2023 októberében a G7 országai és az Európai Unió együttes erővel dolgoznak azon, hogy mérsékeljék a ritkaföldfémek kínai exportjától való függőségüket. Ez a lépés válaszként érkezett arra, hogy Kína október 9-én szigorította kulcsfontosságú ásványi anyagok és kapcsolódó finomító technológiák exportellenőrzését.
A ritkaföldfémek stratégiai jelentősége és Kína szerepe
A ritkaföldfémek létfontosságúak számos modern technológia, például elektromos járművek, szélturbinák és elektronikai eszközök gyártásában. Kína dominanciája ezen az ágazaton régóta ismert, hiszen a világ ritkaföldfém-készleteinek jelentős részét birtokolja, valamint fejlett feldolgozó kapacitásokkal rendelkezik.
A G7 és az EU közös stratégiája
A médiajelentések szerint a G7 országok és az EU fontolgatják egy árminimum bevezetését, amely garantálná a nem kínai ritkaföldfém-beszállítók számára a megfelelő profitot. Ez a mechanizmus ösztönözné az alternatív források fejlesztését és stabilizálná a piacot.
Kanadai pénzügyminiszter optimizmusa
Október 17-én François-Philippe Champagne kanadai pénzügyminiszter nyilatkozott arról, hogy a G7 országok képesek „a függőségből az ellenálló képesség felé” lépni a ritkaföldfém ellátási láncban. Szerinte rendelkeznek azokkal az eszközökkel és erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik egy alternatív ellátási útvonal működtetését.
Az EU koordinációja
Maros Sefcovic, az EU kereskedelmi biztosa hangsúlyozta, hogy az unió szorosan együttműködik a G7 tagjaival egy közös válasz kidolgozásán Kína exportkorlátozásaira.
Közelgő döntések: A torontói energia- és környezetvédelmi miniszteri találkozó
Október 30-31-én Kanadában rendezik meg a G7 energia- és környezetvédelmi minisztereinek találkozóját, ahol várhatóan előrelépések történnek a ritkaföldfém-biztonság megerősítésében és az árminimumrendszer kidolgozásában.
A júniusi kananaskisi G7-csúcstalálkozón elfogadott konszenzus, amely nagyobb koordinációt sürgetett a kritikus ásványi anyagok ellátási láncában, alapul szolgál majd ezekhez a tárgyalásokhoz. A szakértők szerint ez lehet az első konkrét keretrendszer, amely koordinált intézkedéseket fogalmaz meg a kínai exportfüggőség csökkentésére.
Ausztrália és az Egyesült Államok együttműködése
Ugyanezen időszakban Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök Washingtonban találkozott Donald Trump amerikai elnökkel. A két vezető aláírt egy megállapodást, amely Ausztráliát kulcsfontosságú beszállítóvá teszi az Egyesült Államok kritikus ásványi anyag ellátási láncában. Az egyezmény megerősítette továbbá az Aukus biztonsági paktumot és közös céljukat, hogy csökkentsék Kína iránti függőségüket.
Az árminimumok költségei és hatásai
Az árminimum bevezetésének ötlete nem új: az Egyesült Államokban már létezik hasonló rendszer. Az MP Materials nevű amerikai ritkaföldfém-termelő például kormányzati támogatással garantált minimumárat kap neodímium-prázeodímium (NdPr) oxidra – kilogrammonként 110 dollárt –, ami meghaladja Kína 88 dolláros árát. Ez a prémium segít fedezni a magasabb termelési költségeket és jelzi Washington eltökéltségét egy önfenntartó ellátási lánc kiépítésében.
Kínai kritikák az árminimum stratégiával szemben
Kínai szakértők többsége azonban kétli ennek sikerességét. Egy pekingi publicista „Holdfény alatti zongoristaként” írt arról, hogy Kína dominanciáját mély befektetések, méretgazdaságosság, rugalmas környezetvédelmi szabályozás és átfogó feldolgozási képességek támasztják alá – ezek pedig versenytársak számára nehezen utánozhatók.
„A G7 árminimum stratégiája hibás lehet és visszaüthet” – írta. „Ha túl alacsonyra állítják be az árat, senki sem fog befektetni; ha túl magasra, akkor a feldolgozó iparágak nem tudják majd finanszírozni.”
A mesterséges áremelések növelhetik az elektromos járművek, szélturbinák és fogyasztói elektronika költségeit, amit végső soron a fogyasztók fizetnek meg. Ez ellentmond annak a G7-es állításnak is, miszerint inflációellenes intézkedésekről van szó.
