2023 nyarán a szisztematikus, algoritmusvezérelt kereskedési stratégiák váratlan és rejtélyes visszaesést szenvedtek el, amely sokakban a 2007-es hírhedt „quant quake” eseményét idézte fel. Bár nem volt olyan heves, inkább csak egy kellemetlen remegésnek nevezhető, mégis megrázta a kvantitatív hedge fund iparág egyes szereplőit.
A „quant quake” nyomában: mi történt idén nyáron?
A júliusi visszafordulást egyesek szerint egy „garbage rally” indította el, amely során erősen shortolt részvényekben alakult ki átmeneti árfolyam-emelkedés. Mások azonban úgy vélik, hogy ezt az eseményt felerősítette az egyik legjelentősebb új trend a kvant befektetések világában: a piaci formálással foglalkozó kereskedőcégek (mint például Citadel Securities, Hudson River Trading vagy Jane Street) és a nagy hedge fundok (például DE Shaw, Millennium, Point72 vagy Qube Research & Technologies) közötti növekvő átfedés.
Bár az iparág egyes szereplői szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy ez az átfedés valóban befolyásolta volna a júliusi eseményeket – hiszen a legnagyobb veszteségeket elszenvedő stratégiák inkább hosszabb távúak voltak –, mindkét oldal elismeri, hogy két korábban külön világként működő szegmens mostanra elkezdett összeolvadni.
Egy nagy multi-stratégiai hedge fund vezetője az FT Alphaville-nek: „Az iparág szerkezete időről időre változik. Most annak az átalakulásnak az elején vagyunk, amikor néhány sikeres prop trading cég egyre inkább hasonlítani fog hedge fundokra, míg néhány sikeres hedge fund kezd majd prop trading cégekre emlékeztetni… Képességeik és stratégiáik között nő az átfedés. Érdekes lesz látni, hogyan alakul ez tovább, de kétségtelenül elkezdődött a konvergencia.”
A kvantitatív kereskedés történeti háttere
Ahhoz, hogy megértsük ezt az átalakulást és annak jelentőségét, érdemes röviden áttekinteni a magas frekvenciájú kereskedés (HFT) és a statisztikai arbitrázs (stat-arb) kvantitatív hedge fund stratégiák párhuzamos fejlődését.
Magas frekvenciájú kereskedés (HFT): A sebesség forradalma
A HFT jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Kezdetben az 1970-es évek New York-i Értéktőzsde elektronikus rendszereitől indulva, majd az 1980-as évek Nasdaq kis megbízásokat célzó „banditái”, végül pedig az 1990-es évek elektronikus kommunikációs hálózatainak robbanásszerű terjedése révén alakult ki napjaink komplex rendszere.
Az első nagy áttörést 2005-ben hozta az SEC által bevezetett Regulation National Market System (RegNMS), amely modernizálta az amerikai részvénypiac szerkezetét és ösztönözte a versenyt. Ez volt az alapja a mai elektronikus kereskedési forradalomnak.
A nagyközönség számára a HFT valódi hatása 2010-ben vált láthatóvá a híres „Flash Crash” során, amikor az amerikai részvénypiac pillanatok alatt zuhanni kezdett. Ezt követően Michael Lewis 2014-es bestseller könyve, a „Flash Boys” megerősítette azt a nézetet, hogy a HFT-k piaci paraziták, akik rontják a piacok működését.
Az iparági szereplők azonban magukat inkább technológiai forradalmároknak tartották, akik olcsóbbá tették a kereskedést és eltávolították a közvetítőket. Ari Rubenstein, egy vezető HFT cég globális kereskedelmi rendszereinek vezetője így emlékezett vissza:
„Azt hittem, végre valaki dicsérni fogja azt, amit csinálunk – hatékonyabbá tettük az ipart, rengeteg pénzt spóroltunk meg az embereknek. Aztán kiderült, hogy mi vagyunk a gonoszok.”
Fontos megjegyezni azonban, hogy a HFT nem egységes csoport: míg egyesek kizárólag extrém sebességű piaci formálók („low latency trading”), mások már saját tőkét is kockáztatnak hosszabb távú pozíciókban. Az utóbbi kategóriába tartoznak olyan cégek mint Jane Street vagy Citadel Securities.
