Prokrastináció és feladatvégzés: Kísérleti elemzés és eredmények

okt 20, 2025 | Tudomány

A prokrastináció, vagyis a halogatás jelensége mindennapi életünk egyik gyakori kihívása. Egy friss kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen tényezők befolyásolják a halogatott feladatok elvégzésének esélyét, valamint hogy a különböző kontrollcsoportok hogyan viszonyulnak az ilyen feladatokhoz. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a kutatás stratégiáját, módszereit és legfontosabb eredményeit.

Elemzési stratégia és kontrollcsoportok kialakítása

A vizsgálat során két kontrollcsoportot alkalmaztak: kontrollcsoport 1 és kontrollcsoport 2. Az első kontrollcsoportot úgy állították össze, hogy az összesített feladatszám megegyezzen a kísérleti csoportéval, továbbá semleges, a feladathoz kapcsolódó kérdéseket kaptak. Ezzel szemben a második kontrollcsoport tagjai egyszerűen csak megnevezték azt a feladatot, amit halogattak, anélkül hogy további kérdéseket kaptak volna.

Ez a kétféle kontrollcsoporti megközelítés lehetővé tette annak vizsgálatát, hogy az alapvető, feladathoz kapcsolódó kérdések jelenléte befolyásolja-e a válaszokat egy olyan helyzethez képest, ahol csak a feladat felsorolása történik. A statisztikai elemzések (egyszerű egyutas ANOVA-k) nem mutattak szignifikáns különbséget a két kontrollcsoport között egyik vizsgált változó esetében sem.

További megerősítésként Bayes-faktorokat (BF₁₀) is számoltak a BayesFactor csomag segítségével. Ez az elemzésmód nem csupán p-értékekre támaszkodik, hanem összehasonlítja a modellek erősségét. Az eredmények következetesen közepes vagy erős bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy nincs különbség a két kontrollcsoport között (BF₁₀ értékek 0.01–0.33 között mozogtak), így a két csoportot egyesítették az elemzések további részében.

Kísérleti és kontrollcsoport közötti különbségek vizsgálata

A fő hipotézisek teszteléséhez Welch-féle kétmintás t-próbákat végeztek hét önbevalláson alapuló változón, amelyek mindegyike a halogatott feladatokkal kapcsolatos volt.

Feladat elvégzésének valószínűsége

A kísérleti csoport tagjai jelentősen nagyobb valószínűséget adtak meg arra vonatkozóan, hogy elvégzik halogatott feladatukat a következő 24 órában (átlag (M) = 5.38, szórás (SD) = 2.47), mint a kontrollcsoport (M = 4.88, SD = 2.49). A különbség statisztikailag szignifikáns volt (t(703.98) = -3.04, p = 0.002, hatásméret d = -0.20).

Feladat elvégzésének valószínűsége csoportonként
1. ábra: A feladat elvégzésének valószínűsége (9 pontos Likert-skálán) csoportonként.

Feladat eredményének hasznossága

A kísérleti csoport tagjai kedvezőbbnek ítélték meg a feladat elvégzésének eredményét (M = 7.29, SD = 1.47) a kontrollcsoporthoz képest (M = 7.03, SD = 1.79). Ez a különbség is szignifikáns volt (t(824.95) = -2.49, p = 0.013, d = -0.15).

Feladat eredményének hasznossága csoportonként
2. ábra: A feladat eredményének hasznossága (9 pontos Likert-skálán) csoportonként.

Feladattól való idegenkedés (aversion)

A feladattól való idegenkedés mértékében nem találtak szignifikáns különbséget a kísérleti (M=4.42, SD=1.91) és kontrollcsoport (M=4.56, SD=1.95) között (t(710.29)=1.11, p=0.267).

Költség-haszon egyensúly (Utility–Aversion)

A kutatók kiszámították az eredményhasznosság és az idegenkedés közötti különbséget mint költség-haszon mérőszámot: pozitív érték azt jelzi, hogy az előnyök meghaladják az akadályokat vagy kellemetlenségeket.

E tekintetben is szignifikáns eltérés mutatkozott: a kísérleti csoport nagyobb pozitív különbséget jelzett (M=2.87, SD=2.57) mint a kontrollcsoport (M=2.47, SD=2.82) (t(757.29)=-2.29, p=0.022, d=-0.15).

Költség-haszon egyensúly csoportonként
3. ábra: Az eredményhasznosság és idegenkedés közötti különbség átlagai csoportonként.

