Az mRNS alapú COVID-19 vakcinák nemcsak a világjárvány elleni küzdelemben bizonyítottak, hanem egyre inkább kirajzolódik potenciáljuk az orvostudomány átalakításában, különösen a rákkezelések terén. Egy friss elemzés szerint az mRNS vakcinák jelentősen meghosszabbíthatják azon betegek életét, akik immunterápiás kezelést kapnak előrehaladott bőrrák vagy tüdőrák esetén.
A kutatás háttere és főbb eredményei
Egy közel 1000 fős betegadatbázis elemzése során megfigyelték, hogy azok a páciensek, akik az immunellenőrző pont gátló (checkpoint inhibitor) gyógyszerek alkalmazásának megkezdését követő 100 napon belül kaptak mRNS COVID-19 vakcinát, majdnem kétszer tovább éltek, mint azok, akik nem részesültek ilyen oltásban ebben az időszakban.
Ezek az eredmények annyira ígéretesek, hogy egy klinikai vizsgálat indul még az év vége előtt, melynek célja a megfigyelések megerősítése. Elias Sayour, a Florida Egyetem kutatója szerint a jövőben akár olyan „mesterkulcs” mRNS vakcinák is kifejleszthetők lehetnek, amelyek minden rákos beteg immunválaszát optimalizálják.
Hogyan működik az immunterápia és miért fontos az mRNS vakcina?
Az emberi immunrendszer természetes módon képes elpusztítani számos rákos sejtet még azelőtt, hogy azok problémát okoznának. Azonban egyes daganatok képesek „kikapcsolni” ezt a védekező mechanizmust. Ezt úgy érik el, hogy kihasználják az immunsejtek – különösen a T-sejtek – felszínén található „kikapcsoló” fehérjéket.
Például a PD-1 nevű fehérje egy ilyen „off kapcsoló”, amely akkor aktiválódik, amikor kapcsolatba lép a PD-L1 nevű fehérjével, amelyet bizonyos sejtek termelnek. Ez egy biztonsági mechanizmus arra, hogy az egészséges sejtek jelezzék: „Ne támadj meg!” Sajnos sok rákos sejt túlzott mennyiségben termeli a PD-L1-et, így elkerüli az immunrendszer támadását.
Az immunellenőrző pont gátlók (checkpoint inhibitorok) olyan gyógyszerek, amelyek megakadályozzák ezen „off kapcsolók” működését. Ezáltal újra aktiválják a T-sejteket és lehetővé teszik számukra a daganatos sejtek felismerését és elpusztítását. Ezek a gyógyszerek jelentős előrelépést hoztak például a tüdőrák és melanoma kezelésében, és alkotóik 2018-ban Nobel-díjat kaptak.
Az mRNS vakcinák szerepe az immunválasz fokozásában
Bár az immunellenőrző pont gátlók hatékonysága jelentős, nagyban függ attól, hogy a beteg immunrendszere mennyire reagál aktívan a tumor jelenlétére. Ha nincs megfelelő T-sejt válasz, maguk a gyógyszerek sem tudnak hatékonyan működni.
Itt lép be az mRNS vakcinák különleges szerepe: ezek a vakcinák serkentik az immunrendszert egy általános „riadó” állapotba hozva azt. Ezáltal több T-sejt aktiválódik és vándorol ki a daganatból nyirokcsomókba, ahol további sejtek indítanak célzott támadást a tumor ellen.
Eredetileg személyre szabott rákvakcinákat fejlesztettek ki, amelyek specifikus mutáns fehérjékre irányulnak egy adott daganatban. Ezek azonban időigényesek és költségesek. A meglepetés akkor érte Sayour csapatát, amikor kísérleti kontrollként használt nem specifikus mRNS vakcinák is jelentős antitumorális hatást mutattak egereken végzett vizsgálatok során.
Klinikai adatok és túlélési előnyök
A Texas Egyetem MD Anderson Rákközpontjában végzett retrospektív vizsgálat során 884 előrehaladott tüdőrákos beteg közül 180-an kaptak mRNS COVID-19 oltást 100 napon belül az immunellenőrző pont gátló kezelés megkezdésétől számítva. Az oltott csoport átlagos túlélése mintegy 37 hónap volt szemben a nem oltottak 20 hónapjával.
Melanoma esetén 210 betegből 43-an kaptak oltást hasonló időintervallumban. Az ő túlélési idejük 30-40 hónap között mozgott, míg azoké, akik nem kaptak oltást ebben az időszakban, átlagosan 27 hónap volt. Fontos megjegyezni, hogy több oltott beteg még életben volt az elemzés idején, így ez az adat akár még kedvezőbb is lehet.
Következtetések és jövőbeli kilátások
Ezek az eredmények új perspektívákat nyitnak meg az mRNS technológia alkalmazásában nem csak fertőző betegségek ellen, hanem komplex onkológiai terápiákban is. Bár jelenleg nem ajánlott klinikai döntéseket kizárólag ezek alapján hozni – hiszen további kutatások szükségesek –, mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni ezt a fejlődést.
Elias Sayour hangsúlyozza: „Amíg nem bizonyított minden részletében biztonságosan és hatékonyan ez az új alkalmazás, addig érdemes követni a meglévő oltási irányelveket.” Ugyanakkor felveti annak lehetőségét is, hogy egyszer létrejöhet egy univerzális mRNS vakcina – egyfajta „mesterkulcs” –, amely minden rákos beteg immunválaszát felébreszti és optimalizálja.
Az mRNS technológia jövője és finanszírozási kihívások
A pandémia alatt bebizonyosodott hatalmas előnyei ellenére az Egyesült Államok nemrégiben jelentős forráscsökkentést hajtott végre az mRNS vakcinák fejlesztésének támogatásában. Ez aggodalomra ad okot annak fényében, hogy ezeknek a technológiáknak óriási potenciáljuk van nem csak vírusok elleni védekezésben, hanem számos más betegség kezelésében is – így például a rák terápiájában is.
Összegzés
- Az mRNS COVID-19 vakcinák váratlanul jelentős előnyt nyújtanak bizonyos rákbetegek számára immunterápiás kezelések mellett.
- Immunellenőrző pont gátlók hatékonyságát növelhetik ezek a vakcinák azáltal, hogy fokozzák az általános immunválaszt.
- A jövőben elképzelhető olyan személyre szabott vagy akár univerzális mRNS alapú rákvakcina kifejlesztése, amely forradalmasíthatja a daganatos betegségek kezelését.
- További klinikai vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosan meghatározzuk ezen kombinált terápiás megközelítés biztonságosságát és hatékonyságát.
- A finanszírozási döntések kulcsszerepet játszanak abban, hogy ezeket az innovációkat milyen gyorsan tudjuk bevezetni a gyakorlatba.
Az mRNS technológia tehát messze túlmutat jelenlegi alkalmazásán: új reményeket kínálhat azoknak is, akik súlyos daganatos betegséggel küzdenek világszerte.