Az Egyesült Államokban egyre gyakoribbá válnak azok a történetek, mint Maria esete, akiknek életét Donald Trump elnök agresszív bevándorlási politikája jelentősen megnehezíti. Maria, egy 48 éves nicaraguai bevándorló, aki Floridában iskolákat takarított óránként 13 dollárért, augusztusban elveszítette állását, amikor a kormányzat megszüntette azt a humanitárius engedélyezési programot, amely legálissá tette munkavállalását.
Maria története: a bizonytalanság és kilátástalanság
„Kétségbe vagyok esve,” mondta Maria, névtelenséget kérve a letartóztatástól és kitoloncolástól való félelme miatt. „Nincs pénzem semmire. Csak 5 dollár van a számlámon. Semmim sem maradt.”
Maria kétheti 900 dolláros fizetése fedezte a megosztott lakhatás költségeit, ahol 11 éves fiával és öt másik családdal élt együtt, valamint a közüzemi díjakat, mobiltelefont és élelmet. Most azonban ő is azok közé tartozik, akik hirtelen munkanélkülivé váltak Trump szigorú bevándorlási intézkedései miatt.
A munkaerőpiac zavarai és az iparágak érintettsége
Az elnök intézkedései nem csupán az illegális munkavállalók kitoloncolását célozzák, hanem a legális bevándorlási lehetőségek korlátozásával is súlyosan érintik az olyan kulcsfontosságú iparágakat, mint a mezőgazdaság vagy a technológia.
Az Egyesült Államok munkaerő-felvétele már amúgy is lassult, amit tovább súlyosbítanak Trump kereskedelmi politikájából eredő bizonytalanságok. A bevándorlók régóta betöltenek kritikus szerepeket – takarításban, mezőgazdaságban, építőiparban –, olyan munkákat vállalva alacsonyabb bérért, amelyeket sok amerikai nem vállalna el.
Ezen túlmenően magas szintű szakértelmet és innovációt is hoznak magukkal, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az amerikai gazdaság fejlődéséhez.
Gazdasági szakértők véleménye: a bevándorlók nélkül lassulhat a növekedés
Lee Branstetter, a Carnegie-Mellon Egyetem közgazdásza szerint: „A bevándorlók jót tesznek a gazdaságnak.” Az elmúlt öt év nagyobb bevándorlási hulláma hozzájárult ahhoz, hogy az inflációs nyomás ne legyen olyan súlyos, mint azt sokan várták.
A külföldi munkavállalók beáramlása enyhítette a munkaerőhiányt, így mérsékelte a bérek és árak emelkedését anélkül, hogy recessziót idézett volna elő 2023-ban és 2024-ben.
Ugyanakkor kutatók – köztük Wendy Edelberg és Tara Watson (Brookings Institution), valamint Stan Veuger (American Enterprise Institute) – egy júliusi jelentésben arra figyelmeztettek, hogy a külföldi munkavállalók számának csökkenése akár havi szinten is nullára vagy negatívba tolhatja az amerikai foglalkoztatás növekedését az elkövetkező években.
A foglalkoztatás lassulása és gazdasági előrejelzések
A foglalkoztatás már most is jelentősen lassult: június és augusztus között átlagosan mindössze 29 000 új állást hoztak létre havonta – ez messze elmarad a 2021-2023 közötti járvány utáni időszak havi 400 000-es átlagától.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) 2025-re vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését 1,9%-ról 1,4%-ra csökkentette az új bevándorlási és kereskedelmi politikák hatására – ez jelentős visszaesés a 2024-es 2,5%-os növekedési ütemhez képest.
Egészségügy és idősgondozás: munkaerőhiány sújtja az alapvető szolgáltatásokat
A nonprofit szervezetek és alapvető szolgáltatások is nehéz helyzetbe kerültek. A virginiai Goodwin Living idősgondozással foglalkozó szervezet négy haitii alkalmazottját bocsátotta el miután elveszítették humanitárius engedélyüket.
Ezek az alkalmazottak előléptetésben részesültek munkájuk során. A cég vezérigazgatója, Rob Liebreich így nyilatkozott: „Ez nagyon nehéz nap volt számunkra. Nagyon sajnáljuk őket elveszíteni, és még mindig küzdünk ezeknek a pozícióknak a betöltésével.”
A Goodwin Living dolgozóinak 60%-a külföldi származású; emiatt folyamatos hiány mutatkozik ápolói, terápiás és karbantartói pozíciókban. Liebreich szerint Trump politikája csak tovább nehezíti ezt a helyzetet.
