Ahogy Donald Trump kizárta az Egyesült Államok további katonai támogatását Ukrajnának, és miközben Oroszország halálos támadásai tovább folytatódnak, az európai vezetők új megoldást keresnek Ukrajna védelmének finanszírozására. Úgy tűnik, megtalálták a választ: az Európában befagyasztott orosz állami vagyontárgyak milliárdjainak felhasználását.
A terv lényege
Az Európai Unió vezetői várhatóan jóváhagyják az ötletet a brüsszeli csúcstalálkozón, bár számos fontos részletet később kell majd kidolgozni ahhoz, hogy a terv valóra váljon. A javaslat szerint Ukrajna egy hitelt kapna – várhatóan körülbelül 140 milliárd eurót (120 milliárd fontot) három év alatt –, amelyet Oroszország Központi Bankjának befagyasztott eszközei biztosítanának. Ezeket az eszközöket az EU szankciói zárolták a teljes körű orosz invázió után, 2022 februárjában.
Az európai szakértők becslése szerint mintegy 290 milliárd eurónyi orosz állami vagyon található a nyugati országokban, amelynek kétharmada – főként államkötvények formájában lévő adósságinstrumentumok – a brüsszeli Euroclear központi értékpapír-letétkezelőnél van letétben.
Hogyan működne a hitel?
Az EU tisztázta, hogy nem kívánja elkobozni Oroszország szuverén eszközeit. Ehelyett szerződést kötne az Euroclear-rel, amely biztosítaná a hitelt Ukrajna számára ezen befagyasztott eszközök fedezetével. A háború befejeztével Ukrajna visszafizetné az EU-nak a kölcsönt az Oroszországtól elvárt kártérítésből származó elméleti bevételekből.
Amennyiben Oroszország kártérítést fizet – ami a terv egyik központi, de nem garantált feltétele –, az EU feloldaná a szankciókat, és Moszkva visszakaphatná befagyasztott vagyonát. Az Euroclear pedig átutalná a pénzt Oroszországnak, ezzel lezárva a kört.
Fontos azonban megjegyezni, hogy senki sem tudja pontosan, mi történik, ha Oroszország megtagadja a kártérítés fizetését vagy ha a háború elhúzódik.
A terv megvalósulása és aggályok
Belgium komoly kételyeket fogalmazott meg a tervvel kapcsolatban: attól tartanak, hogy egyedül maradhatnak a pénzügyi terhekkel abban az esetben, ha például Oroszország követelné vissza vagyonát szankciók feloldása után.
A többi uniós ország azonban kész garanciákat vállalni a kockázatok megosztására. Az Euroclear elleni esetleges sikeres per kockázatát – amely egy másik belga aggodalom – az illetékesek marginálisnak tartják.
Ennek ellenére az uniós vezetők várhatóan támogatni fogják csütörtöki találkozójukon az orosz befagyasztott vagyonok ukrán célokra történő felhasználását, bár konkrét összeget még nem fogadnak el. Ezt követően részletes jogi javaslatot kell kidolgozniuk a megvalósítás érdekében.
A legfontosabb jogi kérdések
Egy kulcsfontosságú kérdés továbbra is megoldatlan: hogyan lehet biztosítani, hogy az orosz eszközök továbbra is zárolva maradjanak. Jelenleg az EU orosz szankcióit hat hónaponként egyhangúlag kell meghosszabbítani, ami lehetőséget adhat egy korai és költséges „felolvasztásra”.
Magyarország rendszeresen lassította az orosz szankciók jóváhagyását, bár soha nem merte teljesen megvétózni azokat. Az Európai Bizottság jogászai úgy vélik, találtak egy kiskaput az EU-szerződés kevéssé ismert 31(2) cikke alapján, amely megakadályozhatja egyetlen ország vétóját is ezen eszközök felszabadítására.
Más uniós jogászok azonban kételkednek ebben. A terv sikere nagymértékben függ attól is, hogy Magyarország és Szlovákia – két Oroszországhoz barátságosan viszonyuló kormányzat – elfogadják-e majd ezt a jogi módosítást. Ezt később kell majd rendezni.
