A Predator univerzum mindig is izgalmas, akciódús és egyedi sci-fi élményt nyújtott rajongóinak. Dan Trachtenberg rendező azonban új színt vitt a sorozatba, több jelentős újdonsággal is gazdagítva ezt az ikonikus világot. 2022-ben debütált Prey című alkotása nemcsak az első olyan nagyfilm volt, amelynek főszereplője egy őslakos amerikai nő, Amber Midthunder, hanem az első olyan film is, amely őslakos amerikai nyelven készült szinkronnal. Idén pedig megérkezett a rendező „titkos” folytatása, az animált Predator: Killer of Killers, amely először enged bepillantást a halálos idegen faj, a Yautja otthonába, Yautja Prime-ra.
Új hős a Yautja között: Dek története
Majdnem négy évtizeddel azután, hogy Arnold Schwarzenegger legendás karaktere, Dutch Schaefer túlélte első találkozását egy Yautjával – akkor még senki sem tudta, hogy így hívják ezt a lényt –, most a Predator: Badlands egyik ilyen idegen harcos válik főhőssé. A Yautja kultúrájában az egyén értékét az határozza meg, mennyire képes tisztességesen vadászni és ölni más élőlényeket. Ebben a tekintetben Dek (Dimitrius Schuster-Koloamatangi) több szempontból is kívülálló.
Dek ugyanis „un-blooded”, vagyis még nem vett részt első vadászatán, így nem jogosult arra, hogy magát teljes jogú Yautjaként nevezze. Ezt azonban orvosolhatja, hiszen testvére, Kwei (Mike Homik) segíti őt felkészülni erre. A probléma csak az, hogy Dek mérete emberi viszonylatban nagyobb ugyan, de fajának tagjaihoz képest apró termetűnek számít – 7-8 láb magas lények között ő inkább „kicsinek” számít. Apja, Njohrr (Reuben De Jong) számára ez elfogadhatatlan, és úgy tekint rá, mint aki csak selejtként alkalmas a levadászásra.
A próbatételek bolygója: Genna
Ahhoz, hogy megszerezze „köpenyét”, ami a klán teljes jogú tagjaként való elfogadás szimbóluma, Dek elindul Genna bolygóra egy rendkívül veszélyes vadászatra. Célpontja egy Kalisk nevű ragadozó – egy olyan csúcsragadozó, akivel még apja sem mer szembeszállni. Ám mielőtt szembenézne ezzel a bestiával, túl kell élnie magát a bolygót is.
Genna ökoszisztémája kegyetlen: minden élőlény potenciális prédának tekinti Deket. A fű pengeéles, férgek robbannak fel körülötte, sőt még a fák is húsevő csápokkal rendelkeznek. Csak miután megtanulja biztonságosan átvészelni ezt a halálos erdőt és mezőt, vár rá egy még nagyobb veszély: egy biológiai fegyvereket begyűjtő csapat érkezik a Weyland-Yutani Corporation megbízásából.
A legjobb Alien-keresztezés: Predator: Badlands sikere
Predator: Badlands az eddigi legjobb „Alien” crossover alkotásnak számít, mert nem csupán egy „Alien vs. Predator” film vagy egy sablonos folytatás akar lenni. Ez a megközelítés segített abban is, hogy az alkotás PG-13 besorolással és erős marketinggel 40 millió dolláros hazai nyitóhétvégét produkáljon; világszinten pedig ez az összeg 80 millió dollárra nőtt – ezzel ez lett a franchise legnagyobb nyitánya.
A siker titka Trachtenberg azon képességében rejlik, hogy érti: ezek az alkotások valójában alulértékelt hősök hatalomfantáziái. A történetek egyszerre illeszkednek az univerzum férfias eredetéhez és visznek új irányokat is.
A franchise hagyományai és új irányvonalai
A legismertebb Predator-filmekben mindig A-listás sztárok játszottak főszerepet csúcson lévő karrierjük idején; például Adrien Brody Oscar-díjasként vezette 2010-es Predators-t. Ám valójában azok az idegenek azok, akikért igazán szurkolunk: hatalmas termetűek és fejlett technológiával felszereltek, így az emberiségből könnyen válik túlzottan magabiztos préda.
A Predator franchise Reagan-kori akciópropagandaként indult, ahol a férfiasságot gyakran fegyverekkel és tűzerővel kötötték össze. A film azonban azt is megmutatta, milyen sebezhetőek vagyunk fegyverek nélkül – még olyan kemény karakterek is megsérülnek vagy meghalnak (például Carl Weathers Apollo Creed-je elveszíti karját). Az eredeti 1987-es film Schwarzenegger vezetésével multikulturális csapatot mutat be egy közép-amerikai dzsungelben zajló fekete művelet során; ám végül űrlény vadász gyilkolja le őket sorra.
