A munka és a magánélet egyensúlya továbbra is az életminőség egyik legfontosabb mutatója, amely meghatározza az egészséget, a termelékenységet és az általános elégedettséget. A Remote 2025-ben publikálta globális Life-Work Balance Indexét, amely azt vizsgálja, hogy a fejlett országok milyen mértékben teremtenek olyan feltételeket, amelyek támogatják mind a szakmai, mind a személyes jólétet.
A Life-Work Balance Index főbb mérőszámai
Az index több kulcsfontosságú tényezőt vesz figyelembe:
- Törvényileg szabályozott szabadságok
- Átlagos heti munkaórák száma
- Munkabiztonság és egészségügyi hozzáférés
- Inkluzivitás és munkahelyi környezet
- Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés
Ezek alapján jelentős különbségek mutatkoznak még hasonló gazdasági erővel rendelkező országok között is. Egyes fejlett gazdaságok meglepően alacsony helyezést értek el.
A 2025-ös munka-magánélet egyensúly rangsor fejlett országok között
A rangsor kizárólag fejlett országokat tartalmaz, ahol összehasonlíthatóak az életminőség, a társadalmi infrastruktúra és a bérek színvonala. Néhány ország nem került be a listába megbízható vagy naprakész adatok hiánya miatt, így csak pontos és konzisztens információk szerepelnek.
25. Egyesült Államok – 31,17 pont
Az Egyesült Államok zárja a sort a fejlett országok között. Hiányzik a szövetségi szintű fizetett szabadság és fizetett szülési szabadság kötelező biztosítása, ezek jellemzően munkáltatói döntés tárgyai. Az átlagos munkaórák száma az egyik legmagasabb a világon, miközben az egészségügyi ellátás megfizethetősége továbbra is kihívást jelent. A magas bérek ellenére a hosszú munkahetek, korlátozott törvényes szabadságok és vegyes biztonsági, inkluzivitási mutatók miatt jelentősen elmarad társaitól.
24. Dél-Korea – 53,42 pont
Dél-Korea továbbra is küzd a hosszú munkaórák kultúrájával annak ellenére, hogy kormányzati intézkedések próbálják csökkenteni ezeket. Sok dolgozó nem használja ki teljesen törvényileg járó éves szabadságát a munkahelyi elvárások és verseny miatt. Bár erős közlekedési rendszerrel és fejlett egészségüggyel rendelkezik, magas munkával kapcsolatos stressz és alacsonyabb életelégedettségi mutatók rontják az összképet. A rugalmas munkavégzés előmozdítása folyamatban van, de lassan halad.
23. Japán – 56,54 pont
Japán kissé jobb eredményt ért el Dél-Koreánál, de még mindig az alsó harmadban helyezkedik el. A kormány ösztönzi a fizetett szabadságok igénybevételét és az túlórák korlátozását, azonban a munkához való mélyen gyökerező kulturális elkötelezettség nehezíti ezt. Az öregedő népesség és munkaerőhiány további nyomást gyakorol a dolgozókra. A biztonság és közszolgáltatások erősek, de az elhasználódás és pihenőnapok korlátozott kihasználása aggodalomra ad okot.
22. Szingapúr – 57,85 pont
Szingapúr helyezését hosszú munkaórái és viszonylag korlátozott törvényes szabadsága határozza meg más fejlett gazdaságokhoz képest. Magas biztonsági értékelésekkel, hatékony infrastruktúrával és versenyképes bérekkel rendelkezik, de a munkatempó és intenzitás csökkenti az élet-munka egyensúlyt. A kormány aktívan támogatja a készségfejlesztést és karrier-mobilitást, azonban a termelékenység hangsúlya gyakran személyes idő rovására megy.
21. Svájc – 60,32 pont
Svájc Szingapúr fölött áll, de törvényileg engedélyezett szabadsága viszonylag szerényebb annak ellenére, hogy magas életszínvonal jellemzi. Kiemelkedik biztonságban, közszolgáltatásokban és bérekben, ugyanakkor átlagos munkaórái hosszabbak sok európai országhoz képest. Bár rugalmas munkakörnyezet jellemző különösen szakmai területeken, mégis inkább a munka felé billen az egyensúly.
20. Olaszország – 60,52 pont
Olaszország helyezése tükrözi az engedélyezett bőséges fizetett szabadságot és a munkavállalói jogokat, ugyanakkor gazdasági kihívások árnyalják ezt. Regionális bérkülönbségek és bizonytalanabb munkakörülmények befolyásolják az elégedettséget. Bizonyos ágazatok stagnálása és lassabb munkaerőpiaci reformok miatt Olaszország az alsó fele felé tartozik.
