„A brutális vihar a tengerparti sziklánál. A felhők csöves alakzatokat formálnak, és a villámcsapások véget nem érnek.”
Egy ilyen apró, absztrakt versszerű prompt jelenik meg előttem, majd egy másik követi:
„Egy férfi alak gyengéd tűzből formálódik, körvonalát lágy parázs világítja meg, közeledik egy női alakhoz, amely áramló vízből áll, teste csillog a fodrozódó hullámoktól és finom ködtől. Nyugodt kecsességgel mozognak egymás felé, majd meleg ölelésben találkoznak.”
Az AI által generált videók életre kelnek
Ezek a jelenetek szinte megelevenednek előttem az AI által készített videók formájában. Az első klipben ügyetlen villámok csapnak ki egy felhőből, átsuhannak a vízen, majd megjelennek a hírfolyamomban. A másodikban nemi jegyek nélküli, ragyogó emberek sírnak és ölelkeznek az idővonalamon. A videók azonnal felbukkannak – még mielőtt az agyam saját képzeletemmel megalkothatná ezeket a képeket –, mintha az álmodás aktusa elavulttá és hatástalanná vált volna.
Vibes: az emberi jelenlét nélküli közösségi hálózat
Élményem egy új közösségi hálózaton, a Meta AI alkalmazásába ágyazott Vibes-en keresztül zajlik – ahol azonban nincsenek valódi emberek. Ez egy olyan platform, ahol a felhasználók fiókot hozhatnak létre, majd a cég nagy nyelvi modelljét kérhetik meg ötleteik illusztrálására. Az így létrejött videókat aztán másoknak mutatják be véletlenszerűen egy TikTok-stílusú hírfolyamban.
A képek letisztultak és túlfeldolgozottak – egy valóságosabbnál is valósabb esztétika jellemzi őket, amely mára a legtöbb generatív AI művészet védjegyévé vált. Minden egyes videó digitális kuriózumként funkcionál, melynek értéke az első megtekintés után nullára csökken. Összességében azonban ezek az alkotások nyomasztó, szinte narkotikus hatást keltenek: kontextus nélküli, elkábító és legfőképpen végtelenek. Minden újabb klip könnyedén fogyasztható ugyan, de teljesen kielégítetlen érzést hagy maga után.
AI-videók és politikai propaganda: Trump példája
Átváltok egy másik fülre, hogy megnézzem Donald Trump elnök személyes közösségi oldalán megjelent posztot – amely szintén AI-videó. A „No Kings” tüntetések napján került ki: Trump koronát visel, majd beszáll egy „King Trump” feliratú vadászgépbe. A gép Times Square fölött lebegve állítólag folyékony ürüléket zúdít az utcán tüntetőkre, miközben Kenny Loggins „Danger Zone” című dala szól.
Más tabokon további AI-tartalmakat találok: az amerikai elnök és alelnök koronával ábrázolt képeit; egy MAGA-influencer által elhitt hamis Turning Point USA Super Bowl félidei show plakátot; vagy éppen egy férfit a konyhában, aki Pikachut tesz sous-vide gépbe. Egy ’90-es évekbeli játékreklám hamisított változata is feltűnik – „Jeffrey Epstein szigete” játékszettel.
A „slop” – az AI-korszak digitális inváziója
Ezekhez a videókhoz gyakran társul az OpenAI Sora 2 alkalmazásának vízjele – olyannyira elterjedt ez a jelenség, hogy néha még valódi videókra is ráteszik digitális tréfából.
A kommentek rendre hasonlóak: az emberek felismerik, hogy az AI-videók egyre nehezebben különböztethetők meg valódi filmektől. Egyre inkább úgy érezzük: „Véget értünk.” Ez az érzés jellemzi azt is, amit én „slop”-nak nevezek – egy összefoglaló kifejezés arra a spam-szerű minőségre, amelyet könnyen előállítható AI-tartalmak képviselnek.
A slop mint digitális invazív faj
A slop olyan, mint egy invazív faj: ahogy egy új növény vagy állatfaj megjelenése ökológiai károkat okozhat és veszélyezteti az őshonos élőlényeket, úgy az AI által generált tartalmak özöne is beszennyezi az internetet. A chatbotok által előállított lorem ipsum-szerű szövegek elárasztják a Google keresési eredményeket és torzítják tudományos archívumokat.
