Gyermekkori nehézségek hatása az ifjúsági depresszióra és szorongásra – Új kutatási eredmények

okt 23, 2025 | Tudomány

A Epidemiology and Psychiatric Sciences folyóiratban megjelent friss tanulmány rávilágít arra, hogy azok a gyermekek, akiknek a szülei saját gyermekkori nehézségekkel küzdöttek, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak depressziót és szorongást serdülőkorukban. A kutatás továbbá kimutatta, hogy a hátrányos környezetben, például anyagi nehézségek vagy szülői elhanyagolás közegében felnövő gyermekek még magasabb kockázattal néznek szembe.

A gyermekkori hátrányok és mentális egészség kapcsolata

A gyermekkori nehézségek – mint az elhanyagolás, bántalmazás vagy családi diszfunkció – hosszú távú hatással lehetnek a mentális egészségre. Ezeket az élményeket gyakran Adverse Childhood Experiences (ACE-ként) emlegetik, amelyek összefüggésbe hozhatók számos negatív következménnyel, köztük depresszióval és szorongással.

Az eddigi kutatások főként a gyermekek közvetlen tapasztalataira koncentráltak, gyakran egyenlő súllyal kezelve mindenféle nehézséget. Kevésbé ismert azonban, hogy a szülők által átélt korábbi traumák miként befolyásolják gyermekeik mentális egészségét, különösen akkor, ha azok maguk is nehézségekkel küzdenek.

A kutatás célja és módszere

Santosh Giri, a Charles Sturt Egyetem Rural Health Research Institute PhD-hallgatója szerint:

„Egyre inkább felismerjük, hogy a gyermekkori bántalmazás és családi nehézségek nemcsak az egyén életére vannak hosszú távú hatással, hanem a következő generációkra is.”

A kutatók célja volt feltárni, hogyan vezethetnek a szülők múltbéli traumái mentális zavarokhoz gyermekeik serdülőkorában. Kiemelték, hogy a 12-17 éves korosztály kritikus időszak lehet az életút alakulásában: míg egyeseknél romlás léphet fel mentális problémák vagy akár öngyilkosság formájában, mások sikeresen fejlődhetnek tovább.

A vizsgálathoz az Ausztrál Gyermekek Hosszú Távú Tanulmányának (Longitudinal Study of Australian Children) adatait használták fel. Több mint 3 000 gyermeket követtek nyomon 12–13, 14–15 és 16–17 éves korukban. A szülők saját gyermekkori tapasztalataikról is beszámoltak, beleértve az anyagi nélkülözést, bántalmazást vagy családi problémákat.

Két fő típusú hátrány: fenyegetés és nélkülözés

A kutatók két kategóriába sorolták a gyermekek tapasztalatait:

  • Fenyegetéssel kapcsolatos hátrányok: zaklatás (bullying), erőszak tanúja lenni, kemény vagy ellenséges szülői bánásmód.
  • Nélkülözéssel kapcsolatos hátrányok: családi szegénység, szülői mentális betegség vagy szerhasználat, elhanyagolás vagy érzelmi támogatás hiánya.

Ezeket a kategóriákat korábbi pszichológiai modellek alapján alakították ki, amelyek szerint az eltérő típusú hátrányok más-más módon befolyásolják az agy fejlődését.

Mentalitás mérés és eredmények

A serdülők depresszióját és szorongását standard kérdőívekkel mérték fel. Az eredmények azt mutatták, hogy 17 éves korra majdnem minden harmadik fiatalnál jelentkeztek depressziós tünetek, míg mintegy tízből egy esetében jelentős szorongás volt kimutatható.

A legfontosabb megállapítások:

  • A szülők legalább kétféle gyermekkori hátránnyal való érintettsége 40%-kal növelte a gyermekek depresszió kockázatát 12–13 éves korban, és még 20%-kal 16–17 éves korban is.
  • A nélkülözéssel kapcsolatos tapasztalatok még erősebb hatást mutattak: azoknál a gyermekeknél, akik két vagy több ilyen hátránnyal éltek együtt, több mint kétszeres volt a depresszió kockázata 12–13 éves korban. Ez a magas kockázat később is fennmaradt (30%-kal magasabb 16–17 éves korban).
  • Ezzel szemben a fenyegetéssel kapcsolatos hátrányok kétszeres depressziós kockázatot jelentettek csak fiatalabb korban (12–13 év), de ez nem folytatódott később.

