Nicholas Stern, a londoni Közgazdaságtudományi Iskola (LSE) professzora és neves közgazdász szerint az éghajlatváltozás elleni fellépésbe történő befektetés a 21. század legfontosabb gazdasági növekedési története. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagokra alapozott növekedés értelmetlen, hiszen az általa okozott károk végső soron önpusztításhoz vezetnek.
Az éghajlatvédelem és a gazdasági növekedés összefonódása
Stern kiemelte, hogy a tiszta technológiák, mint például a megújuló energiaforrások és az elektromos autók költségei drámaian csökkennek, miközben ezek alkalmazása egészségesebb és produktívabb társadalmakat eredményez. Ez a kettős hatás lehetővé teszi, hogy egyszerre kezeljük az éghajlatválságot és a lassuló gazdasági növekedést, valamint milliókat emeljünk ki a szegénységből.
Azonban ehhez jelentős változtatásokra van szükség mind a politikai döntéshozatalban, mind a befektetések mértékében. Stern elismeri, hogy jelenleg nehéz geopolitikai környezetben vagyunk, de hangsúlyozza, hogy a racionális érvelés elengedhetetlen.
Politikai kihívások és tudományos tények
A közelmúltban az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump klímaváltozást érintő kijelentéseiben „átverésnek” nevezte azt, és továbbra is támogatja a fosszilis energiacégeket, buzdítva őket a kitermelés fokozására („drill, baby, drill”). Stern azonban személyes üzenetet fogalmazott meg számára:
„Trumpnak azt mondanám: ‘Gondolj gyermekeidre és unokáidra – vedd figyelembe a tudományt és a kockázatokat.’ Példaként említeném Kalifornia erdőtüzeit, illetve Floridában található ingatlanjainak sebezhetőségét az egyre intenzívebb hurrikánokkal, tengerszint-emelkedéssel és viharhullámokkal szemben.”
„A tudomány egyszerű: az üvegházhatású gázok melegítik a légkört – ez nem átverés”, hangsúlyozta Stern. Hozzátette, hogy a napenergia már most olcsóbb, mint a fosszilis energiaforrások világszerte, beleértve az Egyesült Államok jelentős részeit is. Például Texas lakói egyre inkább nap- és szélenergiába fektetnek be, mert ez gazdaságosabb alternatíva.
A 2006-os jelentés öröksége és az új könyv
Stern 2006-ban vezetett egy mérföldkőnek számító elemzést, amely megállapította: az éghajlatváltozás elleni fellépés költségei alacsonyabbak lesznek, mint az inaktivitásból eredő károké. Ekkor fogalmazta meg azt is, hogy az éghajlatváltozás a világ legnagyobb piaci kudarcát jelenti.
Új könyve, The Growth Story of the 21st Century: The Economics and Opportunity of Climate Action, amely 2023. november 5-én jelent meg, tovább erősíti ezeket az állításokat. Stern szerint a globális felmelegedés hatásai gyorsabban és súlyosabban érkeznek, mint korábban gondoltuk – például azok a kritikus pontok (tipping points), amelyeket korábban 4 Celsius-fokos melegedéssel hoztak összefüggésbe, ma már akár 2 Celsius-fok körüli emelkedéssel is bekövetkezhetnek.
Technológiai fejlődés és gazdasági lehetőségek
A technológiai fejlődés rendkívüli üteme miatt azonban az éghajlatvédelem gazdasági lehetőségei is jelentősen bővültek. Az elmúlt tíz évben:
- a napenergia és akkumulátorok ára 80%-kal csökkent;
- a tengeri szélerőművek költsége 73%-kal mérséklődött;
- a szárazföldi szélerőművek ára pedig 57%-kal esett vissza.
Stern rámutatott arra is, hogy a klímatechnológiák méretgazdaságossága mellett az erőforrások hatékonyabb felhasználása és az egészségesebb társadalmak – hiszen évente milliók halnak meg fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés miatt – mind hozzájárulnak majd a termelékenység és így a gazdasági növekedés élénkítéséhez.
„Ez hatalmas lehetőség – olyan városokat kell építenünk, ahol könnyű mozogni és tiszta levegőt lélegezni; ezek sokkal produktívabbak.”
„A világ kétségbeesetten igényli a növekedési ütem fokozását; alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedés pedig hosszú távon az egyetlen járható út. A magas szén-dioxid-kibocsátású növekedés önpusztító.”
Üzenet politikai vezetőknek
Stern külön üzenetet fogalmazott meg az Egyesült Királyság konzervatív pártjának vezetője, Kemi Badenoch számára is, aki ígéretet tett arra, hogy eltörli az Éghajlatváltozási Törvényt. Ugyancsak megszólította Nigel Farage-t, a Reform UK vezetőjét – aki jelenleg vezet a közvélemény-kutatásokban –, aki szerint a nettó zéró kibocsátási cél kitűzése 2050-re „őrültség”.
„Tegyék meg azt az erőfeszítést, hogy megértsék ezt az elkerülhetetlen szükségszerűséget és ismerjék fel annak hatalmas lehetőségeit”, mondta Stern. „Ezek jelentik majd önök számára is a növekedési történetet – míg az inaktivitás katasztrofális következményekkel jár.”
Az Egyesült Királyság példája
Egy februári elemzés kimutatta, hogy az Egyesült Királyság nettó zéró kibocsátásra törekvő ágazata háromszor gyorsabban nőtt, mint az ország egész gazdasága. Az Egyesült Királyság Költségvetési Felelősségi Hivatala (Office for Budget Responsibility) júliusban közölte: a nettó zéró cél elérése jóval olcsóbb lesz, mint annak elmulasztása. A megújuló energiaforrások árának gyors csökkenése miatt pedig most már sokkal kedvezőbbek a kilátások ezen cél teljesítésére.
Záró gondolatok: optimizmus és aggodalom
Stern optimista abban a tekintetben, hogy mit tehetünk még időben annak érdekében, hogy kezeljük ezt a globális kihívást. Ugyanakkor mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy valójában mit fogunk tenni:
„Próbáljuk asztalra tenni a racionális érveket és alakítani világszerte a politikai diskurzust. De ha valaki azt mondja: ‘a politikai vita annyira nehéz, hogy azt racionális érvekkel nem lehet legyőzni’, akkor nagyon nehéz időszak elé nézünk.”