A mesterséges látórendszerek fejlesztése évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat és orvosokat, azonban eddig kevés olyan megoldás született, amely valódi áttörést jelentett volna a látássérültek számára. Az egyik korábbi kísérleti termék, az Argus II retinaimplantátum, bár piacra került és mintegy 400 ember szemébe beültették, végül gazdasági okok miatt kivonták a forgalomból. Az Argus II-t jelenleg a Cortigent nevű cég birtokolja, amely szerint a termék nem volt nyereséges.
A PRIMA implantátum – új lehetőség a látásjavításban
Ezzel szemben egy új retinaimplantátum, a PRIMA, már Európában is több mint harmincnyolc páciensnél bizonyította hatékonyságát. A betegek egy szemébe ültették be az eszközt, és az eredmények biztatóak: átlagosan öt sorral tudtak többet elolvasni a látásvizsgáló táblán, amely különböző méretű betűket tartalmaz. Ez jelentős előrelépésnek számít azok számára, akik korábban képtelenek voltak felismerni az apróbb részleteket.
A javulás részben annak is köszönhető, hogy a rendszer különféle „trükköket” alkalmaz – ahogy azt Sahel professzor megfogalmazta –, például egy zoom funkciót, amely lehetővé teszi a betegek számára, hogy kinagyítsák az olvasni kívánt szöveget.
Kiknek segíthet a PRIMA implantátum?
A PRIMA implantátum elsősorban egy speciális látásvesztési formán segít, amelyet földrajzi atrófiának neveznek. Ebben az állapotban a betegek megtartják a perifériás látásukat, de képtelenek felismerni az előttük lévő tárgyakat vagy arcokat – tehát elveszítik a központi látásukat. A Prevent Blindness nevű szervezet adatai szerint ez a központi látásvesztés körülbelül minden tizedik 80 év feletti embert érint.
A technológia mögött álló tudomány
A PRIMA implantátum fejlesztése mintegy húsz évvel ezelőtt kezdődött Daniel Palanker vezetésével, aki lézertechnológiai szakértőként és jelenleg a Stanford Egyetem professzoraként dolgozik. Palanker áttörése abban rejlett, hogy felismerte: a fény nemcsak információt hordozhat, hanem energiát is szolgáltathat egy retinába ültetett chip számára.
Ellentétben más implantátumokkal, mint például az Argus II-vel, amelyek vezetékeket használnak és így bonyolultabbá teszik az eszközt, a PRIMA chip teljesen vezeték nélküli. „A chipnek nincs saját intelligenciája. Egyszerűen csak átalakítja a fényt elektromos árammá, amely beáramlik a szövetekbe” – magyarázza Palanker. A betegek általában sárgás-kékes vagy napfényhez hasonló színként írják le azt a fényt, amit látnak.
Hogyan működik a rendszer?
A rendszer egy hordható kamera segítségével rögzíti a környezetet, majd erős infravörös fényt bocsát ki az emberi szem számára láthatatlan hullámhosszon. Ez a fény eléri az implantátumot, amelyet apró napelemek borítanak – ezek gyakorlatilag fotovoltaikus elemek –, amelyek fényenergiából elektromos impulzusokat generálnak.
„Egyszerűen csak megpróbáljuk helyettesíteni az elveszett fotoreceptorokat egy foto-array segítségével” – mondja Palanker. A jelenlegi rendszer körülbelül 400 „látó pontot” hoz létre, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy felismerjék szavak és tárgyak körvonalait.
A jövő: még több pixel és jobb látás
Palanker szerint már fejlesztés alatt áll egy következő generációs eszköz is, amely ötször annyi pixelt tartalmaz majd. Ez jelentősen javíthatja a látást: „A vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy bár az egyes pixeleket külön stimuláljuk, a betegek folyamatos képként érzékelik azt. A páciensek így mondják: ‘Látok egy vonalat’, ‘Látok egy betűt’.”
Összegzés
A PRIMA retinaimplantátum új reményt jelent azoknak az embereknek, akik központi látásvesztéssel küzdenek. A technológia innovatív megközelítése – vezeték nélküli energiaellátással és fényalapú stimulációval – lehetővé teszi számukra, hogy visszanyerjék legalább részben vizuális képességeiket. Bár még fejlődik az eszköz felbontása és teljesítménye, az eddigi eredmények biztatóak és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy sok beteg életminősége jelentősen javuljon.