A legtöbb nagy streaming szolgáltató híresen hanyagolja az 1990 előtti filmeket, sőt, sok esetben még az ezredforduló előtti alkotásokat is. A mozis nosztalgia vetítések is egyre inkább a 21. század felé tolódnak, hiszen olyan filmek kerülnek reflektorfénybe, amelyek az idősebb generáció számára még nem tűnnek több évtizedes jubileumra érettnek. Gondoljunk csak bele: tényleg már 20 éves a Batman Begins? Vagy hogy a Mean Girls már elég idős lenne ahhoz, hogy legálisan igyon?
Éppen ezért különösen figyelemre méltó, hogy az elmúlt évek egyik legnépszerűbb filmes „márkája” egy olyan alkotás lett, amely jóval közelebb áll a százéves évfordulójához, mint a huszonötökhöz: Az Óz, a nagy varázsló.
Az Óz története – könyvtől a vászonig
Természetesen Az Óz, a nagy varázsló mint szellemi tulajdon jóval megelőzi az 1939-es MGM musical megjelenését. L. Frank Baum 1900-ban adta ki A csodálatos Óz, a nagy varázsló című könyvét, amelyet összesen 13 egyre különösebb folytatás követett – Baum pedig látszólag némi vonakodással írta ezeket egészen 1919-ben bekövetkezett haláláig. Utolsó könyvét halála után adták ki, és az Oz-sorozat folytatódott nélküle.
Azonban amikor Az Ózról beszélünk, szinte soha nem az eredeti könyvsorozatra gondolunk. A legtöbb filmes és televíziós feldolgozás elkerüli ezt az anyagot; kivéve néhány furcsa utalást és a Disney által készített félig ijesztő, félig unalmas Return to Oz című adaptációt. Ezzel szemben az 1939-es Victor Fleming rendezte klasszikus Judy Garland főszereplésével ma is hatalmas népszerűségnek örvend – különösen Las Vegasban, ahol az impozáns Sphere digitális moziban vetítik.
Az Óz újragondolása a modern technológiával
A Sphere-ben az eredeti filmet egyszerre rövidítették (25 perccel kevesebb lett, így mindössze 75 perc hosszú) és kiterjesztették mesterséges intelligencia segítségével, hogy kitöltse a hatalmas digitális képernyőt. Bár ezek a változtatások vitákat váltottak ki, az attrakció hatalmas siker: egyes becslések szerint napi körülbelül 2 millió dolláros bevételt termel.
Bár a jegyárak magasabbak egy átlagos mozifilménél, ilyen bevételi szintet pár hónap alatt elérni bármely hagyományos 2025-ös filmnél nagyobb siker lenne. Ha pedig egy évig műsoron maradna, akár James Cameron filmjeinek bevételeit is megközelíthetné.
Wicked: Az Óz univerzum újabb sikere
Ezzel párhuzamosan közel kerülhetünk egy másik nagy sikerhez is: a Wicked című filmhez. Ez nem egy hagyományos Óz-adaptáció; inkább egy Broadway-musical filmes változata, amely egy revizionista regény alapján készült és Nyugati Boszorkány szemszögéből meséli újra az eseményeket.
A Wicked: For Good című új film (amely a musical második felvonását dolgozza fel) még szorosabban kapcsolódik az eredeti 1939-es filmhez, mint maga Baum könyve. A sikert látva már szóba került egy harmadik rész elkészítése is – talán végre olyan karakterek is megjelenhetnek majd benne, mint Tik-Tok vagy a Foltozott Lány.
További Oz-projektek és kulturális hatások
Még ha Wicked: For Good nem is valósulna meg, számos más Oz-projekt készülőben van:
- The Wiz, egy másik zenés feldolgozás országos turnéra indul Broadway-felújítás után.
- A karakterek közül sokan már közkinccsé váltak (public domain), így olcsó és valószínűleg pikáns horrorfilmek is várhatók.
- Az Amazonon készülő modern YA sorozat Dorothy címmel Gwen Stefani és Blake Shelton producerkedése mellett.
- Gyűjtők számára pedig mindig izgalmas lehetőség aukciókon licitálni eredeti relikviákra – például a Boszorkány kalapjára –, amelyek rendre felülmúlják az elvárásokat.
Miért tartja meg Az Óz varázsa időtállóságát?
Az 1939-es film tartós népszerűsége részben annak köszönhető, hogy mesterien alkotott képi világot teremtett. A jelenet, amikor Dorothy szépia tónusú kansasi környezete átvált élénk Technicolor-varázslattá Oz földjén, máig az egyik legmaradandóbb pillanatnak számít a filmtörténetben.
Még olyan ikonikus alkotások sem érték el ezt a szintet közel száz év elteltével sem – gondoljunk csak az ugyancsak 1939-es Elfújta a szélre –, amely ugyanakkor más okokból kevésbé maradt időtálló.
A női karakterek és társadalmi allegóriák szerepe
A Wicked különösen erős érzelmi alapot épít Dorothy utazásának allegorikus erejére: hogyan lép ki egy fojtogatóan merev Kansasből egy csodálatosan furcsa világba. Ugyanakkor megnyugtató üzenetet is hordoz: Dorothy végül úgy dönt, hogy hiába barátkozik meg Oz lakóival – akik ráadásul ugyanazok az emberek Kansasből –, ő haza akar térni.
Ezzel együtt olyan nézők számára is értelmezhetővé válik a történet, akik esetleg kívülállónak érzik magukat saját környezetükben – például egy fiatal meleg gyerek és kevésbé elfogadó szülei számára is lehet ez egyfajta megerősítés.
Könyvek és filmek árnyaltabb oldala
A könyvsorozat azonban jóval bonyolultabb képet fest: Dorothy végül állandóan Ozban telepedik le; utazásai pedig egyre kevésbé látványosak (nem mindig tornádó viszi magával). A Return to Oz című film például ijesztő jelenettel nyit, ahol Dorothy-t elektrosokk-kezeléssel fenyegetik nosztalgiája miatt – ami erősen emlékeztet konverziós terápiára.
A Wicked sem rejti véka alá társadalmi allegóriáit: Elphaba (Cynthia Erivo) kirekesztettként és bűnbaként jelenik meg egy képmutató Varázsló árnyékában – ami sokak számára ismerős lehet napjaink társadalmi problémái közül.
Kultúrális örökség és jövőbeli kilátások
Bár sok allegorikus elem esetenként ügyetlen vagy túl hosszú (különösen Wicked: For Good második felvonása), Az Óz öröksége tovább él abban az üzenetben, hogy vigaszt nyújt azoknak, akik nem érzik jól magukat hétköznapi életükben. Ez folytatódott The Wiz Broadway- és filmes változatában is, ahol afroamerikai szereplőgárda újraértelmezte Oz világát – hangsúlyozva ezzel a történet marginalizált csoportokkal való rezonanciáját.
Különösen figyelemreméltó, hogy azok az alkotások, amelyek inkább maga Varázslóra koncentrálnak (például Sam Raimi 2013-as előzménye vagy Baum folytatásai), nem értek el akkora hatást mint azok, amelyek női karaktereket helyeznek előtérbe. Talán ezért nincs még nagy költségvetésű Oz-tematikájú vidámpark sem – hiszen ez egy ritka fantasy-franchise, amely nem követeli meg teljes beleélést; inkább folyamatosan ingázik furcsa fantázia és fájdalmas valóság között.
Forrás: https://www.theguardian.com/film/2025/nov/23/the-wizard-of-oz-movie-wicked
