Az elmúlt évek klímaadatai egyértelműen jelzik a globális felmelegedés folytatódását: az október 2025-ös hónap volt a harmadik legmelegebb október a világon, és az idei év szinte biztosan a második vagy harmadik legmelegebb évként zár majd a mérések történetében. A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) legfrissebb jelentése részletesen bemutatja az elmúlt hónap és év klímaadatait, amelyek egyértelműen mutatják az éghajlatváltozás súlyosbodását.
Október 2025: Harmadik legmelegebb október globálisan
Az októberi átlagos felszíni hőmérséklet 15,14°C volt, ami 0,70°C-kal haladta meg a 1991-2020 közötti átlagot. Ez az érték az 1850-1900 közötti preindusztriális időszakhoz képest 1,55°C-os emelkedést jelent, és ez volt az első olyan hónap április óta, amikor az átlaghőmérséklet meghaladta az 1,50°C-os küszöböt.
Bár október 2025 hőmérséklete 0,16°C-kal alacsonyabb volt a rekordot tartó 2023-as októbernél, és 0,11°C-kal hűvösebb az előző évhez képest, mégis kiemelkedően meleg hónapnak számít.
2025: Egy újabb rekordév küszöbén
A rendelkezésre álló tíz hónap adatai alapján a 2025-ös év várhatóan a második vagy harmadik legmelegebb év lesz a mérések történetében. Az éves átlaghőmérséklet várhatóan csak néhány század fokkal marad el az iparosodás előtti időszakhoz képest számított +1,5°C-os határtól.
Különösen aggasztó azonban, hogy az elmúlt három év (2023-2025) átlagos globális hőmérséklete várhatóan meghaladja ezt az 1,5°C-os küszöböt – ez lenne az első alkalom, hogy három egymást követő évben lépjük túl ezt a kritikus határt.
Hőmérsékleti anomáliák és regionális eltérések
A C3S havi jelentése szerint Európában jelentős eltérések mutatkoztak az átlaghőmérsékletekben. A legmelegebb területek Fennoskandinávia és az Ibériai-félsziget déli része voltak, míg Délkelet-Európában az átlag alatti hőmérsékleteket mértek.
A sarkvidéki régiókban különösen kiemelkedtek a magasabb hőmérsékletek: Északkelet-Kanadában, a központi Északi-sarkvidéken és Kelet-Antarktiszon is jelentős melegedést tapasztaltak.
Tengeri felszíni hőmérsékletek és extrém időjárási események
A sarkvidéki területeket leszámítva a globális tengeri felszíni hőmérséklet októberben átlagosan 20,54°C volt, ami a harmadik legmagasabb értéknek számít ebben a hónapban. Ez 0,24°C-kal alacsonyabb volt a tavalyi rekorddöntő októbernél.
- Északnyugati Csendes-óceán: rendkívül magas hőmérsékleti rekordokat döntött meg.
- Északi-sarkvidék európai szektora és Kelet-Indiai-óceán: szintén rekordmagas és átlag feletti hőmérsékleteket mértek.
Csapadékeloszlás Európában és világszerte
Dél-Nyugat-Európában csapadékosabb volt az október: Bulgária keleti részén áradások miatt négy haláleset történt. Emellett Dél-Románia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Görögország és Törökország nyugati partvidéke is hideg viharokkal, havazással és heves esőzésekkel küzdött.
Spanyolország keleti része és a Baleári-szigetek is súlyos csapadékmennyiséget kaptak az Alice nevű vihar miatt október első felében. Norvégia, Svédország, Dánia, Írország és Dél-Franciaország egyes részei szintén átlag feletti csapadékmennyiséget tapasztaltak.
Ezzel szemben az Ibériai-félsziget északi nyugati része (ahol aszályriadók is érvényben voltak), Észak-Olaszország, Északkelet-Európa és Izland szárazabb időjárást élvezett.
A kontinensen kívül több extratrópusi régióban is átlag feletti csapadékmennyiség volt jellemző például az Egyesült Államokban, Északnyugat-Mexikóban, a Koreai-félszigeten, Kelet-Kínában, Észak-Indiában, Nepálban, Új-Zélandon és Dél-Chilében.
Hosszú távú trendek: páratartalom és tengeri jéghelyzet
A globális szárazföldi relatív páratartalom az elmúlt negyven évben csökkent, és főként az ezredforduló óta alacsonyabb szinten maradt. Október 2025-ben is alacsonyabb páratartalmat mértek a hosszú távú átlagnál.
Antarktiszi tengeri jég
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése októberben mindössze 17,5 millió km² volt – ez a harmadik legalacsonyabb érték valaha ebben a hónapban. Ez körülbelül 6%-kal marad el a 1991–2020 közötti átlagtól. Az elmúlt években (különösen 2023 óta) folyamatosan negatív anomáliák figyelhetők meg ezen a területen.
Északi-sarkvidéki tengeri jég
Az Északi-sarkvidéken októberben mért tengeri jég kiterjedése nyolcadik legalacsonyabb volt valaha – mintegy 12%-kal maradt el az adott hónap átlagától. Ez illeszkedik abba a mintába, amely szerint 2007 óta általában alacsonyabb jégborítottságot tapasztalunk nagy éves ingadozások mellett.
A tengeri jég koncentrációja különösen alacsony volt a központi Északi-sarkvidéken – ez egybeesett azokkal a területekkel is, ahol rendkívül magas felszíni levegő-hőmérsékleteket mértek.
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat szerepe
Minden hónapban a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S), amelyet az Európai Központi Meteorológiai Előrejelző Központ (ECMWF) működtet az Európai Bizottság megbízásából, friss adatokat szolgáltat a globális hőmérsékletekről, hidrológiai változókról és tengeri jégről. Ezeknek az adatoknak köszönhetően pontos képet kaphatunk bolygónk aktuális klímaállapotáról.
A C3S klímajelentései részletes grafikonokat és térképeket tartalmaznak kulcsfontosságú éghajlati változókról – főként az ERA5 újraelemzés adatbázisára alapozva –, amelyek segítenek megérteni bolygónk változó klímáját.
Forrás: https://climate.copernicus.eu/third-warmest-october-record-2025-finish-among-three-warmest-years