„Megdöbbentett minket, hogy az anyagi megterhelés vagy érzelmi támogatás hiánya hosszabb távon is erősebben kötődött a depresszióhoz, mint például a zaklatás vagy családi konfliktus,” mondta Giri egy interjúban. „Ez arra utal, hogy a kulcsfontosságú erőforrások tartós hiánya legalább olyan káros lehet, mint az erőszakos fenyegetések.”

Szorongás és további megfigyelések

A szorongás esetében nem találtak egyetlen domináns tényezőt sem. Azonban azoknál a gyermekeknél, akik nélkülözéssel éltek együtt, nagyobb valószínűséggel jelentkezett szorongás 14-17 éves kor között. A fenyegetéssel kapcsolatos tapasztalatok is növelték a szorongás kockázatát főként 14-15 éves korban.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy vajon a gyermek saját nehézségei felerősíthetik-e a szülők múltbéli traumáinak hatását. Ezt azonban nem sikerült egyértelműen bizonyítaniuk: úgy tűnik, hogy mindkét tényező önállóan járul hozzá a mentális egészség kockázataihoz.

Kockázati tényezők és társadalmi összefüggések

A tanulmány azt is kimutatta, hogy serdülő lányoknál gyakrabban fordult elő depresszió és szorongás mint fiúknál. Emellett azoknál a gyermekeknél is magasabb volt a mentális problémák aránya, akik fiatal anyától vagy társadalmilag hátrányos helyzetű családból származtak. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy több rizikófaktor gyakran együtt jelenik meg és súlyosabb kihívások elé állít bizonyos családokat.

Mit tehetünk? – Korai beavatkozások fontossága

„A 17 év alatti családoknak tudatosítaniuk kell gyermekeik mentális állapotát,” hangsúlyozta Giri. „Tanulmányunk szerint a depresszió előfordulása 11%-ról 30%-ra nő 12-13 éves kortól 16-17 éves korig; míg a szorongás aránya ugyanezen időszak alatt megduplázódik.”

Kiemelte továbbá:

  • Az elhanyagoló vagy diszfunkcionális családokból érkező gyermekek nagyobb eséllyel alakulnak ki depressziós vagy szorongó tüneteket serdülőkorban.
  • Ez megelőzhető korai beavatkozásokkal már akár 10-12 éves kortól.
  • Nélkülözött környezetben felnövő gyermekeket különösen veszélyeztetettnek kell tekinteni.
  • A szakembereknek és döntéshozóknak támogatniuk kell azokat a családokat, ahol már megjelentek traumák vagy mentális problémák.
  • Családi stresszek kezelése kulcsfontosságú lehet az ifjúsági mentális betegségek és öngyilkosságok csökkentésében.

A kutatás korlátai és jövőbeli irányai

Bár az eredmények meggyőzőek, néhány korlátozásra is felhívták a figyelmet:

  • Sok adatot a szülők visszaemlékezéseire alapoztak saját gyerekkorukról vagy gyermekeik élményeiről – ez pontatlanságokat okozhat.
  • Néhány súlyosabb trauma típus (például fizikai vagy szexuális bántalmazás) nem került be az elemzésbe adatkorlátok miatt.

A jövőbeni kutatások célja olyan védőfaktorok feltárása lesz, amelyek segíthetnek egyes gyermekeknek ellenállni ezeknek a negatív hatásoknak. Kiemelt terület lesz például:

  • Támogató emberi kapcsolatok kialakítása
  • Kulturális identitás erősítése
  • Közösségi részvétel ösztönzése

„Egyes élethelyzetek – például szélsőséges szegénység – kevésbé módosíthatók rövid távú beavatkozásokkal,” jegyezte meg Giri.
„Más tényezők – mint például az elhanyagolás – viszont javíthatók családcentrikus nevelési programokon keresztül.”

Az átfogó megközelítéshez szükséges állami és országos támogatások kiemelten fontosak ahhoz, hogy minden korai élethelyzetből fakadó hátrány kezelhető legyen.

Záró gondolatok

Santosh Giri és munkatársai remélik, hogy kutatásuk hozzájárul majd olyan traumaérzékeny és családcentrikus prevenciós programok kialakításához, amelyek generációkon átívelően javítják majd az emberek jólétét.

