Az amerikai technológiai szektor robbanásszerű növekedése az AI (mesterséges intelligencia) területén hatalmas beruházásokat generál, amelyek középpontjában az adatközpontok állnak. Ezek a létesítmények biztosítják a szükséges számítási kapacitást a nagy nyelvi modellek és más AI-technológiák működtetéséhez. Ugyanakkor az adatközpontok építése és működtetése komoly környezeti és társadalmi kérdéseket vet fel.
Az AI-boom és az adatközpontok robbanásszerű növekedése
2025-ben az Amazon, Meta, Microsoft és Google várhatóan mintegy 320 milliárd dollárt fordítanak tőkebefektetésekre, elsősorban AI-infrastruktúrára. Az adatközpontok kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, hiszen ezekben találhatóak a speciális hardverek és nagysebességű hálózati eszközök, amelyek lehetővé teszik a mesterséges intelligencia intenzív számításait.
Az AI fejlődése folyamatosan növekvő mennyiségű adat feldolgozását igényli, ami egyre nagyobb számítási kapacitást követel meg. Ez pedig újabb és újabb adatközpontok építését teszi szükségessé. Egy Business Insider által végzett átfogó vizsgálat szerint 2024 végére az Egyesült Államokban már 1240 adatközpont működik vagy van jóváhagyva építésre – ez négyszerese a 2010-es állapotnak.
Az adatközpontok térképe és elhelyezkedése
A Business Insider újságírói, szerkesztői és dizájnerei hónapokon át tartó kutatás után készítették el az eddigi legátfogóbb térképet az amerikai adatközpontokról. Az információkhoz állami nyilvántartásokból, vállalati jelentésekből, valamint kormányzati és szakmai forrásokból jutottak hozzá.
Észak-Virginia kiemelkedik mint az ország legsűrűbben adatközpontokkal ellátott régiója, különösen Loudon megye, ahol sárga körökkel jelölték a már megépült vagy engedélyezett létesítményeket. Ezek a hatalmas központok akár egy kisebb városnyi elektromos áramot is fogyaszthatnak, valamint naponta több millió gallon vizet használnak hűtésre.
Környezeti és társadalmi kihívások
Bár az adatközpontok jelentős adóbevételt hoznak a helyi közösségeknek, sok lakos aggódik a környezeti hatások, a lakhatási költségek emelkedése és az életminőség romlása miatt. Például Prince William megyében több Amazon-adatközpont épült fel közvetlenül lakóövezetek mellett.
Carlos Yanes helyi lakos közel 20 000 dollárt költött ablakcserére, hogy csökkentse a zajt és rezgéseket, amelyeket az adatközpontok okoznak. Bár az Amazon cserélte a kipufogó ventilátorokat csendesebb típusokra, a rezgések továbbra is érezhetők a házak falain keresztül.
Hasonló problémák jelentkeznek más helyeken is: Donna Gallant otthona kevesebb mint fél mérföldre található több Google-adatközponttól Észak-Virginia területén. A környékbeli földterületeket lakóövezetről adatközponti zónává minősítették át, ami ellen helyiek pert indítottak – azonban ezt 2024-ben és idén is elutasították.
Adatközpontok országszerte: műholdképek tanúsága
A műholdfelvételek jól mutatják az adatközpontok terjedését más államokban is. Stanton Springs-ben (Georgia) például Meta (Facebook anyavállalata) létesítményei nőnek ki a földből 2017 és 2023 között. Cheyenne-ben (Wyoming) Microsoft-adatközpontok épültek fel 2020-tól 2024-ig; ez Wyoming legnagyobb ilyen létesítménye, amely évente akár 84 725 megawattóra áramot is fogyaszthat.
Energia- és vízfogyasztás: növekvő terhek
A legalább 41 államban élő fogyasztók már most tapasztalják vagy várhatóan hamarosan tapasztalni fogják villany- és gázszámláik emelkedését. Ennek egyik fő oka az energiaigényes adatközpontok működtetése.
Például Arizona államban Goodyear városában Microsoft-adatközpont működik, amely napi akár 3 millió gallon vizet használ hűtésre. Az állami törvényhozók adókedvezményeket biztosítottak ezeknek a cégeknek egészen 2033-ig, ösztönözve ezzel további beruházásokat.
Vízhiányos területeken épülő adatközpontok aggodalmai
A vízfogyasztás különösen érzékeny kérdés olyan aszály sújtotta régiókban, mint Arizona. A World Resource Institute adatai szerint az Egyesült Államok vízhiányos területein épülő vagy tervezett adatközpontok aránya eléri a 40%-ot.
A Microsoft fenntarthatósági jelentése szerint vállalatuk 2023-ban mintegy 2,1 milliárd gallon vizet használt fel – ez 22%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A cég célja, hogy 2030-ra vízmérlegében pozitív legyen, vagyis több vizet adjon vissza a természetnek, mint amennyit elfogyaszt.
Hasonló vállalásokat tettek az Amazon, Meta és Google is: például Meta azt ígéri, hogy 2030-ra több vizet juttat vissza a környezetbe, mint amennyit felhasznál; Google pedig vállalta, hogy fogyasztása 120%-át pótolja vissza ugyanebben az időkeretben.
Következtetések
Az amerikai AI-boom hajtómotorjai kétségtelenül az egyre növekvő számú adatközpontok. Ezek nélkülözhetetlenek a mesterséges intelligencia fejlődéséhez és alkalmazásához. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azok környezeti lábnyomát és társadalmi hatásait sem – legyen szó zajról, rezgésekről vagy erőforrás-felhasználásról.
A jövő kihívása abban rejlik majd, hogy miként lehet fenntartható módon bővíteni ezt az infrastruktúrát úgy, hogy közben minimalizáljuk negatív hatásait mind a természetre, mind pedig a helyi közösségekre nézve.