19. Görögország – 62,84 pont
Görögország jelentős fizetett szabadságot biztosít és törvényileg szabályozott munkahetet tart fenn, azonban gazdasági korlátok és magas munkanélküliség rontják pozícióját. Az infláció gyorsabban nőtt mint a bérek; bár biztonsági mutatói jók, korlátozott rugalmasság és egyenetlen karrierlehetőségek befolyásolják negatívan az élet-munka egyensúlyt.
18. Svédország – 62,92 pont
Bár Svédország híres progresszív munkahelyi politikáiról (például bőséges szülési szabadság), jelen rangsorban alacsonyabb helyen áll sokak várakozásához képest. Az emelkedő megélhetési költségek és lakhatási problémák rontják az életminőség érzékelt szintjét. Munkaerőhiány miatt bizonyos ágazatokban megnövekedett terhelés csökkenti a törvényes szabadság gyakorlati előnyeit.
17. Csehország – 63,06 pont
Csehország vegyes képet mutat: megfelelő számú fizetett szabadság áll rendelkezésre és rövidebb átlagos munkaidővel bír az OECD átlagnál. Ugyanakkor inkluzivitásban és bérversenyképességben elmarad vezető európai országoktól. A gyártószektor jelentős foglalkoztatóként stabilitást nyújt ugyanakkor kevésbé rugalmas munkarendet eredményez.
16. Lengyelország – 65,33 pont
Lengyelország előrelépést mutatott munkahelyi védelemben és fizetett szabadság tekintetében közép-európai szomszédaihoz képest. A technológiai és szolgáltató szektor fejlődése városi területeken növeli a rugalmasságot; vidéken azonban továbbra is hosszabb munkahetek jellemzőek kevesebb karrierlehetőséggel. Bár bérek emelkednek, még mindig elmaradnak az EU átlagtól.
Rövid hivatkozások
További érdekesség: Fejlett országok vásárlóerő-rangsora 2025-ben
Folytatás felsőbb helyezettekkel
15. Franciaország – 67,62 pont
Franciaország híres kiterjedt fizetett szabadságairól és erős munkavállalói védelméről; ennek ellenére kihívásokkal küzd a munkahelyi dinamikában. Európában egyik legrövidebb törvényes munkaidőt kínálja ugyanakkor magas stressz-szinttel kell megküzdeniük dolgozóinak. Gazdasági versenyképességi törekvések vitákat generálnak a munkaidő rugalmassága körül.
14. Ausztria – 68,01 pont
Ausztria stabil dolgozói juttatásokat kínál átfogó társadalombiztosítással és megbízható közszolgáltatásokkal együtt. Az átlagos munkaórák száma azonban kissé magasabb mint más vezető európai országokban; különösen szezonális ágazatokban (turizmus) gyakoriak hosszabb munkaperiódusok.
13. Portugália – 68,65 pont
Portugália bőséges fizetett szabadsággal rendelkezik és növekvő hangsúllyal támogatja a rugalmasságot főként városi technológiai területeken. Ugyanakkor béremelkedése elmarad Nyugat-Európától; regionális gazdasági különbségek fennállnak. Külföldi szakemberek körében népszerű célpontként lakhatási költségek növekedése nyomást gyakorol családi költségvetésekre.
12. Hollandia – 68,97 pont
A holland kultúrát rövidebb átlagos heti munkaidő és erős részmunkaidős hagyomány jellemzi; ezek támogatják jó helyezését. Magas lakhatási költségek és bizonyos iparágak növekvő terhelése azonban megakadályozza a legfelső kategóriába kerülést.
11. Egyesült Királyság – 69,68 pont
Egyesült Királyság közel áll a top 10-hez; törvényileg biztosított fizetett szabadsággal rendelkezik európai normák szerint. Hosszú ingázási idők, regionális bérkülönbségek valamint nagyvárosi megélhetési költségek azonban rontják összképét.
Top10 részletes bemutatása
A top 10 ország részletes bemutatása
10. Finnország – 70,86 pont
Finnország kiemelkedik dolgozói jólét iránti elkötelezettségével: bőséges szülési szabadságot kínál valamint rugalmas munkavégzési lehetőségeket biztosít széles körben. Globális boldogsági listákon is előkelő helyen áll; ugyanakkor emelkedő megélhetési költségek csökkentik az érzékelt egyensúlyt.
