Az oktatásban egyre nagyobb szerepet kapnak a mesterséges intelligencia (MI) alapú eszközök, különösen a tananyagfejlesztés területén. 2024 augusztusában egy átfogó kutatás során három generatív MI chatbot – a ChatGPT GPT-4o modellje, a Google Gemini 1.5 Flash modellje, valamint a Microsoft legújabb Copilot modellje – kapott feladatot, hogy nyolcadikos állampolgári ismeretek órákhoz készítsenek tanterveket a Massachusetts állam oktatási szabványai alapján. A cél az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen minőségű és tartalmú tananyagokat képesek ezek az AI rendszerek előállítani.
A kutatás menete és az adatgyűjtés
A három chatbot kétféle tantervet generált: egy hagyományos, standard tantervet, valamint egy interaktívabb, élményszerűbb változatot. Összesen 311 AI által készített tantervet gyűjtöttek össze, amelyekben összesen 2230 különböző tevékenység szerepelt az állampolgári nevelés témakörében.
Az így létrejött adatbázist két jól ismert pedagógiai keretrendszer segítségével elemezték:
- Bloom-féle taxonómia, amely az alacsonyabb szintű gondolkodási képességektől (emlékezés, megértés, alkalmazás) a magasabb szintűekig (elemzés, értékelés, alkotás) kategorizálja a tanulási célokat;
- Banks négy szintű multikulturális tartalmi integrációs modellje, amely azt vizsgálja, milyen mélységben és hogyan jelenik meg a multikulturális tartalom az oktatási anyagokban.
Elemzés Bloom taxonómiája alapján: alacsony szintű gondolkodás dominanciája
A Bloom-féle taxonómia alkalmazásával kiderült, hogy az AI által generált tevékenységek 90 százaléka csupán az alapvető gondolkodási szinteket célozta meg. Ez azt jelenti, hogy a diákokat főként arra ösztönözték, hogy emlékezzenek meg információkra, ismételjék fel azokat, összefoglalják vagy egyszerűen alkalmazzák a tanultakat.
Ezzel szemben jóval kevesebb tevékenység irányult magasabb rendű gondolkodási képességek fejlesztésére, mint például:
- Elemzés: komplex állampolgári kérdések vizsgálata;
- Értékelés: különböző nézőpontok mérlegelése;
- Alkotás: aktív részvétel civikus projektekben vagy új ötletek kidolgozása.
Ez azt jelzi, hogy az AI által készített tananyagok inkább passzív tudáselsajátítást támogatnak, nem pedig aktív problémamegoldást vagy kritikus gondolkodást.
Banks multikulturális integrációs modellje: szűk látókörű történelmi nézőpontok
Banks modelljének alkalmazásával feltárták, hogy az AI-generált állampolgári tananyagokban meglehetősen korlátozott volt a multikulturális tartalom jelenléte. Csak a tantervek mindössze 6 százaléka tartalmazott multikulturális elemeket.
A hiányosságok főbb jellemzői:
- Kihagyott csoportok: ritkán jelentek meg nők, fekete amerikaiak, latinók, ázsiai és csendes-óceáni szigetlakók, fogyatékkal élők vagy más hosszú ideje háttérbe szorított közösségek történetei;
- Tartalmi fókusz: inkább hősökre és ünnepekre koncentráltak a tananyagok, mintsem arra, hogy több nézőpontból mélyebb megértést nyújtsanak az állampolgári ismeretekről;
- Sík és hagyományos megközelítés: kevés volt az olyan anyag, amely ösztönözte volna a diákokat arra, hogy kritikusan vizsgálják meg a társadalmi igazságosság vagy a demokratikus részvétel kérdéseit.
Összegzés: unalmas és hagyományos tananyagok – mit jelent ez az oktatás számára?
A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy az AI által generált nyolcadikos állampolgári nevelési tantervek összességében unalmasnak és hagyományosnak hatnak. Az interaktivitás ellenére sem sikerült olyan anyagokat előállítaniuk ezeknek a chatbotoknak, amelyek valóban inspirálnák vagy aktívan bevonnák a diákokat.
Milyen következményekkel jár ez?
- A diákok elsősorban passzívan sajátítják el az ismereteket, ami kevésbé támogatja a kritikus gondolkodást és az aktív állampolgári részvételt;
- A multikulturális tartalom hiánya miatt sokszínű társadalmi valóság nem jelenik meg, így nem alakul ki mélyebb empátia vagy megértés más csoportok iránt;
- A demokrácia működésének komplex megértése sérülhet, ha csak felszínes információkat kapnak a diákok;
- A pedagógusokra hárul nagyobb felelősség, hogy kiegészítsék vagy átdolgozzák ezeket az AI által készített anyagokat.
Kitekintés: hogyan lehetne javítani az AI-alapú oktatási anyagokon?
A mesterséges intelligencia oktatási alkalmazásai hatalmas potenciállal bírnak – de csak akkor válhatnak igazán hasznossá, ha képesek komplexebb gondolkodási szinteket támogatni és valódi sokszínűséget tükrözni. Ehhez szükséges lehet:
- Továbbfejlesztett algoritmusok fejlesztése, amelyek képesek komplex elemzésekre és kreatív feladatokra ösztönözni;
- Tudatos multikulturális tartalom integrálása, amely figyelembe veszi különböző társadalmi csoportok tapasztalatait és történeteit;
- Pédák bemutatása több nézőpontból, nem csupán hősök vagy ünnepek köré építve;
- Pédául pedagógusokkal való együttműködés, akik segíthetnek finomhangolni és személyre szabni az AI által generált anyagokat;
- Interaktívabb és projekt-alapú feladatok beépítése, amelyek aktívan bevonják a diákokat állampolgári tevékenységekbe.
Ezekkel a lépésekkel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy az MI valóban támogassa az élményszerű és kritikus gondolkodást fejlesztő állampolgári nevelést.
Záró gondolatok
Bár a mesterséges intelligencia gyorsan fejlődik és egyre több területen segíti az oktatást, jelenlegi formájában még nem képes teljes mértékben helyettesíteni a pedagógusokat vagy biztosítani egy élménydús és sokszínű tanulási környezetet. Az AI által generált nyolcadikos állampolgári nevelési tantervek elemzése rámutat arra is, hogy fontos kritikusan szemlélni ezeket az eszközöket és folyamatosan fejleszteni őket annak érdekében, hogy valóban támogassák a demokratikus értékek átadását és erősítsék a fiatal polgárok aktív részvételét.
Forrás: https://arstechnica.com/ai/2025/10/teachers-get-an-f-on-ai-generated-lesson-plans/