A kannabisz és az alkohol együttes használata régóta vitatott téma a tudományos közösségben, hiszen a két szer kölcsönhatása összetett és sokszor ellentmondásos eredményeket hozott. Egy friss, a Drug and Alcohol Dependence folyóiratban megjelent tanulmány azonban új megvilágításba helyezi ezt a kérdést, kimutatva, hogy bizonyos nagyivók esetében a kannabiszhasználat összefüggésbe hozható az alkoholfogyasztás csökkenésével.
A kutatás háttere és célja
Korábbi tanulmányok eltérő képet festettek arról, hogyan hat egymásra a kannabisz és az alkohol. Egyes kutatások szerint a kannabisz használata növeli az alkoholfogyasztást (komplementaritás), míg mások arra utalnak, hogy a kannabisz helyettesítheti az alkoholt, így potenciálisan csökkentve annak fogyasztását (helyettesítési hatás). E két ellentétes nézet miatt egy Colorado State University és University of Colorado kutatóiból álló csapat laboratóriumi körülmények között vizsgálta meg, hogyan befolyásolja a kereskedelmi forgalomban kapható kannabisz önálló használata az alkohol utáni vágyat.
A vizsgálat menete
A kutatásban 61, 21 és 60 év közötti felnőtt vett részt, akik rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak és heti legalább három alkalommal használnak kannabiszvirágot. Minden résztvevő két külön laboratóriumi alkalmon vett részt, amelyek során saját maguk szolgáltatták az összehasonlítás alapját.
A kísérletek egy mobil laborjárműben zajlottak, amelyet a résztvevők lakóhelye előtt parkoltak le. Ez az egyedi környezet lehetővé tette a jogilag engedélyezett, kereskedelmi forgalomban kapható kannabisztermékek vizsgálatát, amelyeket szövetségi szabályozások miatt nem lehetett egyetemek területére behozni.
Első alkalom – „csak alkohol” feltétel
Ezen az ülésen a résztvevők egy kis mennyiségű „primer” alkoholt ittak meg, amelynek célja az volt, hogy enyhe véralkoholszint-emelkedést idézzen elő és ezzel elindítsa az alkohol utáni vágyat. Ezt követően egy órán keresztül legfeljebb négy további italt fogyaszthattak el. Minden elutasított ital után egy dollárt kaptak ösztönzésként. A kísérlet során rendszeresen értékelték önbevalláson alapuló alkoholvágyukat egy szabványosított skálán.
Második alkalom – kannabiszhasználattal kombinált feltétel
A második alkalom hasonló volt az elsőhöz, azonban itt a primer ital elfogyasztása előtt a résztvevők hazamentek és saját kannabiszvirágukat fogyasztották el megszokott adagjukban. Ezután visszatértek a mobil laborba, ahol vérmintát vettek tőlük, majd megkezdődött az alkoholfogyasztási szakasz. A két alkalom sorrendje véletlenszerűen változott annak érdekében, hogy kizárják a sorrend hatását.
Eredmények és elemzés
Az adatok elemzésekor jelentős különbséget találtak az alkoholfogyasztás mértékében: átlagosan 25%-kal kevesebb italt fogyasztottak azok a résztvevők azon az ülésen, amikor előtte kannabiszt használtak. Az átlagos italok száma 2,09-ről 1,60-ra csökkent.
Viselkedési minták csoportosítása
A kutatócsoport három jól elkülöníthető viselkedési mintát azonosított:
- Helyettesítők („substituters”): 23 fő, akik kevesebb alkoholt ittak kannabiszfogyasztás után.
- Nem helyettesítők („non-substituters”): 23 fő, akik ugyanannyi vagy több italt fogyasztottak.
- Absztinensek („abstainers”): 15 fő, akik egyik alkalommal sem ittak további italokat.
Az alkoholvágy változásai
A legfontosabb különbség az önbevalláson alapuló alkoholvágyban mutatkozott meg: a helyettesítők csoportja jelentős vágycsökkenést tapasztalt több időpontban is kannabiszfogyasztás után. Ezzel szemben a nem helyettesítők vágyszintje stabil maradt vagy enyhén emelkedett. Ez arra utal, hogy azoknál, akik kevesebbet isznak kannabiszfogyasztást követően, az alkoholvágy mérséklődése kulcsfontosságú tényező lehet.
Kannabiszadag és THC-szint vizsgálata
A vérminták elemzésével megállapították, hogy nincs jelentős különbség a THC-koncentrációban a helyettesítők és nem helyettesítők között. Ez azt jelzi, hogy nem egyszerűen nagyobb vagy erősebb adagok fogyasztása okozza a viselkedésbeli eltéréseket, hanem inkább egyéni különbségek játszanak szerepet abban, hogyan reagálnak az emberek a kannabiszra.
Korlátozások és jövőbeli kutatási irányok
A szerzők több korlátozásra is felhívták a figyelmet:
- Környezet: A mobil labor nem tipikus ivóhelyszín lehetett, ami befolyásolhatta a résztvevők viselkedését.
- Dózis- és termékkontroll hiánya: A résztvevők saját kannabiszukat használták kontrollált dózis nélkül annak érdekében, hogy növeljék a valós élethez való hasonlóságot.
- Konzumáció sorrendje: Mindig előbb történt a kannabiszfogyasztás majd az alkoholé; így nem derült ki, hogy fordított sorrend esetén mi történne.
- Minta összetétele: A résztvevők többsége fehér bőrű férfi volt, így az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók más demográfiai csoportokra.
Ezek alapján javasolják további kutatások elvégzését nagyobb és diverzebb populációkon. Érdemes lenne különböző kannabisztermékeket (például ehető termékek vagy koncentrátumok) is vizsgálni kontrollált dózis mellett. Emellett kombinálni lehetne laboratóriumi kísérleteket valós idejű monitorozással például alkoholszenzorok segítségével annak érdekében, hogy teljesebb képet kapjunk a két szer együttes használati mintázatairól.
Záró gondolatok
Ez az innovatív kutatás fontos lépést jelent annak megértésében, hogyan befolyásolja a kannabiszfogyasztás az alkoholfogyasztást nehéz ivóknál. Az eredmények arra utalnak, hogy bizonyos embereknél a kannabisz használata csökkentheti az alkohol iránti vágyat és ezáltal mérsékelheti az alkoholfogyasztást – ami potenciális út lehet akár káros szenvedélyek kezelésére is.
A tanulmány teljes címe: „Cannabis administration is associated with reduced alcohol consumption: Evidence from a novel laboratory co-administration paradigm”. Szerzők: Claire L. Pince, Vanessa T. Stallsmith, Cianna J. Piercey, Katelyn Weldon, Jesse Ruehrmund, Gregory Dooley, L. Cinnamon Bidwell és Hollis C. Karoly.
Forrás: https://www.psypost.org/cannabis-use-associated-with-a-reduction-in-alcohol-intake/
