Mark Carney, a Bank of England egykori kormányzója, jelenleg Kanada miniszterelnöke, tíz évvel ezelőtt egy meghatározó beszédében világított rá arra, hogy a klímaváltozás nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kockázatot is jelent, amely fenyegeti a pénzügyi rendszer stabilitását. Ez az előadás alapjaiban változtatta meg a pénzügyi szektor hozzáállását a fenntarthatósághoz.
A horizont tragédiája – Carney figyelmeztetése
Carney beszédében bevezette a „horizont tragédiája” fogalmát, amely arra utal, hogy a klímaváltozás katasztrofális hatásai túlmutatnak a jelenlegi döntéshozók időhorizontján. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi generációk nem érzik közvetlen ösztönzésüket arra, hogy megoldják azokat a problémákat, amelyeknek következményeit csak a jövő generációi fogják elszenvedni.
Carney hangsúlyozta: mire ezek az éghajlati hatások valóban meghatározóvá válnak a pénzügyi stabilitás szempontjából, már lehet, hogy túl késő lesz cselekedni.
A változás kezdete: A pénzügyi piacok reagálnak
Carney beszéde után globális szinten megindult az erőfeszítés, hogy a pénzügyi piacok beépítsék a klímakockázatokat működésükbe. Az elképzelés szerint a zöld finanszírozás azokhoz a vállalatokhoz áramlik majd, amelyek aktívan hozzájárulnak a klímaváltozás elleni megoldásokhoz, míg azok, amelyek károsítják a környezetet, kevésbé lesznek vonzóak befektetési célpontként.
Kormányok világszerte stratégiákat dolgoztak ki e folyamat támogatására. Például az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában is életbe léptek fenntartható finanszírozási stratégiák (például Ausztrália 2023-as Fenntartható Finanszírozási Stratégiája).
A jobb információk szerepe – Átláthatóság és jelentéstétel
Carney megoldási javaslata szerint az egyik legfontosabb lépés az volt, hogy javítsák az információáramlást. A vállalatoknak következetesen kell jelenteniük klímaváltozással kapcsolatos hatásaikat, így a bankok és hitelezők pontosabban tudják értékelni és kezelni ezeket a kockázatokat.
E célból létrejött egy globális munkacsoport (Taskforce on Climate-related Financial Disclosures – TCFD), amely szabványokat dolgozott ki arra vonatkozóan, hogyan kell feltárniuk a vállalatoknak éghajlati hatásaikat. Ezeket a szabványokat világszerte bevezették, legutóbb például Ausztráliában is.
A zöld finanszírozás eddigi eredményei és korlátai
Bár voltak sikerek – például 2015 óta exponenciálisan nőtt a globális zöld kötvénypiac, amely kulcsfontosságú tőkebevonási forrássá vált környezetvédelmi projektek számára –, összességében még mindig messze vagyunk attól, hogy valóban orvosoljuk Carney által felvázolt problémát.
A Pénzügyi Rendszerek Zöldítése Hálózat (NGFS), amely több mint 90 ország központi bankjait és szabályozóit tömöríti, úgy fogalmazott: „a klímaváltozás már nem csupán egy távoli probléma vagy tragédia, hanem közvetlen veszély.” Becslések szerint 2030-ra akár az EU GDP-jének 5%-át is elveszítheti ez az átalakulás – ez hasonló súlyú gazdasági sokk lenne, mint 2008-ban a globális pénzügyi válság.
A finanszírozási hiány és további fenntarthatósági kihívások
2023-ban ugyan elértük az 1,9 billió amerikai dolláros (kb. 2,9 billió ausztrál dollár) klímafinanszírozást világszerte, de ez messze elmarad az éves 7 billió dolláros (10,7 billió ausztrál dollár) szükséglettől. Jelentős ugrásra van szükség ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseit.
