Az ENSZ éghajlat-védelmi csúcstalálkozója, a COP (Conference of the Parties) konferenciák weboldalai jelentősen hozzájárulnak az internet környezeti terheléséhez: új kutatások szerint ezek az oldalak akár hétszer több szén-dioxid-kibocsátást generálnak, mint az átlagos internetes oldalak. A 2024-es COP30 előtt készült elemzés rámutat, hogy a konferenciák digitális jelenlétének környezeti hatása az elmúlt három évtizedben drámai mértékben nőtt.
A kutatás háttere és célja
Az Edinburghi Egyetem kutatói a webarchívumok adatait elemezték, hogy feltérképezzék a COP konferenciák hivatalos weboldalainak karbonlábnyomát 1995-től napjainkig. Az első COP konferencia 1995-ben került megrendezésre, és azóta a digitális technológia fejlődése, valamint az internet használatának robbanásszerű növekedése jelentősen befolyásolta a weboldalak energiafelhasználását és ezzel együtt a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét.
Jelentős növekedés a karbonkibocsátásban
Az elemzés eredményei szerint 1995 és 2024 között a COP konferenciák weboldalainak átlagos karbonkibocsátása több mint 13 000%-kal nőtt. Míg a korai években – egészen 2008-ig (COP14) – az oldalak oldalmegtekintésenként mindössze 0,02 gramm szén-dioxidot bocsátottak ki, addig a 2009-es COP15-től kezdve ez az érték meredeken emelkedett.
Jelenleg egy átlagos COP oldal látogatásonként több mint 2,4 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár, ami jelentősen meghaladja az átlagos internetes oldal 0,36 grammos értékét. Ez a növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a COP oldalak egyre nagyobb mennyiségű multimédiás tartalmat használnak, amelyek nagyobb számítási kapacitást igényelnek.
Internetforgalom és összkibocsátás növekedése
Nemcsak az oldalankénti kibocsátás nőtt meg jelentősen, hanem az oldalak látogatottsága is exponenciálisan emelkedett. Például a 1997-es COP3 oldalmegtekintései összesen körülbelül 0,14 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással jártak – ez nagyjából annyi, amennyit egy érett fa két nap alatt képes megkötni.
Ezzel szemben a legutóbbi COP29 honlap látogatásai során keletkezett kibocsátás elérte a 116,85 kilogrammot, ami azt jelenti, hogy ennek megkötéséhez akár tíz érett fa egész éves munkája szükséges. Ez több mint 83 000%-os növekedést jelent.
A COP30 weboldalának karbonlábnyoma és további kihívások
Bár még túl korai pontosan kiszámítani a COP30 honlapjának karbonkibocsátását, a kutatók megjegyzik, hogy az oldal nem megújuló energiaforrásokkal működő szervereken van hosztolva. Ez tovább növeli az esemény digitális környezeti terhelését.
Gyakorlati javaslatok a digitális lábnyom csökkentésére
A kutatócsoport számos ajánlást fogalmazott meg annak érdekében, hogy mérsékeljék a konferencia weboldalainak környezeti hatását:
- Szigorú korlátozások bevezetése az oldalméretekre: kisebb fájlok és optimalizált tartalom használata csökkenti az adatforgalmat és ezzel együtt az energiafelhasználást.
- Weboldalak elrendezésének optimalizálása: egyszerűbb dizájnok alkalmazása kevesebb számítási kapacitást igényel.
- Megújuló energiával működő szerverek használata: ezzel csökkenthető a hosting okozta karbonkibocsátás.
Innovatív módszer és további lehetőségek
A kutatás újdonsága abban rejlik, hogy először használták fel webarchívumokat – például az Internet Archive-ot – arra, hogy hosszú távon nyomon kövessék egy adott weboldalcsoport környezeti hatását. Az alkalmazott egyedi számítógépes kód nyílt forráskódúvá vált, így más kutatók is alkalmazhatják ezt a módszert más internetes oldalak történeti karbonlábnyomának vizsgálatára.
Kutatók véleménye és társadalmi jelentőség
Melissa Terras professzor, az Edinburgh College of Art Design Informatics Intézetének tagja így nyilatkozott: „A weboldalak digitális lábnyoma és annak időbeli növekedése további alapos vizsgálatot igényel. Kutatásunk azt mutatja be innovatív módon, hogyan bővültek ezek az oldalak, különösen egy olyan témában, amely maga is központi szerepet játszik az éghajlatváltozásról folytatott vitákban.”
David Mahoney PhD hallgató hozzátette: „Miközben az AI technológiák sok figyelmet kapnak manapság, maguk a weboldalak továbbra is az ember-számítógép interakció legelterjedtebb formái és jelentős részét képezik az internet környezeti terhelésének. Munkánk rámutat arra, hogy még azok között is vannak vakfoltok ezen a téren, akik maguk is aktívan részt vesznek klímavédelmi diskurzusokban.”
Frauke Zeller professzor, szintén az Institute for Design Informatics tagja hangsúlyozta: „Ez a kutatás nemcsak tudományos értelemben innovatív, hanem társadalmi és nemzetközi szinten is hatással lehet. Intézetünk egyedülálló helyszín arra, hogy művészetek/humanitárius tudományok és informatika közötti interdiszciplináris együttműködésben fejlesszünk ki olyan eszközöket, amelyek nemcsak akadémiai környezetben, hanem szélesebb társadalmi kontextusban is változást hozhatnak.”
Összegzés
A COP konferenciák hivatalos weboldalai jelentős mértékben hozzájárulnak az internet globális karbonkibocsátásához. Az elmúlt három évtized során tapasztalt drámai növekedés rávilágít arra, hogy még azoknak a szervezeteknek is fontos lenne tudatosan kezelniük digitális jelenlétük környezeti hatását, akik maguk is elkötelezettek a klímavédelem mellett.
A kutatás által javasolt gyakorlati lépések bevezetése segíthet abban, hogy csökkentsük ezt a lábnyomot – így valóban fenntarthatóbbá téve nemcsak fizikai eseményeinket, hanem azok digitális kiterjesztéseit is.
