2025. október 22-én, Minneapolisból érkezett a hír: egy friss tanulmány szerint a fogínybetegségben szenvedő felnőttek nagyobb valószínűséggel mutatnak jeleket az agy fehérállományának károsodására, amelyet fehérállományi hiperintenzitásoknak neveznek. A kutatás eredményeit a Neurology® Open Access című folyóiratban tették közzé, amely az Amerikai Neurológiai Akadémia hivatalos kiadványa.
Mi az a fehérállomány és miért fontos?
Agyunkban a fehérállomány idegrostokból áll, amelyek lehetővé teszik az agy különböző részei közötti kommunikációt. Ez a szövet kritikus szerepet játszik a memória, a gondolkodás, az egyensúly és a koordináció fenntartásában. Amennyiben ez a terület károsodik, az súlyos következményekkel járhat, például megnövekedett stroke-kockázattal.
Fehérállományi hiperintenzitások – mit jelentenek?
A fehérállományi hiperintenzitások olyan fényes foltokként jelennek meg az agyi képalkotó vizsgálatokon (pl. MRI), amelyek sérült fehérállományi szövetre utalnak. Ezek a jelek gyakran összefüggésbe hozhatók az agyi kiserek betegségeivel, amelyek idővel memóriaproblémákhoz, mozgáskorlátozottsághoz és stroke-hoz vezethetnek.
A kutatás részletei és eredményei
A tanulmányban 1 143 felnőtt vett részt, átlagéletkoruk 77 év volt. Minden résztvevőnél fogászati vizsgálatot végeztek a fogínybetegség kimutatására: közülük 800-an szenvedtek fogínygyulladásban, míg 343-an nem.
Ezt követően az alanyok agyi képalkotó vizsgálaton estek át, hogy felmérjék az agyi kiserek betegségének jeleit, mint például a fehérállományi hiperintenzitások, cerebrális mikro vérzések vagy lacunaris infarktusok. Ezek az elváltozások idősebb korban gyakoribbak és összefüggésbe hozhatók a stroke és más neurológiai problémák kockázatával.
- A fogínybetegségben szenvedők esetében átlagosan a fehérállományi hiperintenzitások térfogata az összagyagtérfogat 2,83%-át tette ki.
- Ezzel szemben azoknál, akik nem szenvedtek fogínybetegségben, ez az arány 2,52% volt.
A kutatók négy csoportba osztották a résztvevőket a fehérállományi hiperintenzitások térfogata alapján:
- Legmagasabb csoport: több mint 21,36 cm³ térfogatú elváltozás
- Legalacsonyabb csoport: kevesebb mint 6,41 cm³ térfogatú elváltozás
A fogínybetegségben szenvedők 28%-a tartozott a legmagasabb csoportba, míg a nem érintettek között ez az arány csak 19% volt.
Kockázati tényezők és statisztikai elemzés
A kutatás során figyelembe vették az olyan tényezőket is, mint az életkor, nem, etnikum, magas vérnyomás, cukorbetegség és dohányzás. Ezek után is megmaradt a kapcsolat: a fogínybetegséggel élőknek 56%-kal nagyobb esélyük volt arra, hogy a legmagasabb fehérállományi hiperintenzitás-csoportba kerüljenek.
Fontos azonban megjegyezni, hogy nem találtak összefüggést a fogínybetegség és két másik agyi kisér-betegséggel kapcsolatos elváltozás – cerebrális mikro vérzések és lacunaris infarktusok – között.
A tanulmány jelentősége és további kutatási irányok
Souvik Sen doktornő, a Dél-Karolinai Egyetem munkatársa így nyilatkozott: „Ez a tanulmány összekapcsolja a fogínybetegséget és a fehérállományi hiperintenzitásokat, ami arra utalhat, hogy az orális egészség szerepet játszhat az agy egészségének megőrzésében – egy olyan területben, amelyet még csak most kezdünk igazán megérteni.”
Bár további kutatások szükségesek ennek az összefüggésnek mélyebb feltárására, ezek az eredmények megerősítik azt a növekvő bizonyítékot, hogy a száj egészségének megőrzése hozzájárulhat egy egészségesebb agyműködéshez.
A tanulmány egyik korlátja azonban az volt, hogy mind az agyi képalkotó vizsgálatok, mind pedig a fogászati értékelések egyszeri alkalommal történtek. Ez megnehezíti annak megítélését, hogyan változnak ezek az állapotok idővel.
Megelőzés és jövőbeli lehetőségek
A fogínybetegség megelőzhető és kezelhető állapot. Ha további kutatások megerősítik ezt az összefüggést, új lehetőségek nyílhatnak meg az agyi kisér-betegségek csökkentésére úgy, hogy célzottan kezeljük a szájüregi gyulladásokat.
Eddig is ismert volt azonban, hogy rendszeres fogápolással nemcsak szájunk egészségét őrizhetjük meg hosszú távon, hanem hozzájárulhatunk általános jólétünkhöz is – beleértve agyunk egészségét is.
További információk és források
További részletes információkat találhatnak az érdeklődők az Brain & Life® oldalán – egy olyan platformon, amelyet az Amerikai Neurológiai Akadémia működtet. Ez a forrás weboldalt, podcastokat és könyveket kínál azok számára, akik szeretnék mélyebben megismerni az agy egészségével kapcsolatos legfrissebb tudományos eredményeket.
Kövessék továbbá Brain & Life®-t Facebookon, X-en (korábban Twitter), valamint Instagramon is!
Az Amerikai Neurológiai Akadémia szerepe
Az Amerikai Neurológiai Akadémia (AAN) több mint 40 000 taggal rendelkezik világszerte és vezető szerepet tölt be az ideggyógyászati tudományok területén. Az AAN célja tagjai szakmai fejlődésének támogatása mellett mindenki számára elősegíteni az agy egészségének megőrzését.
Egy neurológus olyan orvos szakember, aki specializálódott az agy-, gerincvelő- és idegrendszeri betegségek diagnosztizálására és kezelésére. Ide tartoznak többek között olyan kórképek mint Alzheimer-kór, stroke, epilepszia vagy Parkinson-kór.
További információkért látogassanak el az AAN hivatalos weboldalára, illetve kövessék őket Facebookon, X-en (Twitter), Instagramon, LinkedInen vagy YouTube-on!
Figyelem: Az AAAS és EurekAlert! nem vállal felelősséget azokért a hírekért vagy információkért, amelyeket más intézmények tesznek közzé rendszereiken keresztül.