A Michigan állambeli belvízi tavak halpopulációinak vizsgálata során egy kutatócsoport több mint nyolcvan évre visszamenőleg gyűjtött adatokat használt fel. Ezek az adatok eredetileg kézzel írt indexkártyákon voltak rögzítve, amelyeket néhány évvel ezelőtt digitalizáltak, így lehetővé vált a régi és újabb haladatok, valamint az éghajlatváltozás indikátorainak, például a felszíni vízhőmérsékletnek az összevetése.
Általános trend: a halak testméretének csökkenése
Peter Flood, a tanulmány vezető szerzője és a Michigan Egyetem posztdoktori kutatója elmondta: „Általános tendencia, hogy az éghajlatváltozás és a melegedő hőmérsékletek hatására sok állat testmérete csökken.” Bár időnként előfordulnak kivételek, ez a jelenség széles körben megfigyelhető.
A kutatás különböző halfajok hosszadatait vizsgálta életkoruk szerint. Az eredmények azt mutatták, hogy sok faj esetében, különösen fiatal és idős korban, a halak testmérete csökken. Ez jelentős következményekkel járhat az ökoszisztémákra nézve.
A kisebb testméret ökológiai következményei
A legfiatalabb halak méretének csökkenése növeli a ragadozók általi zsákmányul esés kockázatát, ami veszélyeztetheti az egészséges halállomány fenntartását – magyarázta Flood. Az idősebb halaknál pedig a kisebb testméret kevesebb petét jelenthet, ami szintén befolyásolja a populációk fenntarthatóságát.
A méretcsökkenés okai fajonként eltérőek
Flood szerint több hipotézis is létezik arra vonatkozóan, hogy miért csökkennek bizonyos fajok testméretei, és ezek fajonként változnak.
- Hidegvízi fajoknál, például az északi csuknál a csökkenés oka lehet, hogy ezek a halak már nem találják meg a számukra optimális hőmérsékletű élőhelyet egy adott tóban. Így nem teljesülnek az optimális növekedési feltételek.
- Melegvízi fajoknál, mint például a kékúszójú sügér (bluegill), szintén előfordulhat méretcsökkenés. Ennek oka lehet, hogy mivel az idősebb halak jobban szaporodnak és több utódot hoznak létre, nőhet a verseny az erőforrásokért, így minden egyed kisebb lesz.
Kivételes esetek: egyes fajok növekedése
Bár általánosságban csökkenést tapasztalnak, vannak olyan kutatások is, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos fajok – például a tófehérhal – akár nagyobbá is válhatnak az éghajlatváltozás hatására.
Flood hangsúlyozta: „A tudományos módszer egyik fontos része az ismétlés és hasonló kutatások végzése. Mivel vannak kivételek ebben az általános trendben, most egyedi adatbázisunk segítségével tudunk árnyalt képet adni. A közösségi adatgyűjtés révén támogatni tudjuk ezt a méretcsökkenési tendenciát némi finomítással.”
A kutatás alapját képező hosszú távú monitoring programok
A tanulmány csak azért volt lehetséges, mert Michigan belvízi tavaiban már a 20. század elején megkezdődtek olyan monitoring programok, amelyek rendszeresen gyűjtöttek adatokat. A kutatók ezekből a papíralapú feljegyzésekből dolgoztak, amelyeket nemrég digitalizáltak. Az elemzés 1945-től 2020-ig terjedő időszakot fedett le.
Flood kiemelte: „Nagyon fontos volt, hogy rendelkezésünkre álljanak ezek az évtizedekkel ezelőtti ökoszisztéma-pillanatképek. Ezek nélkül nem tudtuk volna ilyen részletesen vizsgálni az éghajlatváltozás hatását.”
Egy történelmi pillanatkép: Stony Lake felmérésének kártyája
Egy felmérési kártya például Stony Lake (Jackson megye) vizsgálatát írja le. A „fogott halak száma és fajtái” rovatban olyan halfajok szerepelnek, mint nagyfejű sügér (largemouth bass), sziklasügér (rock bass), kékúszójú sügér (bluegill), sügér (perch), fűcsuka (grass pike), garcsuka (gar pike), harcsa (bullhead), melegvizi sügér (warmouth) és kutyahal (dogfish – régebbi elnevezés a bowfinra).
Institute for Fisheries Research munkatársai vízmintát gyűjtenek Bawbeese-tónál Michigan Hillsdale megyéjében, 1931 júniusában. A tanulmány digitális formába öntött 20. századi feljegyzésekre támaszkodott annak érdekében, hogy feltárja az éghajlatváltozás hatását a michigani belvízi tavak halainak méretére.
A természetes erőforrások monitorozásának fontossága
Flood így foglalta össze: „Ez a kutatás csak azért válhatott lehetővé, mert már jóval azelőtt elkezdték gyűjteni ezeket az adatokat, hogy az emberek igazán tudatosultak volna az éghajlatváltozás kérdésében. Ez jól mutatja annak fontosságát, hogy folyamatosan figyeljük természeti erőforrásainkat és ökoszisztémáinkat annak érdekében, hogy megértsük jelenlegi állapotukat.”
Hozzátette: „A ma gyűjtött adatok akár 50 vagy 100 év múlva is felhasználhatók lesznek olyan célokra, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni.”
