereskedelemben, azonban ez a hatás régiónként és terméktípusonként eltérő mértékű. Az élő, látványos madarak például sokkal gyakrabban jelennek meg nemzetközi piacokon, míg a belföldi kereskedelemben ez a kapcsolat jóval gyengébb.
Nemcsak az élő madarak esetében számít a szépség: a madárból készült termékek – például ruházati cikkek vagy dísztárgyak – esetében is érezhető az esztétikai vonzerő hatása. Ugyanakkor hús vagy hagyományos gyógyászati célú termékek piacán ez kevésbé meghatározó tényező.
További tényezők a madárkereskedelem kockázatában
Az esztétikai értéken túl más biológiai és földrajzi jellemzők is befolyásolják egy-egy faj kereskedelmi kockázatát. A kutatás szerint:
- Testméret: A nagyobb testű madarak nagyobb valószínűséggel kerülnek nemzetközi kereskedelembe.
- Elterjedési terület: A szélesebb földrajzi elterjedésű fajok gyakrabban vannak kitéve nemzetközi kihasználásnak.
- Kisebb fajok: Ezek inkább helyi piacokon fordulnak elő gyakrabban.
A vizuális vonzerő veszélyei a természetvédelem szempontjából
Anna Haukka„Egy aggasztó mintázatot tártak fel kutatásaink: az emberek vizuális szépség iránti preferenciája akaratlanul is növelheti bizonyos fajok veszélyeztetettségét.”
Különösen a papagájok, színes énekesmadarak és ragadozó madarak – melyeket sokan különösen szépnek tartanak – túlreprezentáltak a kereskedelemben, olykor fenntarthatatlan mértékben.
A kereslet mozgatórugóinak megértése kulcsfontosságú a természetvédelemben
A tanulmány szerzői kiemelik, hogy az esztétikai vonzerő hatásának megértése segíthet előre jelezni, mely fajok válhatnak jövőbeli kereskedelmi célpontokká. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy időben megkezdjék a megfelelő természetvédelmi intézkedéseket.
Ezen túlmenően fontosnak tartják a régióspecifikus stratégiák kidolgozását is. Például az Európai Unió vadmadár-import tilalma jelentős változásokat hozott a piaci dinamikában és az esztétika szerepében is.
„Talán nem meglepő, hogy a vonzóbb fajokat többet kereskednek, de a madárkereskedelem földrajzilag és divat szempontjából is dinamikusan változik. Ha megértjük, mit tartanak az emberek vonzónak egy-egy madárban, előre jelezhetjük, mely fajokat célozhatják meg a jövőben.” – mondja Simon Bruslund, a Koppenhágai Állatkert munkatársa és a tanulmány társszerzője.
Összegzés: A szépség ára – ökológiai kihívások és természetvédelmi lehetőségek
A kutatás alapvetően rávilágít arra, hogy a madarak esztétikai vonzereje komoly ökológiai árat követelhet. Az esztétika és az emberi kizsákmányolás közötti kapcsolat feltárása értékes információkat szolgáltat ahhoz, hogy célzott természetvédelmi intézkedéseket dolgozzunk ki.
Ezek közé tartoznak:
- Célzott természetvédelmi programok kialakítása
- Keresletcsökkentő kampányok indítása
- Hatékonyabb természetvédelmi tervezés és szabályozási politika kidolgozása
Mindezek révén védhetővé válhatnak azok a madárfajok, amelyek szépségük miatt különösen kiszolgáltatottak.
Eredeti kutatás
Haukka, A., Jürgens, J., Staerk, J., Lehikoinen, A., Bruslund, S. & Santangeli, A., 2025. Biological Conservation.
Kapcsolat
- Anna Haukka, University of Helsinki, Finnország
- Simon Bruslund, Koppenhágai Állatkert, Dánia