Német autóipar ellenállása
Egy Shanxi tartománybeli autószakértő szerint a német autógyártók várhatóan ellenállnak majd minden agresszív árminimum-politikának. Lobbitevékenységük révén mentességeket vagy támogatásokat próbálnak majd elérni, ami végül meggyengítheti a G7-es ritkaföldfém-szövetséget.
A bányászati kihívások
A szakértő rámutatott arra is, hogy a ritkaföldfém-bányászat munkaerőt, környezetvédelmi intézkedéseket és fejlett technológiát igényel. Az Egyesült Államok évtizedeken át nem tudta teljesen újranyitni bányáit, gyakran le kellett állítani őket olajár-emelkedések miatt. Hasonló problémákkal küzdöttek Ausztrália, Kanada és Dél-Afrika is, amelyek ezért kénytelenek voltak kínai technológiai know-how-ra támaszkodni.
Ezért véleménye szerint a G7 országainak el kellene vetniük a költséges árminimum-terveket, és inkább Kínával együttműködve kellene stabil és kiegyensúlyozott ellátási láncokat építeniük.
Történelmi előzmények: A 2010-es kínai exportkorlátozás
2010-ben Kína szigorította ritkaföldfém-exportját Japán felé, ami miatt az Egyesült Államok, az EU és Japán panaszt nyújtott be Peking ellen a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO). Ezzel párhuzamosan az amerikai Molycorp újranyitotta hosszú ideje zárt Mountain Pass bányáját, míg Ausztrália Lynas vállalata japán befektetést szerzett termelésének bővítésére.
Azonban miután Kína elvesztette ezt a WTO-pereskedést 2014-ben, piacra öntötte készleteit, ami jelentős árcsökkenést eredményezett. Ez súlyos veszteségeket okozott globális termelőknek: Molycorp 2015-ben csődbe ment, míg japán és ausztrál vállalkozások is nehéz helyzetbe kerültek.
Egy shandongi publicista megjegyezte: szerencsére Kína elvesztette ezt a pert 2014-ben – ez lehetővé tette számára piaci részesedésének növelését, finomítási technológiáinak fejlesztését és globális ipari szabványalkotói pozíciójának megszilárdítását.
Kínai diplomáciai változások és feszültségek
Kína megpróbálta enyhíteni a helyzetet annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök október 10-én további 100%-os vámokat helyezett kilátásba kínai árukra vonatkozóan és törölte Xi Jinping kínai elnökkel tervezett találkozóját.
Október 16-án Kína leváltotta Li Chenggang veterán tárgyalót – akit „farkas harcosnak” neveztek diplomáciai körökben –, aki korábban vezető szerepet játszott négy egymást követő amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalási fordulóban. Li eltávolítása után Scott Bessent amerikai kereskedelmi miniszter azt állította: Li augusztus végén engedély nélkül jelent meg Washingtonban provokatív kijelentésekkel fenyegetve globális káosz kialakulásával egy kikötői díjemelés esetén.
Bessent szerint ez „tiszteletlen” és „megszállott” viselkedés volt. Hangsúlyozta továbbá: „Ez Kína versus világ harca. Mi nem engedjük egy pekingi bürokrata csoportnak irányítani a globális ellátási láncot.”
Kínai kereskedelmi minisztériumi szóvivője viszont azt mondta: „Az Egyesült Államok súlyosan félreértelmezte Kína intézkedéseit, szándékosan keltve félreértést és pánikot.” Hangsúlyozta továbbá: „Kína új exportkorlátozásai törvényes lépések annak érdekében, hogy megakadályozza ezeknek az anyagoknak tömegpusztító fegyverekben való illegális felhasználását.”
Közelgő találkozók reményei
Bessent október 17-én azt is jelezte: várhatóan Trump elnök még ebben a hónapban találkozik Xi Jinpinggel Dél-Koreában. Ez reményt adhat arra, hogy enyhüljenek a kereskedelmi feszültségek.
Összegzésként: A G7 országai és az Európai Unió komoly lépésekre készülnek annak érdekében, hogy diverzifikálják ritkaföldfém-beszállításaikat és csökkentsék függőségüket Kínától. Az árminimum bevezetése mellett stratégiai partnerségek kialakítása is zajlik – mindez azonban jelentős kihívásokkal jár mind gazdasági mind geopolitikai téren.
Forrás: https://asiatimes.com/2025/10/g7-eu-mull-price-floors-over-chinas-rare-earths-curbs/