A megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat a védelmi kiadások közé kell sorolni, állítja egy nyugdíjas, magas rangú katonai vezetőkből álló csoport. Véleményük szerint ugyanis a klímaválság nem csupán környezeti, hanem komoly nemzetbiztonsági fenyegetést is jelent.
A klímaválság, mint nemzetbiztonsági kihívás
A csoport tagjai hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hatásai destabilizálhatják az országokat, növelve ezzel a geopolitikai feszültségeket és sebezhetővé téve Európát, így az Egyesült Királyságot is. Ezért sürgetik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésbe történő beruházások növelését, mint az egyik legfontosabb eszközt az országok ellenálló képességének erősítésére.
NATO és a védelmi költségvetés újragondolása
A NATO-tagállamok vállalták, hogy GDP-jük 3,5%-át fordítják fegyveres erőikre, fegyvereikre és egyéb alapvető védelmi kiadásokra. Ezen felül további 1,5%-ot szánnak „kritikus infrastruktúrára”, amely magában foglalja például a polgári védelem előkészítését is.
A katonai szakértők csoportja azt javasolja, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelést is vegyék bele ebbe az 1,5%-os kritikus infrastruktúra célkitűzésbe. Egy levélben fordultak az európai kormányfők felé, amelyet a Guardian is megismert.
Függetlenség az orosz fosszilis energiahordozóktól
„Meg kell szüntetnünk külföldi olaj- és gázfüggőségünket” – írják. Kiemelik, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkenti országaink biztonságát, hiszen konfliktusok idején hatalmas áremelkedéseknek vagyunk kitéve – amint azt jól láthattuk Oroszország ukrajnai inváziója során.
Ezért arra kérik a vezetőket, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiába történő beruházások számítsanak bele a NATO 1,5%-os kritikus infrastruktúra célkitűzésébe. Ez elősegítené az energiafüggetlenséget és megakadályozná, hogy évente milliárdokat fizessünk át a Kremlnek.
Katonai szakértők véleménye: megújuló energia = biztonságosabb jövő
Richard Nugee nyugalmazott vezérőrnagy, aki aláírta a levelet, elmondta a Guardiannek: a megújuló energia befektetés biztonságosabb stratégia, mint további gázbeszerzések keresése. A szélturbinák, napelemek és más megújuló energiaforrások ugyanis szétszórtabbak és kevésbé sebezhetőek támadásokkal szemben.
„Ahhoz, hogy erős katonai elrettentést tartsunk fenn, ellenálló hazára van szükségünk” – hangsúlyozta Nugee. „Ha ellenálló országot akarunk építeni, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia kulcsfontosságú eleme ennek.”
Tágabb biztonsági szemlélet szükségessége
Ben Bekkering tengernagy (ny.), korábbi holland haditengerészeti tiszt és jelenleg az International Military Council on Climate and Security partnere szerint kormányoknak szélesebb perspektívából kell vizsgálniuk a fenyegetéseket.
„Nem csak katonai értelemben kell néznünk a biztonságot”, mondta. „Ha sikerül növelnünk katonai, gazdasági és ökológiai fenntarthatóságunkat, akkor esélyünk van szembeszállni az agresszióval.”
A levél további aláírói és szakmai háttér
- Tom Middendorp: Hollandia volt vezérkari főnöke
- Sir Graham Stacey légimarsall: NATO Allied Command Transformation korábbi főnöke
- Neil Morisetti tengernagy (ny.): korábbi brit haditengerészeti tiszt, jelenleg az University College London klíma- és erőforrás-biztonsági professzora
- John Deverell dandártábornok (ny.): volt brit védelmi diplomáciai igazgató
- Richard Wardlaw vezérőrnagy (ny.): Centre for Economic Security elnöke és korábbi brit védelmi logisztikai főnök
Kormányzati hozzáállás és kihívások
Bár egyre több magas rangú katonai vezető ismeri fel a klímaválság potenciális hatásait, nem világos, hogy a kormányfők mennyire helyezik előtérbe ezt a kérdést. A Downing Street például nemrég visszatartotta egy fontos jelentés publikálását, amely figyelmeztetett arra, hogy Nagy-Britannia veszélybe kerülhet nagy külföldi ökoszisztémák összeomlása esetén – ilyen például az Amazonas esőerdő.
Eközben sok ország csökkenti külföldi segélyezési kiadásait – beleértve azok támogatását is, akik leginkább szenvednek a klímaválságtól –, miközben védelmi költségvetéseiket növelik. Több szakértő azonban úgy véli, hogy saját érdekükben ezeknek az országoknak több pénzt kellene fordítaniuk külföldi klímafinanszírozásra is – akár nemzetbiztonsági költségvetésből finanszírozva azt.
A tiszta energia szerepe a jövő biztonságában
Gareth Redmond-King, az Energy and Climate Intelligence Unit nemzetközi programvezetője így fogalmazott: „A tiszta energia jelenti az utat a nettó zéró kibocsátás felé – ez az egyetlen megoldásunk arra, hogy megállítsuk a klímaváltozást és elkerüljük annak súlyosbodó következményeit.”
„A tiszta energia nagyobb nemzetbiztonságot kínál azok számára is, akik véget akarnak vetni függőségüknek olyan autoriter államoktól, amelyek uralják a világ fosszilis tüzelőanyag-készleteit – olyan államoktól is, amelyek háborúi jelentős mértékben növelték az otthoni energiaköltségeket.”
A brit kormány válasza
Egy brit kormányzó szóvivő így nyilatkozott: „Történelmi vállalást tettünk arra vonatkozóan, hogy GDP-nk 5%-át fordítjuk nemzetbiztonságra. Ennek része 3,5% katonai kiadásra és 1,5% arra irányuló beruházásokra, amelyek országunk ellenállóképességét erősítik.”
„A tiszta energiára épülő szuperhatalmi küldetésünk révén megszabadulunk a fosszilis tüzelőanyagok árainak hullámvasútjától és áttérünk tiszta, hazai energiára – ezzel védjük fogyasztóinkat, munkahelyeket teremtünk és kezeljük a klímaválságot.”
Zárszó: A megújuló energia kulcsa lehet Európa biztonságának
A nyugdíjas katonai vezetők kezdeményezése rávilágít arra az egyre sürgetőbb felismerésre: a klímaválság kezelése nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem alapvető nemzetbiztonsági stratégia is.
A megújuló energiaforrásokba történő befektetések beillesztése a védelmi költségvetésekbe hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa ellenállóbb legyen mind gazdasági sokkokkal szemben, mind pedig geopolitikai fenyegetésekkel szemben. Ezáltal egy fenntarthatóbb és biztonságosabb jövőt teremthetünk mindenki számára.
Forrás: https://uk.news.yahoo.com/renewable-energy-investment-come-defence-100039061.html