ICE razziák: kulcsfontosságú iparágak működését zavarják meg
Trump célja évente egymillió ember kitoloncolása – amit déli határvédelmi „inváziónak” nevez –, erősödött az „One Big Beautiful Bill Act” július 4-i aláírásával. Ez a törvény 150 milliárd dollárt különít el végrehajtásra, beleértve 46,5 milliárdot tízezer új ICE ügynök felvételére és 45 milliárdot bővített fogvatartási központokra.
Szeptemberben például egy georgiai Hyundai akkumulátorgyárban razziát tartottak: háromszáz dél-koreai szakembert tartóztattak le – akik kulcsfontosságú szerepet játszottak az üzem beindításában –, sőt videófelvételeket is nyilvánosságra hoztak róluk bilincsben.
Ezek az események feszültséget okoztak az USA-Dél-Korea kapcsolatokban; Lee Jae Myung dél-koreai elnök figyelmeztetett arra, hogy ez visszatarthatja a jövőbeni beruházásokat. Ez pedig aláássa Trump azon törekvéseit is, hogy külföldi gyártókat vonzzon kereskedelmi politikájával.
Mezőgazdaság: növekvő költségek és élelmiszerár-emelkedés fenyeget
A mezőgazdaság – amely hagyományosan Trump támogatói bázisának egyik pillére – komoly nehézségekkel küzd. John Boyd Jr., virginiai farmer és a Nemzeti Fekete Gazdák Szövetségének alapítója kiemelte, hogy az ICE razziák tovább súlyosbítják az alacsony terményárakból, magas költségekből és az USA-Kína kereskedelmi háborúból eredő problémákat.
„Az ICE itt van kint, összegyűjti ezeket az embereket,” mondta Boyd. „Trump azt mondja róluk, hogy gyilkosok, tolvajok és drogdílerek – de ezek olyan emberek, akik keményen dolgoznak ebben az országban olyan munkákon, amelyeket sok amerikai nem akar elvégezni.”
Bodynak nem tetszett Brooke Rollins mezőgazdasági miniszter javaslata sem arról, hogy Medicaid-jogosultakat vonjanak be farmmunkára: „A városi emberek nem jönnek vissza farmokra ilyen munkára,” mondta. „Ez egy bizonyos típusú embert igényel – aki képes száz fokos hőségben hajlongani.”
Maga az adminisztráció is elismeri a problémát: október 2-án megjelent hivatalos közleményében a Munkaügyi Minisztérium rámutatott arra, hogy az illegális bevándorlók beáramlásának majdnem teljes megszűnése és a legális munkaerő hiánya jelentős zavarokat okoz mind a termelési költségekben, mind pedig az élelmiszerellátás stabilitásában és árainál amerikai fogyasztók számára.
További gazdasági kockázatok: innováció és termelékenység veszélyben
Jed Kolko, a Peterson Nemzetközi Gazdasági Intézet közgazdásza rámutatott arra is, hogy lassuló munkahelyteremtést tapasztalnak olyan ágazatokban is, amelyek erősen támaszkodnak bevándorlókra – például az építőiparban május óta mintegy 10 000 álláshely szűnt meg.
„Ezek rövid távú hatások,” mondta Kolko. „De hosszabb távon még komolyabb következményekkel kell számolni: a bevándorlók hagyományosan többet járultak hozzá szabadalmakhoz, innovációhoz és termelékenységhez.”
A H-1B vízumdíjak drasztikus emelése: globális tehetségek elriasztása
Különösen aggasztó lépések között szerepel Trump szeptemberi döntése is arról, hogy drasztikusan megemeli a H-1B vízum díját – korábbi akár 215 dollárról egészen 100 000 dollárra –, amely szakmailag képzett külföldi munkavállalóknak ad lehetőséget dolgozni Amerikában.
Dany Bahar, a Center for Global Development vezető kutatója szerint ez nem pusztán bürokratikus költségnövekedés: „Ez egy jelzés,” mondta Bahar. „Üzeni a globális tehetségeknek: ‘Nem vagytok itt kívánatosak.’”
Egy washingtoni indiai H-1B vízumossal beszélgetve kiderült: ő maga is fontolgatja áttelepedését Nagy-Britanniába egy afrikai segélyezéssel foglalkozó nonprofit szervezetnél végzett munkája miatt. Az anonimitást kérő szakember így fogalmazott: „A kár már megtörtént.”
Következtetés: egy törékeny egyensúly veszélyeztetve
Ahogy Trump politikái kibontakoznak, az amerikai gazdaság egy törékeny egyensúly előtt áll: miközben céljuk amerikai munkahelyek védelme lenne, ezzel párhuzamosan veszélyeztetik azt a munkaerőt és innovációt is, amelyek eddig sikeressé tették az országot.
Forrás: https://franknezmedia.com/trumps-immigration-crackdown-strains-u-s-labor-market-and-growth/