Hangulat és stressz szintjei

A kísérleti csoport tagjai kellemesebb hangulatról számoltak be a feladattal kapcsolatban (M=4.68, SD=1.73) mint a kontrollcsoport (M=4.45, SD=1.64) (t(664.59)=-2.06, p=0.039). Ezzel szemben stressz tekintetében nem volt jelentős eltérés (t(675.90)=1.66, p=0.098).

Hangulat értékelése csoportonként
4. ábra: Hangulat értékelése (9 pontos Likert-skálán) csoportonként.

Motivációs különbségek vizsgálata

A motiváció mértékében sem találtak szignifikáns eltérést a két csoport között (t(692.13)=-1.59, p=0.112).

Közvetítő (mediációs) elemzés: Hogyan hatnak az érzelmek és költség-haszon tényezők?

A mediációs elemzés célja annak feltárása volt, hogy vajon az eredményhasznosság-idegenkedés különbsége és a hangulat közvetíti-e azt az összefüggést, amelyet a csoporttagság (kísérleti vs kontroll) és a feladat elvégzésének valószínűsége között találtak.

  • Közvetlen hatás: A csoporttagság önmagában is jelentősen befolyásolta a feladat elvégzésének esélyét (b=0.34; p=0.028).
  • Közvetítő változók: A csoporttagság jelentősen bejósolta mind az eredményhasznosság-idegenkedés különbséget (b=0.40; p=0.024), mind pedig a hangulatot (b=0.23; p=0.039).
  • Közvetítő hatások: Mindkét változó erős prediktora volt az elvégzés valószínűségének (eredményhasznosság-idegenkedés b=0.21; hangulat b=0.33; mindkettő p<0.001).
  • Közvetett hatások: Az eredményhasznosság-idegenkedés útján jelentős közvetett hatást találtak (b=0.09; p=0.031), míg a hangulat útján közel szignifikánsnak bizonyult (b=0.08; p=0.053).
  • Összesített közvetett hatás: Jelentős volt (b=0.16; p=0.009), ami azt jelzi, hogy ezek az érzelmi és értékelési tényezők jelentős részben magyarázzák a csoporthatást.
  • Teljes hatás: A közvetlen és közvetett hatások együttese is szignifikáns volt (b=0.50; p=0.002), megerősítve az összefüggést.
Mediációs modell ábrája
5. ábra: Mediációs modell – A hangulat és költség-haszon egyensúly közvetítik a csoporttagság hatását a feladat elvégzésének valószínűségére.

Társadalmi elfogadottsági torzítás vizsgálata (Social Desirability Bias)

A kutatás során fontos volt kizárni azt, hogy az önbevalláson alapuló válaszokat társadalmi elfogadottsági torzítás befolyásolja-e – vagyis hogy résztvevők inkább olyan válaszokat adnak-e, amelyek társadalmilag kívánatosabbnak tűnnek.

Ezt ANCOVA-elemzésekkel vizsgálták úgy, hogy bevonták kovariánsként a Marlowe-Crowne Social Desirability Scale-t (MCSD). Az eredmények szerint:

  • A csoporttagság továbbra is jelentősen bejósolta a feladat elvégzésének valószínűségét, az eredményhasznosságot, valamint a hangulatot még akkor is, ha figyelembe vették az MCSD-t.
  • Nincs jelentős hatása vagy interakciója az MCSD-nek egyik változó esetében sem.
  • Nincs szignifikáns eltérés sem feladattól való idegenkedésben, sem stresszben vagy motivációban.
Szociális elfogadottsági torzítás és változók kapcsolatának pontdiagramjai
6. ábra: Szociális elfogadottsági torzítás mértéke és hét függő változó közötti kapcsolat pontdiagramjai.

Következtetések és összegzés

A kutatás világosan rámutatott arra, hogy amikor résztvevőket aktívan bevonnak egy kísérleti helyzetbe – ahol nemcsak megnevezik halogatott feladataikat, hanem azokkal kapcsolatos kérdésekre is válaszolnak –, akkor növekszik annak esélye, hogy ezeket valóban el is végzik rövid időn belül.

Ezt részben magyarázza az érzelmi állapot javulása (jobb hangulat), valamint az előnyök és hátrányok tudatosabb mérlegelése (nagyobb költség-haszon egyensúly). Fontos továbbá kiemelni, hogy ezek az eredmények nem torzulnak társadalmi elfogadottsági torzítás miatt.