- Könyvkereskedők küzdenek az AI által lemásolt könyvekkel és chatbot-generált könyvértékelésekkel.
- Létezik „kód-slop”, céges környezetben pedig rossz e-mailek, unalmas prezentációk és élettelen emlékeztetők formájában jelenik meg.
- Tanárok kénytelenek átírni tanterveiket az akadémiai slop miatt.
- Slop van Spotify lejátszási listákban, TikTokon és csoportos csevegésekben is.
- Néhány YouTube-csatorna tele van automatizált sloppal.
- Kézműves sörfőzdék slopból készült képeket használnak sörösdobozokon.
A generatív AI térnyerése és annak következményei
Bár a mesterséges tartalom nem új keletű jelenség, mostanra alapvető részévé vált az internetnek. A Graphite SEO cég például 2024 novemberétől azt tapasztalta, hogy először haladta meg az AI által írt cikkek mennyisége az emberi szerzőkét.
A mennyiség alapján tehát a slop lehet eddig leglátványosabb és legsikeresebb terméke a generatív AI korszakának. Ugyanakkor ez jól mutatja azt is, amit korábban kollektív tévedésként írtam le: amikor a mesterséges intelligenciával kapcsolatos túlzott hype összeütközik a valósággal – például Trump híres „ürülékes vadászgépével”.
A pszichológiai ár: emberiességünk lassú kiürülése
Ez a helyzet pszichológiailag is megterhelő: úgy tűnik, mintha lassan kiszívnák belőlünk azt az alapvető emberi összetevőt, amely összeköt minket egymással. Ha sok időt töltünk online, látjuk: nemcsak hogy mindenütt ott van ez a silány mesterséges tartalom – hanem csendben formálja kultúránkat is.
Ez lett marketingesek reklámjainak eszköze; politikusok propagandájának alapanyaga; kommunikációs módunk része. Az agyunk gépi módon előállított figyelemcsapdákban puhul el – akár Pikachu sous-vide-ben –, míg végül könnyen szétesik érintésre.
Példák a mindennapi életből
Néhány héttel ezelőtt nagynéném küldött nekem Instagram Reelt két kutyáról, akik emberként ülnek asztalnál és podcastot vesznek fel. Senki sem reagált rá. Néhány nap múlva egyik barátja válaszolt egy videóval: egy konyhapulton álló kiscica középkorú nőnek öltözve beszél kisgyerek módjára. Ismét nem érkezett reakció. Csak találgathattam, mi lehet még ezekben a hírfolyamokban.
A slop okozta bizonytalanság és nihilizmus
Bár legtöbbször könnyen felismerhető ez a silány tartalom, mégis kétségek merülnek fel bennünk:
- Egy gyönyörű természetfotóra Instagramon rengetegen kérdezik: „Ez AI?”
- Kezdjük kételkedni abban is, hogy egy adott Spotify lejátszási lista művésze valódi személy-e.
- Visszanézzük egy sokkoló ICE tüntetésről készült videót vízjelek után kutatva.
- Elgondolkodunk azon is: vajon Trump felismeri-e saját hamisított Fox News-szegmensét?
A technológia sötét oldala: kreativitás friction nélkül
Az OpenAI Sora 2 alkalmazása például azt ígéri, hogy forradalmasítja majd a kreativitást – eltünteti azt a frikciót (ellenállást), ami eddig elképzelés és kivitelezés között volt. Sam Altman szerint így több jó ötlet valósulhat meg gyorsabban; Marc Andreessen pedig új típusú alkotókat lát előre – olyanokat, akik vizuális képességek vagy stúdió nélkül készíthetnek filmeket vagy animációkat.
Ugyanakkor Will Manidis startup-alapító és befektető rámutatott arra is: amikor eltüntetjük nemcsak a fáradságot (toil), hanem magát a munkát (labor) is – vagyis azt az értelmes emberi részvételt –, akkor jön létre maga a slop jelensége. Ez pedig nem más mint minden frikció eltávolítása – ami végső soron elveszi tőlünk emberiségünket.
