A BEAD (Broadband Equity, Access, and Deployment) törvény egy átfogó program, amelynek célja az internet-hozzáférés bővítése és fejlesztése az Egyesült Államokban. A törvény világosan meghatározza, hogy a rendelkezésre álló forrásokat nem csupán internetszolgáltatók támogatására lehet fordítani, hanem számos más fontos területre is. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a BEAD törvény főbb pontjait, a támogatások felhasználási lehetőségeit, valamint a program jelenlegi helyzetét és kihívásait.
A BEAD törvény által engedélyezett támogatási célok
A BEAD törvény nem korlátozódik kizárólag az internetszolgáltatók támogatására. A jogszabály szerint a forrásokat többféle célra lehet felhasználni:
- Közösségi intézmények összekapcsolása: Az olyan jogosult közösségi intézmények, mint iskolák, könyvtárak vagy egészségügyi központok internetkapcsolatának kiépítése.
- Adatgyűjtés, szélessávú térképezés és tervezés: Pontosabb adatokat gyűjteni a lefedettségről és az infrastruktúra hiányosságairól, amelyek segítik a hatékonyabb fejlesztési stratégiák kialakítását.
- Internet- és Wi-Fi infrastruktúra telepítése: Különösen többlakásos épületek esetében kedvezményes szélessávú hozzáférés biztosítása.
- Megfizethető internetképes eszközök biztosítása: Az alacsony jövedelmű családok számára elérhetővé tenni az internethez szükséges eszközöket.
A források újraelosztása és a NTIA szerepe
A jelenlegi törvény kimondja, hogy ha egy állam nem használja fel teljes mértékben a neki járó támogatást, akkor a Nemzeti Távközlési és Információs Hivatal (NTIA) köteles az el nem költött összegeket más jogosult szervezeteknek átadni, amelyek már jóváhagyott tervekkel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a NTIA vezetője széles körű döntési szabadsággal bír arra vonatkozóan, hogy a pénzt „bármilyen szükséges célra” fordítsa annak érdekében, hogy elősegítse a program céljainak megvalósulását.
Arielle Roth, aki az NTIA vezetőjeként felügyeli a BEAD program átalakítását, nyitott arra, hogy a fennmaradó forrásokat visszaküldje az államoknak. 2023. október 28-án tartott beszédében Roth elmondta, hogy az NTIA vizsgálja annak lehetőségét, hogyan használhatnák fel az államok a „nem telepítésre szánt” megtakarításokat például engedélyezési reformokra. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még nem született végleges döntés ebben a kérdésben.
Az Ernst-törvényjavaslat és annak hatása
Ezzel szemben az Ernst-képviselő által benyújtott törvényjavaslat eltávolítaná ezt a döntési jogkört az NTIA kezéből, így korlátozná azt, hogy miként lehetne felhasználni a fennmaradó forrásokat. Ez jelentős változás lenne a jelenlegi szabályozáshoz képest, amely rugalmasabb pénzfelhasználást tesz lehetővé.
Az államok helyzete és késedelmek a támogatások kiosztásában
Miután a Kongresszus elfogadta a BEAD programot, a Biden-kormányzat közel három évig dolgozott azon, hogy kidolgozza a program szabályait és eljárásait. Ezután elkezdődött az egyes államok és területek által benyújtott tervek értékelése. Ennek részeként új térképeket készítettek, amelyek bár hibákra hajlamosak voltak – főként az internetszolgáltatók téves adatszolgáltatása miatt –, mégis pontosabb képet adtak a szélessávú lefedettség hiányosságairól.
2024 novemberére minden állam és terület elsődleges finanszírozási tervét jóváhagyták. Azonban ezt követően a Trump-kormányzat átdolgozta a program szabályait: eltörölte a száloptikai hálózatok előnyben részesítését és alacsonyabb költségű megoldásokat követelt meg. Emiatt azok az államok, amelyek 2025 nyarán elkezdhették volna az építkezést, új terveket kellett készítsenek és tovább várakoznak a támogatásokra.
Ezen túlmenően a Trump-adminisztráció azt is előírta az államoknak, hogy mentesítsék az internetszolgáltatókat (ISP-ket) a netsemlegességi és árképzési szabályozások alól ahhoz, hogy jogosultak legyenek támogatásra.
Mikor várhatóak végre a támogatások kifizetései?
Arielle Roth szerint az NTIA „jó úton halad” ahhoz, hogy még ebben az évben jóváhagyja a legtöbb állami tervet és megkezdje a pénzek kifizetését. Ez fontos lépés lenne abban, hogy végre elinduljanak azok a fejlesztések, amelyek révén szélesebb körben válik elérhetővé gyors és megbízható internetkapcsolat országszerte.
Összegzés
A BEAD törvény jelentős lehetőségeket kínál arra, hogy javítsa az Egyesült Államok internetinfrastruktúráját és csökkentse az elmaradott területek digitális szakadékát. A források sokrétű felhasználása – közösségi intézmények összekapcsolásától kezdve egészen megfizethető eszközök biztosításáig – hozzájárulhat egy igazságosabb digitális jövő kialakításához. Ugyanakkor politikai változások és adminisztratív késedelmek akadályozzák e folyamat gyors előrehaladását. A közeljövőben várható döntések pedig meghatározzák majd azt is, milyen mértékben tudják majd hasznosítani ezt a jelentős forrást az érintett államok és közösségek.