9. Spanyolország – 71,94 pont
Spanyolország Európában az egyik leghosszabb fizetett vakációval büszkélkedhet; emellett védelmet nyújtanak törvényei a túlzott munkaidő ellen is. Javuló inkluzivitásról számol be valamint távmunka lehetőségeinek bővüléséről; ugyanakkor magas munkanélküliség régiók szerint eltérően hat az összképére.
8. Ausztrália – 72,10 pont
Kisebb átlagos heti munkaideje mellett Ausztrália kiemelkedik magas minimálbérével; hozzáférhető egészségügyi ellátással és erős munkavállalói védelemmel támogatja dolgozóit. Nagyvárosokban azonban magas megélhetési költségekkel kell számolniuk.
7. Kanada – 73,46 pont
Kanada univerzális egészségügyi rendszere mellett jó munkabiztonsági standardokat tart fenn; növekvő számú munkáltató kínál rugalmas beosztást is. Fizetett szabadsága mérsékelt európai viszonylathoz képest; magas lakhatási költségek akadályozhatják jobb helyezését.
6. Dánia – 73,76 pont
Dánia erős társadalmi juttatásokat nyújt jól érvényesített munkajogokkal párosítva; rövid átlagos heti munkaidőt tart fenn valamint hangsúlyt fektet egyenlőségre és szülési szabadságra is.
Költséges megélhetésével együtt bizonyos iparágak fokozott terhelése miatt marad éppen kívül az első ötön.
5. Norvégia – 74,20 pont
Norvégia top ötös helyezését erős munkavállalói védelemnek köszönheti; széles körű szülési szabadsággal valamint kiegyensúlyozott munkakultúrával rendelkezik.
Bár Európa egyik legmagasabb megélhetési költsége jellemzi, magas bérek és jól működő jóléti rendszer ellensúlyozza ezt.
4. Németország – 74,65 pont
Németország hatékonyan ötvözi termelékenységet rövidített vagy rugalmas munkaidővel; stabil jogi keretek között biztosítja dolgozóinak védelmét.
Bár nagyvárosi lakhatási költségei emelkednek, összességében stabilitása révén tartósan előkelő helyen áll.
3. Belgium – 75,91 pont
Belgium bőséges törvényes szabadságokat kínál valamint átfogó társadalmi juttatásokat biztosít.
Munkajogi védelme erős mind állami mind magánszektorban; bár adóterhei magasak ezek finanszírozzák széles körű közszolgáltatásait melyek javítják dolgozóinak életminőségét.
2. Írország – 81,17 pont
Írország második helyezése univerzális egészségügyi ellátásának,<br béreinek="" dolgozói="" erős="" jogainak="" köszönhető.
Törvényileg biztosított szabadságai kiemelkedők angol nyelvű világban,<br inkluzivitása="" is="" magas="" miközben="" szinten="" áll.
A gyors gazdasági növekedés új karrierlehetőségeket teremt,<br bizonyos="" bár="" infrastrukturális="" jelent.
1. Új-Zéland – 86,87 pont (első hely)
Új-Zéland vezeti a Life-Work Balance Indexet kiváló kombinációval:
- Törvényileg garantált évi 32 nap fizetett szabadság (az egyik legmagasabb)
- Kiemelkedően magas inkluzivitási értékek
- Kiváló közszolgáltatások és biztonsági mutatók
- Kisebb átlagos heti munkaóra szám más fejlett országokhoz képest
A folyamatosan jólétet támogató politikák következetes alkalmazása teszi Új-Zélandot vitathatatlan vezetővé ezen téren ebben az évben.
Kitekintés: Mit tanulhatunk ebből?
A rangsor jól szemlélteti: még hasonló gazdasági erejű fejlett országokon belül is jelentős eltérések vannak abban,
hogyan kezelik a munka-magánélet egyensúly kérdését.
A legjobbak esetében támogató jogszabályok,<br fontossága="" idő="" kulturális="" munkarendek,<br="" prioritásként.
Ezzel szemben azoknál az országoknál,<br ahol="" alacsonyabb="" elegendő="" erőt="" felmutatni;<br="" fontos="" gazdasági="" helyezést="" látunk,<br="" még="" nem="" pusztán="" például:
a túlterheltség,<br a="" hossza,<br="" idő="" illetve="" ingázási="" is.
Ezek mind alapvetően alakítják dolgozóik életminőségét.
A teljes kép megértése segíthet abban,<br amelyek="" annak="" döntéseket="" egyéni,<br="" elősegítik="" ezt="" hogy="" hozzunk<br="" illetve="" is.<="" javítsuk="" mind="" minőségét<br="" mások="" olyan="" saját="" strong="" szinten="" számára="" tudatos="" támogassuk="" társadalmi="" változásokat,<br="" életünk="" érdekében,