„Hálával tartozunk azoknak a családoknak,” zárta gondolatait Giri, „akik részt vettek az Ausztrál Gyermekek Hosszú Távú Tanulmányában. Az ő közreműködésük nélkül nem érthetnénk meg ilyen mélységben azt, hogyan formálják az első évek élményei hosszútávon az életminőséget.”

Forrás: https://www.psypost.org/childhood-poverty-and-neglect-show-stronger-links-to-teen-depression-than-bullying/

Tylenol és az autizmus: tudományos tények és tévhitek

Az autizmus spektrumzavar (ASD) okai továbbra is rejtélyesek, és valószínűleg egy összetett genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatásának eredményei. Azonban az utóbbi időben politikai szereplők, köztük Donald Trump volt amerikai elnök és Robert F. Kennedy Jr.,...

Az emberi szem felbontáskorlátja: Mennyi pixelt látunk valójában?

A modern technológia rohamos fejlődésével egyre nagyobb felbontású kijelzők jelennek meg a piacon, legyen szó televíziókról, okostelefonokról vagy virtuális valóság eszközökről. A gyártók versengenek, hogy minél nagyobb pixelszámot kínáljanak – Full HD, 4K, 8K –, és...

Az Mesterséges Intelligencia Robbanás Egy Lufi? – Elemzés és Gazdasági Hatások

A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése az elmúlt években robbanásszerű volt, de vajon ez a növekedés fenntartható, vagy egy újabb gazdasági lufi kialakulását látjuk? Jared Bernstein közgazdász, aki Joe Biden elnök gazdasági tanácsadó testületének vezetője volt,...

Az AI és a képességek elvesztése: Hogyan formálja át a mesterséges intelligencia az emberi tudást?

De-skilling, vagyis a készségek elvesztése – ez a fogalom egyre gyakrabban kerül elő, amikor a mesterséges intelligencia (AI) térnyeréséről beszélünk. Az elmúlt években a félelem nem egy elborzasztó, önállóan cselekvő gépi intelligenciától származik, hanem attól, hogy...

Hogyan adta át az FTC antitröszt hadjárata Kínának az amerikai otthonok kulcsait?

Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy nem kertelt legutóbbi CNBC interjújában: „Washington és Brüsszel szabályozói két nagy kínai cégre bízzák az amerikai fogyasztók otthonainak térképeit, mielőtt Amazonra bíznák.” Ez a kijelentés fájdalmasan igaznak bizonyult. Az FTC és...

Sia és Daniel Bernad válási harca: drogvádak, gyermektartás és múltbéli sérelmek

A világhírű énekesnő, Sia és volt férje, Daniel Bernad között egyre élesebbé válik a válási procedúra, amely nem csupán személyes sérelmekről, hanem komoly jogi és gyermekvédelmi kérdésekről is szól. A felek között kialakult konfliktus középpontjában a közös...

A női vezetők szerepe az animációs filmek sikereiben

Az elmúlt években az animációs filmek új szintre emelkedtek, és egyre nagyobb elismerést kapnak a művészeti és szórakoztatóiparban. Ezek a filmek nemcsak látványosak, hanem mély történeteket mesélnek el, kiváló hangszínészekkel dolgoznak, és gyakran olyan üzeneteket...

A házi feladat jövője az AI korában: értelmetlen vagy új lehetőség?

A házi feladat régóta vita tárgya az oktatásban, de 2025-ben egy új kihívással néz szembe: vajon a mesterséges intelligencia (AI) és annak azonnali válaszai értelmetlenné vagy akár károssá tették-e a házi feladatokat? Az idei kutatások szerint az AI már teljesen...

Ausztrália szigorú online gyermekvédelmi törvénye: 16 év alattiak kizárása a közösségi médiából

Ausztrália új, rendkívül szigorú online gyermekvédelmi törvényt vezet be, amely megtiltja a közösségi média használatát minden 16 év alatti felhasználó számára. A világon egyedülálló szabályozás célja, hogy megvédje a fiatalokat az internetes veszélyektől és a nem...

General Motors EV1 eladó ritka aukción – az elektromos autók legendája

Az elektromos autók történetének egyik legkülönlegesebb darabja, a General Motors EV1, nem mindennapi módon került kalapács alá egy atlanti impound aukción. Ez a ritka jármű, amelyből mára csak néhány példány maradt fenn, most több mint 104 000 dolláros nyertes...