A közelmúltban megjelent tanulmány rávilágít arra, hogy az idősebb európai párok életelégedettsége szoros érzelmi összefüggésben áll egymással. Ez a kapcsolat nem csupán a közös élményekből fakad, hanem olyan tényezők is befolyásolják, mint a gondozói szerepek, az egészségi állapot és a társas kapcsolatok. A kutatás eredményei a Social Indicators Research tudományos folyóiratban jelentek meg, és fontos betekintést nyújtanak abba, hogyan fonódik össze a jólét két ember életében az időskorban.
A kutatás háttere és célja
A jólét és életelégedettség összetevőinek megértése régóta foglalkoztatja a tudósokat, különösen az öregedő népesség körében. Bár ismert, hogy az egyéni egészség és anyagi biztonság kulcsfontosságú tényezők, kevesebb figyelem irányult arra, hogy milyen mértékben befolyásolja saját boldogságunkat a hozzánk legközelebb állók – például párunk – elégedettsége.
Terhi Auvinen vezetésével a Kelet-Finnországi Egyetem kutatócsoportja ezt a hiányt kívánta pótolni. A „linked lives” (összekapcsolt életek) és a „family systems theory” (családi rendszerek elmélete) elméletek alapján azt feltételezték, hogy egy családi egység tagjai kölcsönösen függnek egymástól, így egy esemény vagy változás az egyik tag életében hatással lehet a többiekre is.
Miért éppen az idősebb párokra fókuszáltak?
Az időskor különleges életszakasz: sokan ekkor vonulnak vissza a munkából, társas kapcsolataik beszűkülhetnek, így párkapcsolatuk válik elsődleges társas támaszukká. Emellett az egészségügyi problémák gyakorisága nő, ami gyakran gondozói szerepek kialakulásához vezet egyik vagy mindkét fél részéről. Ezek a tényezők arra utalnak, hogy ebben az életkorban különösen erős lehet az érzelmi összefonódás és kölcsönös hatás a partnerek között.
A kutatás módszertana
A vizsgálat alapját a SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) adatbázis képezte, amely 28 európai ország 50 év feletti lakosait követi nyomon hosszú távon. A kutatók hét hullámban gyűjtött adatokat elemeztek, így több mint 24 700 ellenkező nemű pár több mint 155 000 megfigyelését dolgozták fel.
A résztvevők saját életelégedettségüket 0-tól (teljesen elégedetlen) 10-ig (teljesen elégedett) terjedő skálán értékelték. Az elemzés során fix hatású regressziós modellt alkalmaztak, amely lehetővé teszi az egyéni változások nyomon követését úgy, hogy közben kiszűri az állandó személyes jellemzők – például személyiség vagy háttér – hatását.
Ezen túl figyelembe vették az időben változó tényezőket is: mindkét partner egészségi állapotát, funkcionális korlátozottságát, foglalkoztatottsági helyzetét, anyagi helyzetének megítélését, valamint azt, hogy adtak-e vagy kaptak-e gondozást.
Fő eredmények: Az életelégedettség összefonódása
A legfontosabb megállapítás egy erős és következetes kapcsolat volt a partnerek életelégedettsége között. Átlagosan minden egy ponttal magasabb partneri elégedettség körülbelül 0,3 ponttal növelte az egyén saját elégedettségét. Ez az összefüggés akkor is fennállt, amikor kontrollálták az egészségügyi problémákat, anyagi nehézségeket vagy társas hálózatok változását.
Érdekességként megjegyzendő, hogy ez a kapcsolat mind férfiaknál, mind nőknél hasonló erősségű volt. Bár a párok kétharmada hasonló szintű elégedettséget jelzett, több mint egyharmaduknál jelentős eltérések mutatkoztak.
Milyen tényezők módosítják ezt az érzelmi kapcsolatot?
- Egészségügyi különbségek: Amikor csak az egyik fél szenvedett krónikus betegségben vagy fogyatékosságban, a partnerek közötti elégedettségi kapcsolat kissé gyengébb volt.
- Gondozói szerepek: A leggyengébb kapcsolat akkor mutatkozott meg, amikor valaki kizárólagos személyes gondozóként látta el partnerét. Ez arra utalhat, hogy ez a terhelő szerep érzelmi távolságot eredményezhet.
- Társas kapcsolatok mérete: Különösen nőknél volt jelentős hatása annak, hogy milyen kiterjedt volt saját társas hálójuk. Azoknál a nők esetében, akiknek csak egy közeli bizalmasuk volt, erősebb volt a kötődés partnerük életelégedettségéhez. Ahogy nőtt barátok és családtagok száma, úgy csökkent ez az érzelmi függőség. Férfiaknál viszont nem mutatkozott ilyen összefüggés.
Nemzetközi különbségek
A kutatás feltárta azt is, hogy országonként eltérő mértékű ez az összekapcsolódás. Különösen erős volt Kelet- és Dél-Európában – például Magyarországon, Szlovákiában és Görögországban –, míg Észak- és Nyugat-Európában – Finnországban, Dániában, Svédországban és Svájcban – gyengébbnek bizonyult. Ez arra utalhat, hogy azokban a társadalmakban, ahol magasabb általános jólét és erősebb szociális biztonsági háló van jelen, nagyobb érzelmi függetlenség alakulhat ki a párkapcsolatokban.
Következtetések és gyakorlati jelentőség
Ezek az eredmények hangsúlyozzák: az életelégedettség nem csupán egyéni élmény; különösen időskorban ez egy megosztott tapasztalat két ember között. Ez azt jelenti, hogy ha javítani szeretnénk valaki életminőségét – például krónikus betegséggel küzdő személy támogatásával –, annak pozitív hatása lehet párjára is.
A kutatók szerint ezért érdemes lehet egészségügyi és szociális politikákat úgy alakítani, hogy ne csak egyént lássanak el támogatással, hanem figyelembe vegyék a párkapcsolati dinamikát is. Így hatékonyabb beavatkozások valósíthatók meg az idősödő populációk számára.
„A SHARE projekt lehetőséget ad arra, hogy választ találjunk az öregedéssel kapcsolatos kérdésekre és következményekre. A döntéshozók számára megbízható és összehasonlítható információkat szolgáltatunk,” mondta Ismo Linnosmaa professzor a Kelet-Finnországi Egyetemről.
A kutatás korlátai
Bár az elemzés erős összefüggést mutatott ki partnerek életelégedettsége között, nem bizonyítja egyértelműen ok-okozati viszony létét. Valószínűleg kölcsönös hatásról van szó: mindkét fél befolyásolja egymást folyamatosan.
Továbbá a vizsgálat kizárólag idősebb ellenkező nemű párokra terjedt ki; így eredményei nem feltétlenül általánosíthatók fiatalabb vagy azonos nemű párokra.
Összegzés
Terhi Auvinen és munkatársai „(Un)happy Together—The Interrelated Life Satisfaction of Older Couples” című tanulmánya új perspektívát nyit arra vonatkozóan, hogyan fonódik össze két ember boldogsága idős korban. Az érzelmi kötődés mellett egészségügyi állapotuk és társas kapcsolataik is alakítják ezt a dinamikát. Ezek ismerete segíthet abban, hogy jobban támogassuk időseink jólétét és minőségi életét.