Generációkon át az orvostudomány külön kezelte a szívet és az agyat, mint két különálló szervet. Egy új, átfogó kutatás azonban arra világít rá, hogy ezek a szervek sokkal szorosabban összefüggnek, mint azt korábban gondoltuk – különösen az öregedés folyamatában.
A Whitehall-tanulmány: 25 év, közel 6000 résztvevő
A Whitehall-tanulmány egy 25 évig tartó kutatás volt, amelyben majdnem 6000 brit köztisztviselő egészségi állapotát követték nyomon. A résztvevők életkora 45 és 69 év között mozgott a vizsgálat kezdetén. A tanulmány egyik kulcsfontosságú eleme a vérben található cardiac troponin I nevű fehérje szintjének mérése volt.
A troponin I egy olyan fehérje, amely akkor kerül a véráramba, amikor a szívizomsejtek károsodnak. Ezt a markert hagyományosan szívinfarktus diagnosztizálására használják, de az elmúlt években egyre érzékenyebb tesztekkel már nagyon kis mennyiségben is kimutatható – olyan szinteken, amelyek jóval alacsonyabbak, mint egy infarktus esetén.
Szívizomkárosodás és demencia: meglepő összefüggés
A tanulmány eredményei szerint azoknál az embereknél, akik középkorban magasabb troponin I-szintet mutattak, 38%-kal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy később demenciát diagnosztizálnak náluk, összehasonlítva azokkal, akiknél alacsonyabb volt ez az érték.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a kis emelkedések nem okoznak nyilvánvaló tüneteket, például mellkasi fájdalmat. Inkább arra utalnak, hogy a szív már terhelés alatt áll, még akkor is, ha az érintett személy jól érzi magát.
Az agyi változások MRI-vel igazolva
Körülbelül 15 évvel a tanulmány kezdete után 641 résztvevő agyáról MRI-vizsgálatot készítettek. Azoknál, akiknek középkorban magasabb volt a troponin-szintjük, kisebb volt a szürkeállomány térfogata és jelentősebb hippocampus-atrófia figyelhető meg – ez az agyterület kulcsfontosságú a memória működésében.
Ezek az eltérések körülbelül három évvel idősebb agyi állapotnak feleltek meg azokhoz képest, akik alacsony troponin-szinttel rendelkeztek.
Miért befolyásolja a szív egészsége az agyat?
A válasz az érrendszerben rejlik. Az agy folyamatos és gazdag vérellátást igényel. Ha a szív kevésbé hatékonyan pumpálja a vért vagy ha az erek merevek és beszűkültek az érelmeszesedés miatt, akkor az agy apró erei oxigénhiányos állapotba kerülnek.
Ez a krónikus, enyhe oxigénhiányos állapot felgyorsíthatja azokat a folyamatokat, amelyek végül demenciához vezetnek.
Kognitív hanyatlás és troponin-szint összefüggése
A Whitehall-tanulmány azt is kimutatta, hogy azoknál, akiknek magasabb volt középkorban a troponin-szintjük, gyorsabb volt az emlékezőképesség és az érvelési képesség hanyatlása is. A kilencvenedik életévükre kognitív teljesítményük olyan volt, mintha két évvel idősebbek lennének azoknál, akik alacsonyabb troponin-szinttel rendelkeztek.
A szív egészsége kulcsfontosságú az agy egészségéhez
Ezek az eredmények összhangban vannak más kutatásokkal is. A 2024-es Lancet Bizottság jelentése szerint a demencia esetek akár 17%-a megelőzhető vagy késleltethető lenne a kardiovaszkuláris egészség javításával – például vérnyomáscsökkentéssel, koleszterinszint kezelésével, rendszeres testmozgással és dohányzás valamint túlzott alkoholfogyasztás elkerülésével.
Egy korábbi elemzés ugyanebből a Whitehall-kohorszból azt mutatta ki, hogy azoknál az embereknél, akik ötven éves korukban jó kardiovaszkuláris egészségi állapotban voltak, kisebb eséllyel alakult ki demencia negyed évszázaddal később.
Az üzenet egyszerű: ami jó a szívnek, az jó az agynak is. A két szerv közös érrendszeri hálózatot használ; ha az egyik megsérül vagy gyengül, annak hatása van a másikra is.
Troponin: mit jelent ez számunkra?
Bár megemelkedett troponin-szint nem jelenti automatikusan azt, hogy valakinél demencia fog kialakulni – hiszen ez változhat életkorral, vesefunkcióval vagy akár intenzív testmozgás után is –, populációs szinten hasznos jelző lehet arra nézve, hogy valaki már rejtetten kardiovaszkuláris stressz alatt áll.
Az elképzelés izgalmas: egyetlen vérvizsgálat középkorban segíthetne előre jelezni azoknak az embereknek a körét, akik nagyobb kockázattal néznek szembe későbbi kognitív hanyatlással. Ez nem diagnózisként szolgálna, hanem korai figyelmeztetésként.
Zárszó: biológia határok nélkül
Az orvostudomány gyakran külön kezeli a szerveket és rendszereket izolált egységekként. Ez a tanulmány azonban emlékeztet minket arra, hogy a biológia nem ismeri ezeket a határokat. Egy gyengélkedő szív nem csupán a keringést érinti – csendesen és láthatatlanul befolyásolhatja az agy jövőjét is.