Eredményeink hozzájárulhatnak olyan intervenciók fejlesztéséhez is, amelyek segítenek leküzdeni a halogatást – például célzott kérdésekkel vagy érzelmi támogatással –, ezáltal növelve személyes produktivitásunkat és jólétünket.

Forrás: https://doi.org/10.1186/s40359-025-03388-3

Bloom Energy: Megbízható, környezetbarát energiatermelés az AI és adatközpontok korában

Az AI és adatközpontok növekedése új kihívásokat jelent az energiaellátásban. Az egyre nagyobb energiaigények gyakran túlterhelik a hálózatokat, ami kiszámíthatatlan áramszünetekhez vezethet. Ebben a helyzetben kulcsfontosságúvá válik a folyamatos, stabil...

Enshittification: Miért romlanak el a platformok és mit tehetünk ellene?

Enshittification – ez a kifejezés írja le azt a jelenséget, amikor egy digitális platform vagy szolgáltatás kezdetben kiváló felhasználói élményt nyújt, majd idővel egyre rosszabbá válik, miközben a felhasználók mégsem hagyják el azt. Ez a folyamat nemcsak a közösségi...

Kriptopiaci előrejelző piacok visszatérése az USA-ba a Trump család szerepvállalásával

Zach Hamilton, a kriptovaluta startup, a Sarcophagus alapítója egy WIRED-nek adott interjúban így fogalmazott: „Ha egyetlen okot kellene megnevezni, amiért a kriptopiaci előrejelző piacok visszatérhetnek az Egyesült Államokba, akkor az a Trump-adminisztráció.” Majd...

PFAS vegyi anyagok hatásainak vizsgálata egérmodellben – részletes kutatási összefoglaló

A per- és polifluoralkil-szubsztanciák (PFAS) környezeti és egészségügyi hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak a tudományos közösségben. Jelen cikkünkben egy átfogó kutatási projekt részleteit ismertetjük, amelyben PFAS-koktél expozíciót alkalmaztak Swiss CD1...

Strauss Zelnick véleménye az AI játékiparra gyakorolt hatásáról – Take-Two Interactive vezetője

Strauss Zelnick, a videojáték-kiadó Take-Two Interactive vezérigazgatója nem tartja magát az mesterséges intelligencia (AI) ígéreteinek kételkedőjének, ugyanakkor óvatosan nyilatkozott az AI jelenlegi hatásairól a játékfejlesztés és -gyártás területén. A „Grand Theft...

Direct Primary Care: Az új egészségügyi modell, ami forradalmasítja a betegellátást

Bangor, Maine városában Geoff Clarke egy olyan élményről számolt be legutóbbi egészségügyi vizsgálatával kapcsolatban, amely sok amerikai számára szinte elképzelhetetlen: magas szintű elégedettségről és dicséretől. "Ha álmodban csinálnád, pontosan olyan lenne, mint az...

Lindsey Graham kínos Siri-incidense és a kormányzati leállás helyzete az Egyesült Államokban

Lindsey Graham, Dél-Karolina republikánus szenátora, egy váratlan technikai baki miatt került a figyelem középpontjába az Egyesült Államok Capitoliumában. A jelenleg közel egy hónapja tartó kormányzati leállás közepette, amikor a kongresszus tagjai egyre...

LinkedIn adatgyűjtési változások: hogyan védd meg profilodat az AI képzésétől?

LinkedIn nemrégiben bejelentette, hogy 2025. november 3-tól jelentős változtatásokat vezet be adatfelhasználási szabályaiban, amelyek érintik az Európai Unió, az EGT, Svájc, Kanada és Hongkong felhasználóit is. Ha eddig azt gondoltad, hogy ezekben a régiókban...

Ben Stiller véleménye a „nepo baby” kifejezésről és a sztárgyerekek valósága

Ben Stiller, a világhírű színész és rendező nemrégiben a „The Howard Stern Show” vendégeként osztotta meg gondolatait a „nepo baby” kifejezésről, amely azokra a hírességek gyermekeire utal, akik szüleik nyomdokaiba lépve válnak maguk is ismertté. A „nepo baby”...

Trump amerikai katonáknak ajánlja a japán Toyota autókat – Az autópiac és kereskedelmi kihívások Japán és USA között

Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, aki hosszú ideje az America First (Amerika az első) politikáját hirdeti, legutóbbi ázsiai útja során különös felhívást intézett az amerikai katonákhoz: vásároljanak japán gyártású Toyota autókat. Ez a felszólítás...