A SlopTok klónok problémái és visszaélések
Ezeken az automatizált tartalomfolyamokon rengeteg probléma gyülekezik:
- Sora 2 indulása után tömegesen jelentek meg hamisított videók Martin Luther King Jr.-ról rasszista kijelentésekkel vagy lopással kapcsolatban (amiért OpenAI együttműködik King örököseivel).
- Zelda Williams Instagramon kérte követőit: hagyjanak fel apjáról (Robin Williams) készült AI-videók küldésével.
- Ezek ellenére ezek az egyszerűsített tartalomfolyamok dopaminlöketet adnak felhasználóknak és táplálják más közösségi hálózatokat vagy csoportos beszélgetéseket.
- A Facebookon spammerek furcsa képekkel (például „AI-deformált nők szoptatnak”) csalnak kattintásokat rosszindulatú weboldalakra.
- TikTokon néhány alkotó havi 5000 dollárt keres buta vírusvideók készítésével AI segítségével.
Az értelmetlenség infrastruktúrája
Angelos Arnis dizájner ezt nevezte el „értelmetlenség infrastruktúrájának”: olyan technológiai projektnek, amely művészetet, zenét, filmet és szöveget hoz létre anélkül, hogy mögötte valódi emberi tapasztalat állna – így teljesen érzéstelenített alkotások születnek.
Bár önmagukban ezek az alkotások nem feltétlenül keltenek nagy indulatokat, hosszabb távon rombolják emberi kapcsolataink összetartó erejét. Kutatások szerint bizonyos cégeknél azokkal szemben csökken bizalom és kreativitás-becsülésük kollégáinknak, akik generatív AI-t használnak munkájuk során.
A model collapse veszélye és hitelességi válság
A slop veszélye abban rejlik továbbá, hogy visszacsatolási hurkok alakulhatnak ki: chatbotok tanulnak valós emberi információkból; majd saját elemzésüket adják ki; ezt más chatbotok idézik tovább; így hibák halmozódhatnak („model collapse”). Ez hosszú távon ronthatja maguknak az AI-modelleknek minőségét is.
Még ha nem is következik be ilyen összeomlás, akkor is nehezíti ez a rengeteg mesterséges hulladék valódi információk megtalálását. Egy Pew Research Center-felmérés szerint chatbotokat hírekhez használók harmada nehezen tudja eldönteni mi igaz és mi nem.
Milyen jövőt hozhat számunkra ez a jelenség?
A slop terjedése analógiákra hívja fel figyelmünket: invazív fajként vagy olcsó poliészterként hasonlítják; mások ultra-feldolgozott junk foodhoz mérik ezt a jelenséget – amelyek tudományosan úgy vannak kialakítva hogy függőséget okozzanak ízlelőbimbóink számára.
Bár elképzelhető hogy idővel megtaláljuk vele az egyensúlyt (ahogy néha ökoszisztémák alkalmazkodnak betolakodókhoz), fennáll annak veszélye is hogy ezek „kígyók megeszik minden madarat”. A slop alapvetően nihilizmust hoz életünk minden területére:
- Míg az AI-hívők szerint ezek az eszközök felszabadítják kollektív potenciálunkat és demokratizálják kreativitást…
- Addig jelenleg fő termékük inkább ennek ellenkezője: értelmetlen tömegtermékek áradata.
- A technológiai cégek narratívája szerint ezek növelik termelékenységet és kitágítják lehetőségeinket…
- De valójában sok esetben csak olcsón előállított silány tartalom gyártását ösztönzik gazdasági érdekből.
A frikció elvesztése = emberiségünk elvesztése?
A frikció hiánya megfoszt minket attól valamitől ami létfontosságú: attól a folyamatotól amely képzeletből alkotást teremt – tele küzdelemmel, ismétléssel, örömmel és csalódással; büszkeséggel; amely során érvényesítjük akaratunkat; amellyel értelmet adunk életünknek és haladunk előre világunkban.
Ezen folyamat elvesztése félelmetesen azt jelentheti: feladjuk magát emberiségünket.