Az Egyesült Államokban a törvényhozók egyre több olyan jogszabályt hoznak, amelyek célja az internet „gyermekbiztonság” érdekében történő szabályozása. Azonban ezek a kezdeményezések nem csupán a fiatalabb generáció védelmét szolgálják, hanem komoly kérdéseket vetnek fel az online adatvédelem, a szólásszabadság és a kisebbségi közösségek – különösen az LMBTQ+ személyek – jogainak korlátozásával kapcsolatban.
Az internet szabályozásának új hulláma: törvényjavaslatok és hatásuk
Az elmúlt években számos törvényjavaslat jelent meg, amelyek fokozatosan csorbítják az internetes magánéletet és biztonságot. Ezek közül kiemelkednek:
- FOSTA-SESTA (2018): Ez a törvény gyengítette a 1996-os Communications Decency Act 230. szakaszát, amely eddig megvédte a weboldalakat és közösségi platformokat a felhasználók által közzétett „szexuális zaklatás” jellegű tartalmakért való felelősség alól.
- EARN IT Act (2020, 2022): Ez a javaslat tovább gyengítené a 230. szakaszt, növelve a platformok felelősségét.
- Korhatár-ellenőrző törvények: Louisiana államban és más helyeken elfogadott jogszabályok, amelyek megkövetelik, hogy pornográf oldalakat látogatók igazolják életkorukat személyazonosító okmánnyal.
- Kids Online Safety Act (KOSA): 2022-ben bevezetett és idén újra benyújtott törvényjavaslat, amelynek célja az online gyermekvédelem erősítése.
Ezek a törvények első pillantásra pozitívnak tűnhetnek, hiszen mindenki szeretné, hogy a gyerekek biztonságban legyenek az interneten. A KOSA például kétpárti támogatást élvez, még Joe Biden elnök is támogatta azt. Ám a valóság ennél összetettebb: ezek a szabályozások nem feltétlenül védenék meg a gyermekeket, hanem inkább csökkentenék az internetes magánszférát és biztonságot mindenki számára.
KOSA és az LMBTQ+ tartalmak: rejtett célok vagy félreértések?
A KOSA egyik vezető társszponzora, Marsha Blackburn republikánus szenátor egy korábbi interjúban – amelyet egy konzervatív keresztény szervezetnek adott – nyíltan arról beszélt, hogy a konzervatívoknak prioritásként kell kezelniük „a kiskorúak védelmét a transznemű kultúrától és annak befolyásától”.
Blackburn szerint a KOSA kötelezettséget róna a közösségi média platformokra, hogy „megelőzzék és enyhítsék a kiskorúakra káros hatásokat”, ideértve az olyan tartalmakat is, amelyek elősegítik az öngyilkosságot, evészavarokat vagy szexuális kizsákmányolást. A törvény végrehajtását a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) és az állami főügyészek végeznék.
Bár Blackburn csapata azt állítja, hogy „a transznemű kultúrától való védelem” és maga a KOSA két különálló kérdés, sok szakértő szerint ez csak álcázott módja annak, hogy cenzúrázzák vagy korlátozzák az LMBTQ+ tartalmakat. Erin Reed transznemű újságíró és aktivista rámutatott arra is, hogy már most is létezik kettős mérce: az LMBTQ+ közösséghez tartozó tartalmakat aránytalanul gyakran blokkolják vagy rejti el algoritmusok segítségével a platformok.
Például Instagramon számos LMBTQ+ felhasználó számolt be arról, hogy nem meztelen vagy szexuális tartalmaikat gyakran shadowbannelik (láthatatlanná teszik), ami jelentős hátrányt jelent számukra.
KOSA hatása minden internethasználóra: adatvédelem és cenzúra veszélyei
A KOSA nemcsak az LMBTQ+ közösséget érintheti hátrányosan. Jason Kelley, az Electronic Frontier Foundation (EFF) aktivizmus igazgatója szerint több ponton is veszélyezteti online jogainkat:
- Tartalomblokkolás: Az állami főügyészek jogosultak lennének blokkolni bármilyen tartalmat, amelyet veszélyesnek ítélnek fiatalok számára – legyen szó akár transz egészségügyről, droghasználatról vagy fegyvertartásról.
