A legfrissebb kutatások szerint a világ óceánjai egyre kevésbé zöldek, ami aggasztó jele annak, hogy bolygónk szén-dioxid elnyelő képessége gyengülhet. Ez a változás elsősorban a fitoplanktonok számának csökkenésével magyarázható, amelyek apró tengeri élőlények, és a bioszféra termelékenységének közel feléért felelősek.
Miért fontos a fitoplankton és a klorofill?
A fitoplanktonok olyan mikroszkopikus algák, amelyek a fotoszintézis révén alakítják át a napfényt, a vizet és a szén-dioxidot oxigénné és glükózzá. A klorofill, vagyis a zöld pigment, amely ezekben az élőlényekben található meg, alapvető szerepet játszik ebben a folyamatban. Ez az élet egyik alappillére Földünkön, hiszen nemcsak oxigént termelnek, hanem jelentős mértékben járulnak hozzá a szén-dioxid megkötéséhez is.
A kutatás részletei és módszerei
Egy úttörő tanulmány keretében 2001 és 2023 között napi klorofill-koncentrációkat vizsgáltak az alacsony és közepes szélességi övekből származó óceáni területeken. A kutatók mélytanulási algoritmusokat alkalmaztak, hogy műholdak és megfigyelő hajók adatait összegezzék és elemezzék az óceánok színének változását.
Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy az óceánok zöldessége évente körülbelül 0,35 mikrogramm/köbméterrel csökken. Ez a csökkenés különösen erőteljes a part menti régiókban, ahol kétszeres, valamint folyótorkolatok közelében, ahol több mint négyszeres mértékű volt.
Környezeti következmények: kevesebb oxigén és gyengülő tápláléklánc
A fitoplanktonok visszaszorulása nem csupán az óceánok zöld színének eltűnését jelenti. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy az óceánok ökológiai működése romlik. A kutatás kimutatta, hogy évente mintegy 0,088%-kal csökken az óceánok szénmegkötő képessége – ez körülbelül 32 millió tonna szén-dioxidnak felel meg.
Di Long, a pekingi Tsinghua Egyetem kutatója így fogalmazott: „A felszíni fitoplanktonok szénmegkötő képességének csökkenése mélyreható következményekkel jár a globális szénciklusra nézve.”
A globális felmelegedés hatása az óceánokra
A tanulmány szerint ez a változás elsősorban az éghajlatváltozással összefüggő hőmérséklet-emelkedés következménye. Az óceán felső rétegeinek felmelegedése növeli a hőmérséklet-különbséget a mélyebb, hidegebb vizekkel szemben. Ez akadályozza a tápanyagok függőleges áramlását, amelyek nélkülözhetetlenek a fitoplanktonok számára.
Ez megerősíti azokat az elméleteket, amelyek szerint a globális felmelegedés hatására fokozódik az óceán rétegződése. Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa hangsúlyozta: „Ez az első olyan tanulmány, amely megbízhatóan bizonyítja, hogy valóban csökken az óceán zöldessége – ez pedig azt jelzi, hogy romlik a tengeri termelékenység. Ez újabb fenyegetést jelent az emberiség számára, amelyet a fosszilis tüzelőanyagok égetése és az ember okozta bolygómelegedés idézett elő.”
Korábbi kutatásokkal való összevetés
Az új eredmények némileg ellentmondanak korábbi tanulmányoknak, amelyek azt sugallták, hogy algavirágzások száma növekszik az óceánokban. Az új kutatás azonban átfogóbb adatokat használva megállapítja, hogy bár régiónként eltérések vannak – például mezőgazdasági területekről érkező tápanyag-bevitel vagy más emberi tevékenységek hatására –, összességében jelentős csökkenés tapasztalható az alacsony és közepes szélességi övekben.
Következmények és javaslatok
A tanulmány szerzői arra hívják fel a döntéshozók figyelmét, hogy alaposan elemezzék a part menti tengeri ökoszisztémák állapotát és dolgozzanak ki ellenintézkedéseket. Ezek közé tartozhatnak:
- Az agrártrágyázás körültekintőbb kezelése
- Szenynyező anyagok kibocsátásának szabályozása
- Erdőirtás visszaszorítása
- Vízszennyezés mérséklése
Ugyanakkor azonban a legnagyobb kihívást továbbra is az éghajlatválság kezelése jelenti. Mivel az óceánok eddig bolygónk legnagyobb természetes szénelnyelői voltak, azok gyengülése komoly akadályt jelenthet abban, hogy elérjük a párizsi klímaegyezmény céljait.
Di Long
Összegzés
A világ óceánjainak zöldessége kulcsfontosságú indikátora annak egészségi állapotának és termelékenységének. A fitoplanktonok számának csökkenése nemcsak esztétikai változásokat hoz magával – kevesebb zöld árnyalatot –, hanem súlyos következményekkel járhat bolygónk légköri egyensúlyára és táplálékláncaira nézve is. A globális felmelegedés okozta hőmérséklet-emelkedés akadályozza ezen apró élőlények életfeltételeit, ami hosszú távon veszélyezteti Földünk ökológiai stabilitását.
Ezért elengedhetetlen mind regionális szinten – például part menti területeken –, mind globálisan hatékony intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy megőrizzük bolygónk legnagyobb természetes karbonelnyelőjének működőképességét.