Eközben más kritikus fenntarthatósági kérdések is előtérbe kerültek: például a biológiai sokféleség folyamatos csökkenése komoly pénzügyi kockázatot jelent bankok és befektetők számára. Becslések szerint akár az egész globális GDP fele is függhet egy egészséges természeti környezettől.
A természetvédelem éves gazdasági költsége mintegy 700 milliárd dollár (1,07 billió ausztrál dollár), miközben jelenleg csak körülbelül 100 milliárd dollárt fordítanak erre világszerte. A pénzügyi szektor tehát messze elmarad attól, hogy elegendő tőkét biztosítson ezen kritikus fenntarthatósági célok eléréséhez – sőt továbbra is támogat olyan iparágakat, amelyek károsítják a természetet.
Tüneti kezelés helyett valódi megoldásokra van szükség
Bár közel egy évtizede zajlanak erőfeszítések fenntartható finanszírozás terén és számos politikai intézkedés született ennek érdekében, ezek eddig inkább csak enyhítették a problémák tüneteit anélkül, hogy valóban megoldották volna azok gyökerét.
- A jelenlegi politikai eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy kezeljék azt az átfogó változást, amelyre szükség lenne a pénzügyi rendszerben.
- Miközben nőtt a fenntartható finanszírozás volumene, még mindig jelentős profitot termelnek olyan nem fenntartható befektetések is, amelyek továbbra is élvezik például fosszilis tüzelőanyagokra adott állami támogatásokat vagy nem számolják el megfelelően környezeti károkaikat (pl. szén-dioxid-kibocsátás vagy erdőirtás).
- Bár jobb klímaadatokra van szükség egy zöldebb pénzügyi rendszerhez, kutatások szerint önmagukban ezek nem elegendőek.
A Melbourne-i Egyetem Fenntartható Finanszírozási Központjának javaslatai
A Melbourne-i Egyetem Fenntartható Finanszírozási Központja interdiszciplináris megközelítéssel dolgozik azon, hogy orvosolja ezt a „horizont tragédiáját” és átalakítsa a pénzügyi rendszert:
- Fejlesszék tovább a pénzügyi eszközöket: Az eszközök értékelésekor és teljesítményének mérésénél vegyék figyelembe negatív környezeti hatásokat is. Jelenleg túlzottan fókuszálnak rövid távú negyedéves eredményekre anélkül, hogy figyelembe vennék egy vállalat hosszú távú fenntarthatóságát.
- Rendszerszintű megközelítés: A nagy fenntarthatósági kihívások – mint például klímaváltozás vagy természetvesztés – komplex rendszereket érintenek. Egyes vállalatok rövid távú nyereségére fókuszálva aláássuk az egész gazdaság sikerét és hosszú távú hozamait.
- Tőke áramoltatása kritikus szektorokba: Olyan területekre kell irányítani befektetéseket mint természetvédelem, fejlődő piacok támogatása, klímaadaptációs projektek, egészségügy fejlesztése vagy őslakos közösségek által vezetett vállalkozások.
- Láthatatlan szektorok bevonása: Az állami tulajdonú vállalatok és nem tőzsdei magáncégek jelentős üvegházhatású gázkibocsátók lehetnek ugyanakkor gyakran kimaradnak szabályozói ellenőrzésből – őket is be kell vonni az átláthatósági és szabályozási folyamatokba.
Kitekintés: A jövő útja
Nincs kétség afelől, hogy Mark Carney felismerései segítettek abban, hogy tudatosítsuk: legnagyobb fenntarthatósági kihívásaink egyben legnagyobb gazdasági kihívásaink is. Bár az elmúlt tíz évben jelentős lendületet kapott a fenntartható finanszírozás mozgalma, „a horizont tragédiája” továbbra is komoly veszélyt jelent.
Új megközelítésekre van szükség ahhoz, hogy biztosítsuk jövőnk védelmét – mind gazdasági stabilitásunkat mind pedig bolygónk egészségét illetően.
Forrás: https://phys.org/news/2025-11-green-contribute-solutions-climate-fallen.html