- Korhatár-ellenőrzés: A KOSA valószínűleg arra ösztönözné a weboldalakat, hogy életkor-ellenőrzést vezessenek be. Ez azonban adatvédelmi kockázatokat hordoz magában: személyes adatok megosztása szükséges, ami növeli az adathalászat és identitáslopás esélyét.
- Cenzúra gépezete: Kelley szerint ez egy „óriási cenzúragép”, amely ráadásul invazív módon sérti meg a felhasználók magánszféráját.
- Könnyen kijátszható rendszerek: Az életkor-ellenőrző rendszereket VPN-ekkel vagy más szoftverekkel könnyen meg lehet kerülni, így hatékonyságuk kérdéses.
Hogyan védjük meg mégis gyermekeinket az online veszélyektől?
Bár fontos a gyermekek biztonsága az interneten, nem feltétlenül kell ehhez széles körű cenzúrát vagy adatvédelmi kompromisszumokat kötni. Néhány hatékonyabb módszer lehet:
- Eszközszintű szűrők alkalmazása: Ezek blokkolják az „18 éven felülieknek szánt” oldalakat teljes egészében.
- Nyílt kommunikáció: Fontos beszélgetni gyermekeinkkel az online veszélyekről és biztonsági szabályokról.
- Szigorúbb adatvédelmi törvények: Jason Kelley szerint átfogóbb adatvédelmi szabályozásokra van szükség, amelyek megakadályozzák személyes adataink indokolatlan gyűjtését.
- Növekvő verseny az online platformokon: Ha például egy YouTube-hoz hasonló videómegosztó versenytársat kapna több funkcióval és nagyobb felhasználói kontrollal az algoritmusok felett, akkor ez ösztönözné a meglévő platformokat is jobb szolgáltatás nyújtására.
A törvényhozók véleménye: mit mondanak Blumenthal szenátor állításai?
A KOSA egyik társszponzora, Richard Blumenthal demokrata szenátor nyilatkozatában hangsúlyozta:
„A Kids Online Safety Act nem célozza vagy cenzúrázza senkit sem, beleértve az LMBTQ közösség tagjait is. A törvény kifejezetten arra készült, hogy szűk körben kezelje a gyermekeket fenyegető valós veszélyeket – mint például evészavarok, öngyilkosság vagy illegális drogok. Fontos számunkra megtalálni azt az egyensúlyt, amely támogatja a biztonságos online tereket és védi az LMBTQ fiatalokat célzó toxikus tartalmaktól. Emiatt széleskörű egyeztetéseket folytattunk érintett csoportokkal is annak érdekében, hogy pontosítsuk a törvény szövegét úgy, hogy jobban tükrözze eredeti szándékát.”
A szenátor hozzátette továbbá: mindig nyitottak maradnak azok számára, akik osztják céljukat – vagyis hogy megvédjék a gyerekeket valódi károktól –, valamint akik felelősségre akarják vonni a nagy technológiai cégeket.
Záró gondolatok
A gyermekvédelem minden társadalom számára kiemelten fontos feladat. Ugyanakkor elengedhetetlen megtalálni azt az egyensúlyt is, amely nem áldozza fel feleslegesen az internet szabadságát és magánszféráját. A Kids Online Safety Act vitája rávilágít arra, milyen bonyolult kérdések merülnek fel akkor, amikor technológiai fejlődésről és társadalmi értékekről egyszerre kell dönteni.
Miközben támogatjuk azt a törekvést, hogy gyermekeink biztonságban legyenek online környezetben is, fontos odafigyelni arra is, hogy ne váljon ez ürüggyé széles körű cenzúrára vagy diszkriminációra. Az átláthatóságot biztosító jogszabályokra és erős adatvédelmi keretekre van szükség ahhoz, hogy mindenki számára biztonságosabbá váljon az internet világa – legyen szó fiatalokról vagy felnőttekről egyaránt.
Forrás: https://mashable.com/article/kids-online-safety-act-would-target-trans-content-says-marsha-blackburn