A klímaváltozás hatásai világszerte egyre nyilvánvalóbbak, ám az egyik legaggasztóbb tény, hogy még a fejlett országokban is a szegényebb rétegek vannak leginkább kitéve az extrém időjárási jelenségeknek. Egy friss kutatás szerint a fejlett államokban élő szegény emberek több mint 80%-a legalább egy klímaveszélynek – például aszálynak, légszennyezésnek vagy extrém hőségnek – van kitéve.
Az ararai negyed Rio de Janeiróban: A hőség és a szegénység találkozása
Rio de Janeiro északi részén található Arara negyedben a nyári hőség különösen elviselhetetlen. A vörös téglából és betonból épült házak hosszú órákon át őrzik a nappali meleget, így az éjszakák sem hoznak enyhülést. Luis Cassiano, aki több mint harminc éve él itt, egyre inkább aggódik a gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok miatt.
A szegényebb területeken, mint Arara, azok, akik megengedhetik maguknak a légkondicionálót – mint Cassiano –, sem mindig számíthatnak rá, mivel az elöregedett és túlterhelt elektromos hálózat gyakori áramszüneteket produkál. Cassiano tíz évvel ezelőtt zöldtetőt épített otthonára, amely akár 15 Celsius-fokkal is képes csökkenteni a belső hőmérsékletet a szomszédos házakhoz képest. Ennek ellenére a hőség továbbra is rendkívül megterhelő számára.
“A nyári nap ma már ijesztő,” mondja Cassiano. Hozzáteszi, hogy a zöldterületek hiánya tovább súlyosbítja a helyzetet. “Nincsenek parkjaink, kertjeink vagy környezetvédelmi szakembereink. Ők Rio gazdagabb részeire mennek. Ez hanyagság. Mi magunk próbálunk megoldást találni.”
A klímacsúcsok jelentősége: A szegények helyzete a globális tárgyalások középpontjában
Amikor világvezetők Brazíliába érkeznek klímacsúcsokra, olyan emberek sorsa forog kockán, mint Cassianoé. A szegény közösségek gyakran sokkal sérülékenyebbek az extrém időjárási eseményekkel szemben, legyen szó hőségről vagy hatalmas viharokról, ráadásul kevesebb erőforrás áll rendelkezésükre ezek kezelésére.
A klímacsúcsokon való előrelépés nem csupán az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szól. Szükség van politikai akaratot mutató döntésekre is, amelyek megvalósítják ezeket az ígéreteket, valamint milliárd dolláros befektetésekre az alkalmazkodás érdekében – legyen szó mezőgazdaságról vagy lakhatásról –, hogy ellenállóbbá tegyék azokat az ember okozta klímaváltozás hatásaival szemben.
Ez különösen fontos az ENSZ adatai szerint 1,1 milliárd akut szegénységben élő ember számára világszerte.
Belem városa: Egy szegény város mint emlékeztető
A Belem városában tartott klímacsúcsot sokan üdvözölték azért, mert ez egy viszonylag szegény település az Amazonas peremén. Ezáltal emlékezteti a tárgyalókat arra a valóságra, amellyel milliók néznek szembe nap mint nap.
Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója így fogalmazott: “Örülök, hogy egy ilyen helyre megyünk, mert itt találkozik egymással a klíma, a szegénység, az igények és a finanszírozási szükségletek – ez tükrözi a világ lakosságának többségének valóságát.”
A gazdag országokban élő szegények is ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak
Nem csak a fejlődő országokban élők szenvednek: egy ENSZ Fejlesztési Program (UNDP) jelentés kimutatta, hogy még fejlett országokban is az emberek 82%-a, aki szegénységben él, legalább egy súlyos klímaveszélynek van kitéve – legyen az extrém hőség, aszály, áradás vagy légszennyezés.
Carter Brandon, a World Resources Institute vezető kutatója elmagyarázta ennek okait:
- Szegény emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy elköltözzenek áradásokkal fenyegetett területekről vagy aszály sújtotta földekről.
- Nincs elegendő anyagi tartalékuk katasztrófák utáni újjáépítéshez.
- Ezeket nehezíthetik egészségügyi problémák, alacsony iskolázottság vagy társadalmi mobilitás hiánya.