Populista hősök és új értékek
Trachtenberg újragondolja ezeket a narratívákat: helyettük olyan népi hősöket mutat be, akik akaratukkal és leleményességükkel küzdenek meg az esélyekkel szemben. Az utolsó túlélők harca tele van kolonizátorokkal, gyilkos uszítókkal és hideg szívű patriarchális rendszerekkel – mielőtt szembenéznének ezekkel az intergalaktikus gyilkosokkal.
A Yautja kultúrában különösen érdekes az egalitárius szemléletmód: minden vadászati célpontot tisztelnek életformaként; gyerekek vagy betegek lemészárlását gyávaságnak tartják. Így nem feltétlenül az erősebb vagy jobban felfegyverzett győz – hanem mindig az ügyesebb és ravaszabb.
Dek és Thia különleges kapcsolata
Dek makacsul ragaszkodik harcos szabályaihoz – ez majdnem végzetesnek bizonyul számára –, ám amikor majdnem meghal egy repülő ragadozó támadása során, kénytelen elfogadni Thia (Elle Fanning), egy Weyland-Yutani által készített szintetikus segítségét. Thia felsőtesttel rendelkezik csak, de fejlett mesterséges intelligenciája segíti Deket túlélni Genna veszélyeit.
Thia programozása szerint képes empátiára is – elsősorban azért, hogy jobban megértse Genna élővilágát –, ami kezdetben üzleti érdekeket szolgál a vállalat részéről (MU/TH/UR főközpont), de később Dek számára is értékes fegyverré válik. Egy kis teremtményt is befogadnak útjuk során („Bud”), ami különösen érdekes kontrasztot ad ebben a kegyetlen világban.
Társadalmi üzenetek és sokszínűség
Bár kritikák érhetik azt a döntést, hogy kevés nem fehér szereplő kap hangsúlyos szerepet (Badlands-ben csak Dimitrius Schuster-Koloamatangi és Rohinal Narayan kapnak jelentős szerepet), fontos megjegyezni, hogy ez nem feltétlenül tükrözi az amerikai kulturális sokszínűség definícióját. A korábbi Predator-filmek mindig is láthatóan sokszínű szereplőgárdával dolgoztak.
A filmben nincs emberi karakter; csak mechanikus képviselői vannak annak a gigavállalatnak (Weyland-Yutani), amely uralma alá akarja hajtani az ismert univerzumot. Ez jól tükrözi napjaink korporatív világának rideg valóságát.
Diverzitás kontra hagyományos férfiasság
Predator: Badlands erős párbeszédet folytat jelenlegi férfiasság-definíciókkal – különösen azokkal szemben, amelyek szerint az empátia káros vagy hogy a sokszínűség gyengeség lenne. Dek apja például annyira ragaszkodik ezekhez az elvekhez, hogy akár saját fiát is megölné emiatt.
Ezzel szemben Thia empatikus természete erőt ad Deknek és társainak ahhoz, hogy túléljék Genna halálos kihívásait.
A franchise jövője és üzenetei
A Predator sorozat mindig is több volt egyszerű akciófilmnél; kulturális tükörként szolgál arra vonatkozóan, hogyan látja Amerika önmagát – ahogy azt Ander Monson írta 2022-es könyvében (Predator: A Memoir, A Movie, An Obsession). A franchise folyamatosan bővülve mutat be különböző korokból és kultúrákból érkező hősöket:
- Egy 18. századi comanche nő (Prey)
- Egy viking harcos anya és egy 17. századi shinobi (Killer of Killers)
- Egy második világháborús pilóta spanyolajkú háttere ugyanebben az animációs epizódban
Ezek mind azt bizonyítják: bárki lehet hős ebben az univerzumban – nem számít etnikum vagy nemi identitás.
Záró gondolatok és további lehetőségek
Dek és Thia története arra tanít minket: ha összefogunk és kihasználjuk egymás erősségeit – legyen szó fizikai adottságokról vagy empátiáról –, akkor nemcsak túlélők lehetünk egy ellenséges világban, hanem győztesek is. Ez bátorító üzenet mindazok számára, akik úgy érzik magukat kívülállónak vagy alulértékeltnek.
A film végén található utójelenet pedig már előrevetíti a folytatást – talán addigra már kevésbé leszünk úgy kitéve ennek a kegyetlen vadászmezőnek.
Predator: Badlands jelenleg világszerte mozikban látható; míg Prey és Predator: Killer of Killers elérhetőek streaming platformokon (Hulu).
További részletekért érdemes mélyebben belemerülni ebbe az izgalmas univerzumba!
Forrás: http://salon.com/2025/11/12/in-predator-badlands-diversity-is-the-secret-weapon