Statisztikai arbitrázs: A kvantitatív hedge fundok klasszikusa
A stat-arb stratégia gyökerei az 1980-as évekre nyúlnak vissza. Gerry Bamberger Morgan Stanley-nél kifejlesztett „pairs trading” módszere – amely két korrelált értékpapír árfolyamának eltéréseit használja ki – hamar népszerűvé vált.
Ebből fejlődött ki később a statisztikai arbitrázs szélesebb körű alkalmazása: több ezer hasonló lehetőség feltérképezése és kihasználása úgy, hogy közben minimalizálják a piaci kockázatot. Ez mára több tízmilliárd dollárt kezelő alapok alapját képezi (például DE Shaw vagy Two Sigma).
A stat-arb stratégiák általában hosszabb távú pozíciókat jelentenek – napoktól akár hetekig –, míg a klasszikus HFT-k inkább napi zárással dolgoznak. Ezért is alakult ki két külön iparág, bár mindkettőt hasonló tudományos háttérrel rendelkező szakemberek működtetik.
A két világ találkozása: miért konvergálnak?
Az iparági szakértők szerint ez az átfedés főként 2020-21 óta vált látványossá. A Covid-19 okozta kereskedési boom után számos prop trading cég akkora profitot termelt, hogy új befektetési lehetőségeket kellett keresnie.
- Korlátok a low-latency stratégiákban: Ezeknél limitált mennyiségű tőkét lehet hatékonyan mozgatni.
- Középtávú stratégiák előretörése: Több cég kezdett hosszabb távú pozíciókat vállalni (órák-több nap), mint például Jane Street ETF piacokon betöltött szerepe miatt.
- Növekvő verseny: Hedge fundok is elkezdtek érdeklődni ezek iránt a stratégiák iránt kapacitásbővítés céljából.
Például Jane Street 2020 első felében 8,4 milliárd dollár nettó bevételt ért el – több mint kétszer annyit mint riválisa Citadel Securities –, ami jól mutatja ezen stratégiák jövedelmezőségét.
Közös terepen: verseny és együttműködés
A prop trading cégek és hedge fundok most már nem csak tehetségekért versengenek – legyen szó pályakezdő matematikusokról vagy tapasztalt szakemberekről –, hanem stratégiai területeken is egyre inkább átfedik egymást.
- Munkaerőpiaci verseny: A legjobb programozókért és kvantitatív elemzőkért folytatott harc erősödik; például Millennium két Jane Street-i kereskedőt csábított át.
- Növekvő jelentőségük Wall Street számára: A prop trading cégek egyre fontosabb ügyfelei lesznek nagybankoknak és prime brokerage szolgáltatóknak.
- Tőkebevonás változásai: Egyre több prop trading cég használ külső finanszírozást is; ugyanakkor néhány hedge fund belső alapokat hoz létre csúcstratégiái számára.
- Középtávú stratégiák telítettsége: A növekvő verseny miatt bizonyos stat-arb jelek túlzsúfolttá válhatnak, ami kockázatokat hordoz magában.
Milyen következményekkel járhat mindez?
Bár kozmikus léptékben talán nem számítana túl sokat, mégis fontos felismerni néhány lényeges hatást:
- Talentum mozgások: A tehetséges szakemberek folyamatosan vándorolhatnak egyik szegmensből a másikba.
- Pénzügyi szolgáltatások átalakulása: A banki szolgáltatók új kihívásokkal néznek szembe ügyfeleik között megjelenő versenytársakkal.
- Tőkestruktúrák változása: Mindkét oldal új finanszírozási modelleket keres saját növekedése érdekében.
- Piactelítettség veszélyei: A túl sok hasonló stratégia egyszerre való alkalmazása növelheti a piaci volatilitást és korrelált veszteségeket okozhat.
Zárszó: Új korszak hajnalán
A jelenlegi trendek alapján várhatóan tovább mélyül majd ez az összefonódás. A kvantitatív kereskedés két korábban elkülönült világa – magas frekvenciájú piacformálók és statisztikai arbitrázsra építő hedge fundok – most már közös terepen mozognak. Ez új lehetőségeket és kihívásokat hoz mindkét fél számára, miközben jelentős hatással lehetnek globális pénzügyi piacokra is.
Forrás: https://www.ft.com/content/d5c17e39-0983-4c14-9a7c-92c12cc44641