“Nem csak épületeket vagy hidakat pusztít el az időjárás; családok megélhetését teszi tönkre. Ha nincs megtakarításod, az katasztrofális következményekkel jár,” hangsúlyozta Brandon.
Mezőgazdasági terméscsökkenés: A legrosszabb helyzetben a szegény országok vannak
Még azok az országok is jelentős terméscsökkenést tapasztalhatnak bizonyos mezőgazdasági termékek esetében, amelyek viszonylag fejlettek és több alkalmazkodási lehetőséggel rendelkeznek – derült ki egy UNDP elemzésből különböző felmelegedési forgatókönyvek alapján.
Heriberto Tapia, az UNDP Emberi Fejlődési Jelentések Irodájának kutatási vezetője kiemelte Afrikát különösen aggasztónak:
- Több mint 500 millió ember él ott mélyszegénységben.
- Sokan mezőgazdasági termelésből élnek.
- A világ 550 millió kisgazdája közül többségük alacsony- vagy közepes jövedelmű országokban dolgozik kiszolgáltatott környezetben.
Ismahane Elouafi, a CGIAR ügyvezető igazgatója szerint ugyanaz technológia segíthetne enyhíteni ezt a nyomást, de sok gazda nem engedheti meg magának annak használatát. Nem bízik abban sem, hogy az idei COP csúcstalálkozó elegendő pénzügyi támogatást biztosít majd ehhez.
Kritikus hangok és remények: Mit várhatunk el a COP-tól?
Brazília Belem városát választotta helyszínül annak érdekében, hogy emlékeztessék a tárgyalókat arra a nehézségre és valóságra, amit milliók tapasztalnak naponta az éghajlatváltozás miatt.
Nafkote Dabi, az Oxfam globális fejlesztési szervezet klímapolitikai vezetője így fogalmazott:
“Sokan panaszkodtak már arról, hogy emeletes ágyban kell aludniuk vagy osztozniuk kell egy szobán – de ez sok ember valósága világszerte. Ez teszi igazán kézzelfoghatóvá ezt az egészet.”
Ugyanakkor akadnak szakértők is, akik kételkednek abban, hogy gyors cselekvés fog megszületni:
“Szerettem volna hallani konkrét lépéseket arról, milyen gyors intézkedések szükségesek. Nem hiszem azonban, hogy ezek kikerülnek majd ebből a COP-ból,” mondta Kimberly Marion Suiseeya Duke Egyetem docense.
A szegénység stagnálása és annak összefüggései
Bár hosszú ideje úgy tartják nyilvánosan is, hogy emberiségünk előrelépést tett a szegénység enyhítésében, Pedro Conceição (UNDP Emberi Fejlődési Jelentések Irodájának igazgatója) szerint jelenleg stagnálás figyelhető meg:
“A számok magasak és nem mozdulnak.”
Bill Gates Microsoft-alapító egy COP30 előtti jegyzetében arra hívta fel a figyelmet, hogy ideje áttérni az emissziócsökkentés prioritásáról arra fókuszálni inkább, hogyan lehet csökkenteni az emberi szenvedést.
“Gazdag országokra nincs apokaliptikus történet,” mondta Gates. “Az igazi nehézség ezekben a szegény országokban van.”
Conceição azonban hangsúlyozza: téves azt gondolni, hogy a szegénység csökkentése és a klímavédelem egymással versengő célok lennének.
“Az elképzelést arról, hogy a klíma csak jövőbeli probléma vagy távoli dolgokról – például olvadó gleccserekről – szólna teljesen el kell vetni. Valójában ezek két egymással összekapcsolt agenda.”
Összegzés
A klímaváltozás hatásai mindenkit érintenek világszerte – de leginkább azok szenvednek tőlük, akik már eleve kiszolgáltatott helyzetben vannak anyagi vagy társadalmi okokból kifolyólag. Az extrém időjárási események súlyosbítják e közösségek életkörülményeit mind fejlett mind fejlődő országokban.
A globális politikai döntéshozóknak sürgős feladatuk nem csak ígéretek megtétele és tervek kidolgozása lesz ezen problémák kezelésére – hanem azok tényleges végrehajtása és megfelelő anyagi forrás biztosítása is annak érdekében, hogy mindenki számára élhetőbb jövőt teremtsenek.
