A több mint hatvan éves Cobol programozási nyelv továbbra is kulcsszerepet tölt be számos pénzügyi és kormányzati infrastruktúrában, különösen az állami támogatások és tranzakciós rendszerek működtetésében. Bár a Cobol rendszerek megbízhatónak számítanak, a bennük rejlő problémák akkor válnak igazán nyilvánvalóvá, amikor meghibásodnak – ilyenkor ugyanis rendkívül nehéz feltárni a hiba okát. Ez pedig különösen veszélyes egy válsághelyzetben, amikor a gyors reagálás létfontosságú.
A Covid-19 járvány és az állami támogatási rendszerek terhelése
A koronavírus-járvány jelentős terhet rótt az Egyesült Államok állami támogatási rendszereire, különösen azokra, amelyek még mindig Cobol alapú technológiát használnak munkanélküli segélyek feldolgozására. Az Atlanta Fed legfrissebb tanulmánya szerint azok az államok, amelyek elavult Cobol-alapú munkanélküli biztosítási rendszereket alkalmaztak, súlyos problémákkal szembesültek.
A tanulmány megállapította, hogy ezekben az államokban a hitel- és bankkártyás vásárlások volumene 2,8 százalékponttal csökkent a korszerűbb rendszereket használó államokhoz képest. Ez azt jelzi, hogy az elavult IT-rendszerek nemcsak a támogatások kifizetését lassították le, hanem az egész gazdasági aktivitásra negatív hatással voltak.
„A Cobol-alapú munkanélküli biztosítási rendszerek korszerűsítésének hiánya legalább 40 milliárd dolláros reál GDP-csökkenést eredményezett 2020 márciusa és év vége között” – írja Michael Navarrete, a tanulmány szerzője.
Miért okoztak gondot a Cobol rendszerek?
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a Cobol nem önmagában okozta a hibákat, hanem inkább az elavult és nehezen karbantartható IT-infrastruktúra szimbóluma. A 2020-ban még Cobolt használó 28 államban jelentősen megnőttek a feldolgozási idők, mivel az új jogosultsági szabályok bevezetése nehézkes volt.
A régi rendszerekben található „spagetti kód” gyors kibogozása gyakran csak nyugdíjas programozók visszahívásával vagy önkéntesek bevonásával volt lehetséges. Ezen túlmenően ezek a rendszerek általában nem rendelkeznek automatizált folyamatokkal, így még ha működnek is, a megnövekedett ügyfélforgalom miatt jelentős késedelmek lépnek fel.
Például Wisconsin államban legalább két hónapot vett igénybe egy márciusi munkanélküli segélykérelem feldolgozása – ami rendkívül hosszú idő egy válsághelyzetben.
A késedelmes kifizetések gazdasági hatásai
Minél később kapják meg az igénylők a támogatást, annál nagyobb valószínűséggel takarékoskodnak vele ahelyett, hogy elköltenék azt. Ez azt jelenti, hogy minden egyes dollár gazdasági haszna gyengébb marad azokban az államokban, ahol Cobol-alapú rendszereket használnak – még akkor is, ha végül megérkezik a kifizetés.
Egyszerűsített támogatási rendszer – kompromisszumokkal
A régi IT-rendszerek megléte arra ösztönözte a kormányzatot, hogy egyszerűsítse az extra támogatások rendszerét: minden államban egységesen heti plusz 600 dollárt kínáltak. A részletes jövedelemvizsgálat vagy az államonként eltérő munkanélküli biztosítási összegek alkalmazása túl bonyolult lett volna ilyen gyors reagálás mellett.
Ennek eredményeként sok esetben az átlagos munkanélküli segély összege meghaladta az előző munkaadójuk által fizetett bért – ahogy Navarrete fogalmaz: „a középértékű munkanélküli segélyezett többet kapott az államtól, mint korábbi munkaadójától”.
Politikai különbségek és IT-fejlesztések
Egy érdekes megfigyelés szerint a republikánus irányítás alatt álló államok nagyobb valószínűséggel cserélték le régi IT-rendszereiket annak ellenére, hogy átlagosan alacsonyabb munkanélküli biztosítási összegeket fizetnek. Ennek pontos oka nem ismert, de térképek is illusztrálják ezt az összefüggést:
- 2020-as Cobol használati térkép
- 2020-as választási térkép
Következtetések: Miért fontos előre fejleszteni?
Mindezek alapján egyértelműen látszik: sokkal érdemesebb megelőző jelleggel korszerűsíteni a közszféra informatikai rendszereit, mielőtt azok meghibásodnak. Bár pénzügyi főrendszereink – például banki mainframe-ek – általában jobb állapotban vannak, hiszen rendszeresen stressztesztelik őket (például 2001-től kezdve több válság során is), ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség folyamatos fejlesztésre.
A jövő kihívásai: felhőalapú infrastruktúra és biztonság
Dan Davies nemrégiben rámutatott arra is, hogy egyre nagyobb aggodalomra ad okot a kritikus banki infrastruktúrák felhőbe való áthelyezése. Itt ugyanis nincsenek világosan meghúzott határok, és mindenki ugyanazokra a néhány szolgáltatóra támaszkodik – ami újfajta sebezhetőségeket hozhat magával.
Egy kis megnyugvást jelenthet ugyanakkor, hogy például Morgan Stanley mesterséges intelligenciát használ arra, hogy megfejtse régi Cobol-kódjai működését – jelezve ezzel az innováció és hagyományos technológia ötvözésének lehetőségét.
További olvasnivaló
Forrás: https://www.ft.com/content/7610a755-27e3-4792-a337-27d9b301000b