Rachel Reeves, az Egyesült Királyság pénzügyminisztere egyre határozottabban állítja, hogy a Brexit és az azt követő megszorító intézkedések jóval nagyobb károkat okoztak a brit gazdaságnak, mint azt korábban az előrejelzések mutatták. Ez a felismerés késztette arra, hogy a jövő hónapban esedékes költségvetésben szigorúbb lépéseket tegyen az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében.
A Brexit gazdasági hatásainak újragondolása
A pénzügyminiszter legvilágosabb megnyilvánulásában a Brexit negatív következményeit hozta összefüggésbe az elkövetkező adó- és kiadási döntésekkel. Reeves szerint az Európai Unióból való kilépés súlyosabb gazdasági károkat okozott, mint amit az hivatalos előrejelzők korábban feltételeztek.
Birminghamben tartott befektetési eseményén hangsúlyozta, hogy az Office for Budget Responsibility (OBR), azaz a Költségvetési Felelősségi Hivatal várhatóan jelentős növekedési előrejelzés-csökkenést fog bejelenteni. Ez egyben kulcsfontosságú költségvetési fordulópontot is jelenthet.
Az OBR előrejelzései és a gazdasági kilátások
Reeves szerint az OBR őszintén fogja kimondani, hogy a megszorítások, a tőkekiadások csökkentése és a Brexit együttesen nagyobb negatív hatással voltak az ország gazdaságára, mint azt korábban gondolták. Ezért is dolgoznak azon, hogy újraépítsék kapcsolataikat az EU-val, csökkentve ezzel azokat a költségeket, amelyek 2016 óta feleslegesen terhelik a brit vállalkozásokat.
A Brexit hosszú távú gazdasági következményei
A kilépés óta eltelt időszakban egyre több szakértő és politikus ismeri el, hogy a Brexit súlyosan visszavetette az Egyesült Királyság termelékenységi növekedését. Az OBR korábbi optimista előrejelzéseit jelentősen visszavonták, különösen ami a termelékenység alakulását illeti. Egy mindössze 0,2 százalékpontos csökkenés ebben az értékben akár 14 milliárd font hiányt is eredményezhet az államháztartásban évtized végére.
Andrew Bailey, az Angol Bank kormányzója is figyelmeztetett arra, hogy a Brexit hosszú távon negatív hatással lesz a brit gazdaságra. Az OBR pedig korábban azt jelezte, hogy az EU-ból való kilépés mintegy 4%-kal csökkenti majd az ország termelékenységi szintjét.
A költségvetési kihívások és inflációs nyomás
Reeves beszéde előtt várhatóan újabb inflációs adatokat hoznak nyilvánosságra: szeptemberben az éves infláció 4%-ra emelkedhetett augusztus 3,8%-áról, ami kétszerese a kormány által kitűzött 2%-os célnak. A pénzügyminiszter ezért sürgeti, hogy minden minisztérium vizsgálja meg, milyen lépésekkel lehet mérsékelni az árnövekedést.
A kabinet várhatóan november 26-án tartandó költségvetésében jelentős adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket jelent be. A kormány pénzügyi hiánya akár 40 milliárd fontot is elérhet idén.
Költségvetési szabályok és fiskális fegyelem
Reeves kiemelte: ha nem lépnek időben, akkor ismét megismétlődhetnek azok a piaci reakciók, amelyek Liz Truss 2022-es miniköltségvetése után következtek be – vagyis nőhetnek a hitelfelvételi költségek mind fogyasztók, mind vállalkozások számára.
Ezzel szemben azonban ígéretet tett arra, hogy a Labour-kormány nem folytat majd megszorító politikát, hanem hosszú távú beruházásokra koncentrál. Ennek részeként védelmezi majd a közlekedési infrastruktúrára és energiafejlesztésre fordított kiadásokat.
Adóemelések és szabályozási reformok
A pénzügyminiszter tervei között szerepel egy körülbelül 2 milliárd fontos adóemelés elsősorban jogászokra, orvosokra és könyvelőkre vonatkozóan. Ezeknek a szakmákban gyakran használt korlátolt felelősségű társaságokon (LLP) keresztül foglalkoztatott munkavállalók jelenleg alacsonyabb társadalombiztosítási járulékot fizetnek.
A tervezett változtatás szerint egy új járulékszintet vezetnének be, amely valamivel alacsonyabb lenne a munkáltatói társadalombiztosítási járulék 15%-os mértékénél. Ezt a lépést támogatják olyan elemző intézetek is, mint például a Centre for the Analysis of Taxation vagy az Institute for Fiscal Studies.
Kormányzati prioritások: növekedés és termelékenység
Reeves hangsúlyozta: „Azért helyezek ekkora hangsúlyt a növekedésre és termelékenységre, mert az elmúlt másfél évtizedben ezek nagyon rosszul alakultak.” A kormány célja tehát nem csupán rövid távú megszorítások bevezetése, hanem egy fenntarthatóbb gazdasági alap megteremtése.
A tervezett intézkedések között szerepel továbbá az adminisztratív terhek csökkentése és a tervezési szabályozások egyszerűsítése annak érdekében, hogy ösztönözzék a vállalkozások fejlődését és beruházásait.
Záró gondolatok
Az Egyesült Királyság jelenlegi gazdasági helyzetét jelentősen befolyásolja mindaz, amit 2016-ban kezdődött Brexit-folyamat okozott. Rachel Reeves pénzügyminiszter világosan látja ennek következményeit és kész kemény döntéseket hozni annak érdekében, hogy stabilizálja az ország pénzügyeit és hosszú távon fenntartható növekedést biztosítson.
A novemberi költségvetés kulcsfontosságú lesz abban, hogyan tudja Nagy-Britannia kezelni ezeket a kihívásokat – miközben igyekszik megvédeni alapvető beruházásait és javítani kapcsolatát Európával.