A klímaváltozás nem csupán környezeti és gazdasági kihívásokat jelent, hanem egyre inkább komoly pszichológiai hatásokkal is jár. Az utóbbi években egyre több kutatás foglalkozik az úgynevezett klíma-szorongás (eco-anxiety) jelenségével, amely a környezeti válságokkal kapcsolatos félelmek, aggodalmak és érzelmi reakciók összességét jelenti. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a klíma-szorongás fogalmát, annak pszichológiai hátterét, valamint a legfrissebb tudományos eredményeket és azok gyakorlati jelentőségét.
1. A klíma-szorongás fogalma és taxonómiája
Pihkala (2022) munkája alapján a klíma-szorongás egy komplex érzelmi állapot, amely magában foglalja a félelmet, szomorúságot, haragot, reménytelenséget és gyászt is. A szerző egy taxonómiát javasol az ökológiai érzelmek kategorizálására, amely segít megérteni az egyes érzelmi komponensek különbségeit és összefüggéseit.
- Eco-anxiety: A jövőbeli környezeti katasztrófáktól való félelem.
- Ecological grief: A már bekövetkezett természeti veszteségek miatti gyász.
- Climate worry: Általános aggodalom a klímaváltozás következményei miatt.
- Climate hope: Pozitív érzelem, amely cselekvésre ösztönöz.
2. Klíma-szorongás fiatalok körében
A fiatal generációk különösen érzékenyek a klímaváltozás pszichológiai hatásaira. Brophy, Olson és Paul (2023) integratív irodalmi áttekintése rámutat arra, hogy az ifjúság körében az eco-anxiety gyakran összefügg depresszióval, szorongással és általános mentális egészségi problémákkal. Galway és Field (2023) kanadai kutatásai pedig azt mutatják, hogy a fiatalok klíma-szorongása nem csupán egyéni probléma, hanem társadalmi dimenzióval is bír, amely cselekvésre ösztönözhet vagy éppen tehetetlenséghez vezethet.
3. A klíma-szorongás pszichológiai mechanizmusai
Coffey és munkatársai (2021) átfogó szisztematikus áttekintése szerint az eco-anxiety kialakulása összetett folyamat, amelyben szerepet játszik az információfeldolgozás módja, az egyéni megküzdési stratégiák és a társadalmi támogatottság mértéke. Ojala et al. (2021) narratív áttekintése hangsúlyozza az aggodalom mellett a gyász és remény kettősségét is mint fontos pszichológiai tényezőket.
4. Klíma-szorongás mérési eszközei
A klíma-szorongás mérésére több validált skála is rendelkezésre áll. Clayton és Karazsia (2020) kidolgozták a Climate Change Anxiety Scale-t (CCAS), amelyet számos nyelvre adaptáltak és validáltak (pl. olasz – Innocenti et al., 2021; koreai – Jang et al., 2023; lengyel – Larionow et al., 2022; francia – Mouguiama-Daouda et al., 2022; német – Wullenkord et al., 2021). Cosh és munkatársai (2024) klinikai küszöbértékeket is meghatároztak a skála alapján, ami segíti a pszichológusokat a diagnosztikában.
5. Klíma-szorongás hatása a jólétre és cselekvésre
A meta-analízis Gago, Sargisson és Milfont (2024) szerint a klíma-szorongás negatívan befolyásolja az általános jólétet, ugyanakkor bizonyos mértékű szorongás motiválhat pro-környezeti viselkedést is. Whitmarsh et al. (2022) kutatásai megerősítik ezt az összefüggést: míg az egészséges szorongás elősegítheti a környezettudatos cselekvést, addig a túlzott félelem gátló hatással lehet.
6. Klíma-szorongás nemzetközi perspektívában
Tam, Chan és Clayton (2023) összehasonlító vizsgálata Kínában, Indiában, Japánban és az Egyesült Államokban kimutatta, hogy a kulturális különbségek jelentősen befolyásolják a klíma-szorongás megjelenését és kezelését. Ramírez-López et al. (2023) mexikói tanulók körében végzett kutatása pedig rámutatott arra, hogy nemcsak az ismeretek szintje, hanem a nemi szerepek is meghatározóak lehetnek az eco-anxiety kialakulásában.
7. Klíma-szorongás speciális csoportokban: őslakos közösségek példája
A kanadai inuit közösségekben végzett kutatások (Cunsolo Willox et al., 2013; Middleton et al., 2020) feltárták, hogy az éghajlatváltozás okozta természeti veszteségek mélyen érintik az identitást és mentális egészséget. Az őslakos népek esetében a helyhez való kötődés különösen fontos szerepet játszik abban, hogyan élik meg az ökológiai krízist.
8. Mentális egészségügyi következmények extrém időjárási események után
A Fort McMurray-i erdőtűz utáni vizsgálatok (Moosavi et al., 2019; Brown et al., 2019) kimutatták, hogy hosszú távon is fennállhatnak poszttraumás stressz zavar tünetei és általános szorongásos állapotok. Hasonlóan Graham et al. (2019) elemzése szerint az árvizek okozta károk súlyosan befolyásolják az érintettek mentális egészségét.
9. Nemek közötti különbségek a klíma-szorongásban
Farhane-Medina et al. (2022) rendszeres áttekintése szerint a nők körében magasabb arányban fordul elő szorongásos zavarok, beleértve a klíma-szorongást is. Nolen-Hoeksema (2012) hangsúlyozza az érzelemszabályozási stratégiák nemi eltéréseit mint lehetséges magyarázatot.
10. A jövő kihívásai: hogyan kezeljük a klíma-szorongást?
A szakirodalom hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ne csak felismerjük a klíma-szorongást mint valós pszichológiai jelenséget, hanem megfelelő támogatást nyújtsunk azoknak, akik szenvednek tőle (Kurth & Pihkala, 2022). Az edukációs programoknak ki kell terjedniük arra is, hogyan lehet konstruktívan kezelni ezt az érzelmi terhet – például közösségi cselekvések révén vagy reménykeltő narratívák alkalmazásával (Sangervo et al., 2022).
Összegzés
A klíma-szorongás egyre inkább elismert pszichológiai jelenségként jelenik meg világszerte. Számos kutatás igazolja annak komplex természetét: egyszerre magában hordoz félelmet, gyászt és reményt is. Fontos megérteni ennek az állapotnak a dinamikáját ahhoz, hogy hatékonyan támogathassuk mindazokat – különösen fiatalokat –, akik mentálisan érzékenyen reagálnak bolygónk változásaira.
A témával kapcsolatos további információkért ajánljuk Pihkala P., Brophy H., Coffey Y., Galway L.P., Cunsolo Willox A., Clayton S., Kurth C., Sangervo J., valamint más neves kutatók publikációinak tanulmányozását.