A tervezett idővonal és források
A tisztviselők remélik, hogy a jogi szöveg még idén év végéig elfogadásra kerülhet, így Ukrajna 2026 áprilisától kezdődően hozzáférhetne ezekhez a forrásokhoz – éppen akkor, amikor készpénze kezd kifogyni. Jelenlegi becslések szerint Ukrajna elegendő forrással rendelkezik hadműveleteinek és gazdaságának fenntartására 2026 második negyedévéig.
Mi történik az Oroszországon kívüli befagyasztott eszközökkel?
Belgium birtokolja az orosz állami vagyon kétharmadát világszerte és 86%-át az EU-n belül, ezért volt logikus kiindulópont. Az EU becslése szerint további 25 milliárd eurónyi vagyont tartanak más uniós országokban is, de ezek különböző bankokban vannak szétszórva és eltérő szerződések vonatkoznak rájuk. Ezek használhatóságát még nem vizsgálták meg részletesen.
A Európai Parlament adatai szerint nem uniós országok további 80 milliárd eurónyi orosz szuverén vagyont őriznek: Japán 28 milliárdot, az Egyesült Királyság 27 milliárdot és Kanada 15 milliárdot tart ezen belül.
A G7 országainak szerepe
Tárgyalások folynak a G7-en belül is; Kanada és az Egyesült Királyság várhatóan részt vesznek ebben a kezdeményezésben. Az EU illetékesei azonban pesszimisták az Egyesült Államok hozzájárulását illetően, ahol mindössze körülbelül 4 milliárd eurónyi orosz vagyon van zárolva.
Mire fordítanák a pénzt?
Az uniós országok eltérő elképzelésekkel rendelkeznek arról, hogyan használja fel Kijev ezt a forrást. Németország – amely jelentős támogatója ennek a tervnek – azt szeretné, ha ezekből kizárólag Ukrajna védelmére költenének, nem pedig általános költségvetési kiadásokra.
Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy a pénzekből elsősorban európai fegyvereket vásároljanak, míg Svédország, Hollandia és közép- illetve kelet-európai szövetségeseik úgy vélik, hogy Ukrajna maga tudja legjobban eldönteni a pénzek felhasználását.
A kompromisszum érdekében az Európai Bizottság javasolta, hogy a legtöbb forrást európai vagy ukrán gyártású fegyverekre fordítsák, de kisebb rész jusson Ukrajna általános költségvetésére is. Ez lehetővé tenné nem európai fegyverek beszerzését is Kijev számára.
Elegendő lesz ez a támogatás?
A Bizottság terve szerint ez a kártérítési hitel évente akár 45 milliárd eurót is biztosíthat Ukrajnának 2026 és 2028 között. Ez azonban nem pótolja teljes mértékben az amerikai támogatás kivonását.
Az Egyesült Államok leállította új katonai segélyek küldését Ukrajnának Donald Trump visszatérése után. A Biden-adminisztráció által jóváhagyott szállítások többsége folytatódott ugyanakkor; júliusban azonban leállították az amerikai Patriot légvédelmi rendszerek szállítását készletszorongások miatt. Az USA jelenleg olyan fegyvereket szállít Ukrajnának, amelyeket európai kormányok finanszíroznak.
A kieli Intézet kutatói arra jutottak, hogy ha Európa egészében akarja pótolni az amerikai támogatást, akkor évente körülbelül 82 milliárd eurót kellene költenie – ez nagyjából az EU GDP-jének 0,21%-a.
A háború utáni újjáépítés óriási költségei
A Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítése akár 524 milliárd dollárba (506 milliárd euróba) is kerülhet – ez egy februári számítás eredménye volt még az intenzív pusztítás legutóbbi hónapjai előtt. Az orosz invázió költségeit sokféleképpen fogják mérni még évekig; még akkor is hiányozni fog minden befagyasztott orosz vagyon ahhoz képest.
Összegzés
Az Európai Unió ambiciózus tervvel áll elő annak érdekében, hogy Oroszország befagyasztott állami vagyonaiból nyújtson hitelt Ukrajnának védelme finanszírozására. Bár számos jogi és politikai akadály áll még előttük – beleértve Magyarország és Szlovákia jóváhagyását is –, valamint komoly pénzügyi kockázatokkal jár ez a konstrukció –, úgy tűnik, hogy ez lehet egy új út arra nézve, hogyan támogassák Kijevet hosszabb távon ebben a súlyos konfliktusban.