A Duke Egyetem Pontzer Laboratóriumának legújabb kutatása, amely a Trinity College of Arts & Sciences Evolúciós Antropológia Tanszékén működik, jelentős összefüggést talált a gyermekkorban tapasztalt magas stressz és a későbbi életben megjelenő kedvezőtlen egészségi állapotok között. A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban megjelent tanulmány egyedülálló módon mérhető egészségügyi mutatókat használt az időbeli változások nyomon követésére, így kvantitatív képet alkotva arról, miként hat a korai életkori stressz a szervezet működésére.
A kutatás háttere és célja
Az elmúlt évtizedekben már felmerült az a feltételezés, hogy a gyermekkorban átélt nehézségek nem csupán pszichológiai, hanem fiziológiai szinten is befolyásolják a szervezet működését. Herman Pontzer, a Pontzer Laboratórium vezetője és az Evolúciós Antropológia Tanszék professzora így fogalmazott: „Már az 1980-as évek óta tudjuk, hogy a gyermekkorban átélt megpróbáltatások mélyen beépülnek a test működésébe, nem csupán pszichésen, hanem testi szinten is.”
Az allosztatikus terhelés – a krónikus stressz testi ára
A kutatás központi fogalma az allosztatikus terhelés (AL), amely arra utal, hogy a krónikus stressz milyen „kopást” okoz a szervezetben. Az allosztatikus terhelés mérhető biológiai markereken keresztül vizsgálható, amelyek közé tartoznak:
- C-reaktív protein (CRP): egy gyulladásos marker, amely jelzi a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat;
- Epstein-Barr vírus antitestek: egy gyakori és könnyen terjedő vírus jelenlétének indikátora;
- Testtömegindex (BMI): az elhízás vagy alultápláltság mértékének mutatója;
- Vérnyomás: a kardiovaszkuláris egészség egyik alapvető paramétere.
A kutatók ezek alapján vizsgálták az összefüggést a gyermekkorban mért allosztatikus terhelés és a felnőttkori kardiometabolikus egészség között.
Módszertan: hosszú távú adatok elemzése
A tanulmány vezető szerzője, Elena Hinz Ph.D hallgató a Pontzer Laborból, részletes elemzést végzett arról, hogy már 9-11 éves korban mért stresszszintek előrejelzik-e a felnőttkori szív- és anyagcsere egészséget. Ellentétben sok korábbi kutatással, ahol felnőttektől kértek visszaemlékezéseket gyermekkori stresszről, ezúttal egy nagy léptékű longitudinális adatbázist használtak fel.
A tanulmány alapját képező adatokat a Great Smoky Mountains Study (GSMS) szolgáltatta. Ez egy 1992-ben indult hosszú távú vizsgálat, amely gyermekpszichiátriai rendellenességeket követ nyomon és felméri a mentális egészségügyi szolgáltatások szükségességét. A GSMS lehetővé tette, hogy kvantitatív adatokat gyűjtsenek és elemezzenek az idő előrehaladtával.
Személyes motiváció és környezeti tényezők
Elena Hinz saját vidéki kelet-tennessee-i gyermekkora is hozzájárult érdeklődéséhez. Elmondása szerint: „A vidéki Délről származom, így személyesen is ismerem azt a fajta stresszt és nehézségeket, amelyek ebben a környezetben érhetik a gyerekeket – legyen szó gyermekkorból fakadó megpróbáltatásokról, táplálkozási hiányosságokról vagy fizikai környezetről.”
A stressz fiziológiai mechanizmusai
A kutatás rámutat arra is, hogyan reagál az emberi test akut stresszhatásra: „Menekülési vagy harci” válaszreakcióval. Ez azt jelenti, hogy stresszes helyzetben nő a pulzus és emelkedik a vérnyomás – ezek segítik az egyént abban, hogy megbirkózzon az adott helyzettel. Azonban problémát jelent, ha ez az állapot tartósan fennáll.
„Nem jó állandóan ebben az állapotban lenni,” magyarázta Hinz. Érdeklődése középpontjában az állt, hogy mi történik akkor, amikor ez a stresszhatás nem múlik el idővel.
A szegénység szerepe és társadalmi vonatkozások
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása szerint a stabil és anyagilag biztonságos otthon kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy gyermek krónikus stressztől mentesen nőjön fel. Herman Pontzer hangsúlyozta:
„Akkor iskolás korú gyerekeknél – akár már 8-10 éves korban – tapasztalt stresszhatás előre jelezheti későbbiekben a magas vérnyomást.”
Pontzer szerint kulcsfontosságúak azok az intézkedések, amelyek segítenek kivezetni közösségeket a szegénységből: oktatás, munkahelyi képzés és minden olyan támogatás, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy időben megkapják a szükséges segítséget anélkül, hogy anyagi akadályokba ütköznének.
„Fontos biztosítani azt is, hogy egy gyermek tudja: lesz vacsora az asztalon – mert ez nem csupán pszichológiai kérdés,” tette hozzá Pontzer. „Ez mélyen befolyásolja azt is, hogyan működik testünk.”
Támogatók és finanszírozás
A kutatás több jelentős intézmény támogatásával valósult meg:
- National Institute of Mental Health: MH63970, MH63671, MH48085 és MH080230 számú támogatások;
- National Institute on Drug Abuse: DA/MH11301;
- NARSAD: Első szerző részére korai karrier díj;
- William T. Grant Foundation;
- Egyesült Királyság Economic and Social Research Council: ES/K003593/1.
Kutatási hivatkozás
A teljes tanulmány elérhető: Elena Hinz et al., „Childhood allostatic load predicts cardiometabolic health in adulthood,” Proceedings of the National Academy of Sciences, 2025. szeptember 22., DOI:10.1073/pnas.2508549122.