Az elmúlt hétvégén mintegy 7 millió ember csatlakozott a „No Kings” (Nincsenek királyok) nevű eseményekhez, amelyek során békésen fejezték ki alkotmányos jogaikat és véleményüket az Egyesült Államokban. A nagyvárosokban, például Los Angelesben tartott tüntetések rendkívül nyugodtak voltak, az őrizetbe vételek száma pedig egy számjegyű volt. A Black Bloc csoportok, akik gyakran provokátorokként vagy randalírozó résztvevőkként jelennek meg, ezúttal távol maradtak. Az New York-i Rendőrség (NYPD) hivatalosan is bejelentette, hogy New York városában egyetlen tüntetéshez kapcsolódó letartóztatás sem történt.
A politikai retorika és a tüntetések megítélése
Azonban a republikánus politikusok retorikája egyre inkább radikalizálja a helyzetet. A kormányzó párt ellenfeleit szélsőségesnek vagy akár „terrorista-pártinak” bélyegzik. Mike Johnson, a képviselőház elnöke például a „No Kings” tüntetéseket „Amerika-gyűlölő” rendezvényeknek nevezte. Sean Duffy közlekedési miniszter pedig az antifa mozgalom részének tekinti ezeket az eseményeket, és azt sugallja, hogy nem spontán népi kezdeményezések, hanem sötét pénzekből finanszírozott akciók.
Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a Trump-kormányzat nemrég kiadott egy végrehajtási rendeletet, amely célul tűzte ki „a pénzügyi hálózatok azonosítását és felszámolását”, amelyek támogatják az általa „belső terrorizmusnak és politikai erőszaknak” minősített tevékenységeket.
Ryan Shapiro, a Property of the People nevű átláthatóságot támogató nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója így fogalmazott: „A Trump-rezsim azt akarja elhitetni velünk, hogy a békés, demokráciapárti tüntetők terroristák csak azért, mert mernek szembeszállni az ország fasiszta átvételével. A valódi terroristák pedig éppen a Fehér Házban ülnek, ahol széttépik az Alkotmányt és háborút hirdetnek az amerikai nép ellen.”
A megfigyelés valósága: mit kell tudni a tüntetés után?
Ha részt vettél egy ilyen demonstráción és nyilvánosan kifejezted monarchiaellenes álláspontodat, fontos tisztában lenni azzal, milyen könnyen követhető vagy a hatóságok számára.
Járművek követése automatikus rendszerekkel
Ha autóval mentél a tüntetésre, akkor az automatikus rendszámfelismerő rendszerek (ALPR-ek) segítségével könnyen megállapítható, hogy járműved jelen volt-e a helyszínen. Ezek lehetnek fix kamerák az út mentén vagy rendőrautókra szerelt ALPR-ek, amelyek képesek adatokat gyűjteni a közelben parkoló autókról is.
Közösségi közlekedés és fizetési módok
A tömegközlekedés valamivel biztonságosabbnak tekinthető ebből a szempontból – feltéve, ha készpénzzel vagy aprópénzzel fizettél. Azonban ha alkalmazással vagy személyhez kötött kártyával vásároltál jegyet vagy bérletet, akkor ez is nyomon követhető lehet.
Mobiltelefonok helyadatainak nyomkövetése
A telefonod helyadatai szintén nyomot hagynak. Ha repülő üzemmódban tartottad készülékedet a tüntetés alatt, akkor szerencséd volt: ilyenkor nem továbbít helyadatokat az internet felé. Azonban ha csatlakoztál hálózathoz vagy használtál alkalmazásokat, azok akár tárolhatják és később továbbíthatják GPS-adatokat.
Még egy egyszerű „butatelefon” esetében is lehetséges nagyjából meghatározni tartózkodási helyedet cellatornyok alapján. Emellett léteznek olyan eszközök is – például stingray-ek vagy más IMSI-követők –, amelyek hamis cellatornyokként működve képesek begyűjteni telefonok helyadatait.
Képek és arcazonosítás: hogyan figyelhetnek meg téged?
A tüntetésen készült fotók arcainak elhomályosítása nehézkes feladat lehet, de ha tervezed képek megosztását közösségi oldalakon, ez elengedhetetlen lépés. Az Electronic Frontier Foundation (EFF) szerint ugyanis ezek az anyagok könnyen hozzáférhetővé válhatnak olyan szervek számára mint a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) vagy az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámhatósága (ICE).
Az EFF javasolja például az Image Scrubber nevű szoftvert arcfelismerés elleni védekezésre és metaadatok eltávolítására – ezek között szerepelhetnek helyadatok vagy akár fotók készítőinek neve is.
Ha nem viseltél maszkot, nagy valószínűséggel idegenek is lefotóztak téged anélkül, hogy tudnák ezt az arctakarási etikettet. Az internet hatalmas és kiszámíthatatlan tér: egyszer feltöltött képeid gyorsan terjedhetnek bárhol.
Léteznek olyan szolgáltatások is – például PimEyes –, amelyek arcazonosító technológiával keresik meg képeidet világszerte online felületeken cserébe azért, hogy feltöltsd saját fotódat. Ezek azonban megbízhatósága kérdéses lehet.
Ezen túlmenően a rendőrség saját fotókat is készít a demonstrálókról akár drónokról is. Az EFF rámutat arra is, hogy ezekből az anyagokból információkat gyűjtenek menedékkérőkről vagy előzetesen más tüntetések megfigyelésére.
Arcfelismerő technológiák és adatbázisok használata
A hatóságok olyan szolgáltatásokat is igénybe vehetnek mint például a Clearview AI, amely több millió kép alapján próbálja beazonosítani személyeket – kivéve néhány államot (Vermont, New Jersey, Illinois, Maine, Massachusetts és Montana), ahol ezeket a technológiákat betiltották.
A New York Times értesülései szerint Peter Thiel által alapított Palantir adatvállalat együttműködik a Trump-kormányzattal egy egységes adatbázis létrehozásán, amely szinte minden amerikai állampolgárról tartalmazna információkat (a Palantir ezt tagadja). Ha ilyen hatalmas adatbázis létezne és összekapcsolnák azt tüntetők fotóival és helyadataival egy időben zajló elnyomással szemben, akkor ez komoly fenyegetést jelentene egy egészséges demokrácia számára.
Záró gondolatok
A „No Kings” események békés önkifejezést testesítenek meg alkotmányos jogaink keretein belül. Ugyanakkor fontos tudatosítani azt is, hogy napjainkban milyen eszközökkel követhetik nyomon résztvevőiket – legyen szó járművekről, mobiltelefonokról vagy fényképekről. A politikai retorika feszültségei mellett ezért érdemes körültekintően kezelni személyes adatainkat és digitális lábnyomainkat egyaránt.
Forrás: https://gizmodo.com/no-kings-protests-surveillance-2000672294