Az Ohio State University legújabb kutatása átfogó képet nyújt arról, hogy az Egyesült Államokban a tinédzserek szülei milyen mértékben számoltak be gyermekük pozitív és negatív élményeiről az elmúlt években. A 2016 és 2023 közötti időszakot vizsgáló tanulmány megállapította, hogy a gyermekkorban átélt kedvezőtlen és kedvező tapasztalatok előfordulása országos szinten nem változott jelentősen. Ez a felismerés arra utal, hogy a családi élményeket javító és a negatív hatásoktól védő beavatkozások nem érték el a kívánt hatást széles körben.
A kutatás háttere és célja
A tanulmány célja az volt, hogy feltérképezze, milyen arányban tapasztalnak meg a tinédzserek különböző negatív (adverse) és pozitív gyermekkori élményeket (positive childhood experiences – PCE), valamint hogy ezek az arányok hogyan változtak az elmúlt nyolc évben, beleértve a COVID-19 világjárvány időszakát is.
A kutatók összesen 11 negatív és 7 pozitív élményt vizsgáltak, amelyeket a szülők jelentettek be egy nagy nemzeti felmérés, a National Survey of Children’s Health adatai alapján. A negatív élmények közé tartozott például a szülők válása, halála vagy börtönbüntetése, erőszak szemtanúja lenni, illetve diszkrimináció elszenvedése. A pozitív élmények között szerepelt egy felnőtt mentorálása, családi ellenálló képesség nehézségek idején, szervezett vagy önkéntes tevékenységekben való részvétel, valamint a biztonságos és támogató lakókörnyezet.
A kutatás főbb eredményei
Stabilitás a gyermekkor élményeiben: A vizsgált időszak alatt – 2016-tól 2023-ig – az összesített adatok alapján nem történt jelentős változás sem a negatív, sem a pozitív élmények előfordulásában. Ez különösen meglepő volt a kutatócsoport számára, hiszen a COVID-19 járvány és annak társadalmi-gazdasági hatásai miatt drasztikus változásokra számítottak.
Kedvezőtlen élmények részletei: Az egyik leggyakoribb negatív tapasztalat továbbra is a szülők válása volt, amely legalább minden harmadik tinédzsert érintett, bár ez az arány mintegy 1%-kal csökkent az időszak alatt. Jelentős növekedést mutatott viszont a faji alapú diszkrimináció előfordulása, amely összességében körülbelül 6%-kal emelkedett.
Gazdasági nehézségek csökkenése: Az egyik legnagyobb mértékű csökkenést az anyagi nehézségek jelentették: ezek előfordulása mintegy 25%-kal mérséklődött 2016 és 2023 között. Ez részben összefüggésbe hozható azzal, hogy az ország kilábalóban volt a 2008-as pénzügyi válság utáni időszakból.
Pozitív élmények dominanciája: A nemzeti mintában a pozitív gyermekkori élmények sokkal gyakoribbak voltak, mint a negatívak. A szülők által jelzett pozitív tapasztalatok aránya nagyjából 40% és 90% között mozgott, míg minden egyes negatív élmény kevesebb mint 35%-ban érintette az ifjúságot.
A kutatás jelentősége és következményei
Susie Breitenstein, az Ohio State University ápolástudományi professzora és a tanulmány vezető szerzője kiemelte, hogy munkájuk célja olyan korai beavatkozási programok fejlesztése, amelyek csökkentik a kedvezőtlen gyermekkori élmények előfordulását és növelik a pozitív tapasztalatokat. „Helyi szinten már volt némi sikerünk ezekkel az erőfeszítésekkel, de országos szinten úgy tűnik, még nem sikerült jelentős előrelépést elérnünk” – mondta Breitenstein.
A kutatás rámutat arra is, hogy bár az ellenálló képesség és támogatás erősítése kulcsfontosságú lehet a gyermekek jólétének javításában, bizonyos kedvezőtlen események – például egy válás – elkerülhetetlenek lehetnek. Ezért fontos olyan erőforrásokat biztosítani, amelyek segítenek ezek feldolgozásában.
Módszertan: Adatok és elemzés
A tanulmány során összesen 125 564 tinédzsert (12–17 éves kor között) vizsgáltak meg a National Survey of Children’s Health adatbázisából. Az elemzés kiterjedt arra is, hogy miként alakultak ezek az élmények a COVID-19 járvány kitörése körüli időszakban (2020–2021).
Nathan Helsabeck, ápolástudományi adjunktus és vezető statisztikus elmondta: „Bár arra számítottunk, hogy drámai változásokat fogunk látni ebben az időszakban, meglepetésünkre csak néhány kivételtől eltekintve stabil maradt minden.” Például megfigyelhető volt egy csökkenés a gazdasági nehézségek terén az első években, majd egy visszaesés a szervezett tevékenységekben való részvételben közvetlenül a járvány után.
Kitekintés: Jövőbeli kutatások és gyakorlati alkalmazások
A kutatócsoport tervezi ezen adatok felhasználását további vizsgálatokhoz és beavatkozási programok fejlesztéséhez. Breitenstein hangsúlyozta: „Tudjuk, hogy sok tényező erősítheti vagy gyengítheti a gyermekek életélményeit, de ezek nem mindig kapcsolódnak össze vagy egészítik ki egymást. Az adatokat arra fogjuk használni, hogy megerősítsük azokat az erőforrásokat és támogatásokat, amelyek segíthetnek másokon.”
A tanulmány eredményei fontos alapot szolgáltatnak döntéshozók számára is annak érdekében, hogy hatékonyabb stratégiákat dolgozzanak ki gyermekek jólétének javítására országos szinten.
Támogatók és szerzők
- Támogatók: Ohio State College of Nursing Martha S. Pitzer Center for Women, Children and Youth; National Institute of Nursing Research; National Center for Advancing Translational Sciences.
- Első szerző: Jack Krupa (Ohio State University / University of Illinois Chicago PhD hallgató)
- További szerzők: Susie Breitenstein (vezető szerző), Nathan Helsabeck (vezető statisztikus), Jodi Ford, Kayla Herbell, Margaret Fitzpatrick, Lia Pinkus, Stephanie Hosley és Barbara Warren (mind Ohio State University).
Összegzés
Az Ohio State University által végzett kutatás rávilágít arra, hogy bár számos helyi kezdeményezés sikeres lehetett bizonyos területeken, országos szinten még mindig kihívást jelent a gyermekkor kedvezőtlen tapasztalatainak csökkentése és a pozitív élmények növelése. A stabilitás ezen területen azt jelzi, hogy új megközelítésekre van szükség ahhoz, hogy valódi változásokat érjünk el gyermekeink életében.