Az elmúlt több mint hét évtizedben az Egyesült Államok dollárja töretlenül a globális gazdaság központi szereplője volt. A világ valutái közül mintegy 90%-ban jelenik meg a dollár a devizapiaci tranzakciók során, Ázsiában a kereskedelem 74%-a, míg az Amerikai kontinensen 96%-a dollárban zajlik. A nemzetközi tartalékok 58%-át a központi bankok dollárban tartják, és a magánbefektetők is elsősorban dollár alapú eszközöket részesítenek előnyben.
A dollár dominanciájának előnyei és jelentősége
A dollár vezető szerepe jelentős előnyöket biztosít az Egyesült Államok számára. Csökkenti a kereskedelmi árfolyam-ingadozásokat, lehetővé teszi az ország számára, hogy hatalmas mértékben és alacsony kamatok mellett vegyen fel hitelt, valamint hatékony eszköz a szankciók alkalmazásában. Ahogy Kenneth Rogoff közgazdász „Our Dollar, Your Problem” című művében írja, egy domináns valuta leváltása rendkívül nehéz feladat, hiszen az intézményi stabilitás és a megszokás erősíti a dollárt.
Az amerikai intézményekbe vetett bizalom megingása
Az elmúlt évtizedekben az amerikai kormányzatok úgy építették ki a dollárba vetett bizalmat, hogy megőrizték a Federal Reserve függetlenségét és betartották nemzetközi kötelezettségeiket. Ezzel szemben Donald Trump adminisztrációja több fronton is aláásta ezeket az alapokat: növelte az elnöki hatáskört, beavatkozott a Fed és statisztikai hivatalok munkájába, valamint kétségbe vonta az Egyesült Államok szövetségesei iránti elkötelezettségét.
Különösen kockázatos ez egy olyan időszakban, amikor egy hatalmas költségvetési törvényt fogadtak el, amely akár rekordmagasságba emelheti az államadósságot – miközben a dollár továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik az amerikai hitelfelvétel stabilitásában.
Miért marad pótolhatatlan a dollár?
A dollár használata megkíméli az országokat attól, hogy több tucat valutában tartsanak tartalékokat, így olyan univerzális eszközzé vált, mint az angol nyelv a nemzetközi kommunikációban. A tartalékok diverzifikálása jelentős költségekkel járna, mivel számos árfolyamkockázatot kellene kezelni.
Az eurózóna létrejötte óta (1999) csökkent ugyan a dollár részesedése a globális tartalékokból 71%-ról 58%-ra, miközben az euró körülbelül 20%-ot képvisel. Ugyanakkor Rogoff rámutat arra, hogy a dollárt csak akkor lehetne leváltani, ha az európai kötvénypiac kellően likvid lesz – amihez azonban politikai akadályokat kell leküzdeni az EU-ban közös adósságkibocsátás terén.
Kína és Oroszország lépései a dollárfüggőség csökkentésére
2022 óta Kína és Oroszország is igyekszik mérsékelni függőségét a dollártól. Az Egyesült Államok és szövetségesei korlátozták orosz bankok hozzáférését nemzetközi elszámolásokhoz és befagyasztották eszközeiket. Ennek hatására Peking előtérbe helyezte a jüan alapú fizetési rendszereket és digitális valutákat. Rogoff azonban hangsúlyozza, hogy a jüan nemzetközivé válásához pénzügyi liberalizációra és kötvénypiacának bővítésére van szükség – csak így bízhatnak meg külföldi befektetők eszközeiben.
A dollár dominancia előnyei és hátrányai
- Előnyök: Az Egyesült Államok „rendkívüli kiváltsága”, hogy külföldön vehet fel hitelt saját valutájában, így másokra hárítja az árfolyamkockázatot. Ez árcsökkenést eredményez és átláthatóságot biztosít a nemzetközi fizetésekben.
- Költségek: A szuperhatalmi státusz fenntartása hatalmas katonai kiadásokat igényel. Emellett egy erős dollár ronthatja az amerikai ipar versenyképességét – például Kína korábbi jüan-dollár árfolyamrögzítése hosszú távon károsította az USA gyártó régióit.
A bizalom megingása az intézmények iránt
A dollár vezető szerepe azon múlik, hogy mennyire bíznak meg az amerikai intézményekben – különösen a Federal Reserve függetlenségében, jogállamiságban és kiszámítható gazdaságpolitikában. Ezek hosszú ideje biztosították a valuta stabilitását és befektetői bizalmat.
Azonban Trump második ciklusa alatt bekövetkezett intézkedések – például importvámok drasztikus emelése (17%-ra), amely még szövetséges országokat is érintett –, aláásták ezt a bizalmat. A vámok tömeges bevezetése jogilag vitatható volt, mivel túllépte az elnök hatáskörét és sértette Kongresszus adóztatási jogát.
Ezen túlmenően veszélyesek voltak a Fed függetlensége elleni támadások is: Trump nyomást gyakorolt alacsonyabb kamatok érdekében, sőt megpróbálta eltávolítani Jerome Powellt, ami tovább növelte a bizonytalanságot.
Költségvetési kockázatok és a dollár jövője
Az új költségvetési törvény több mint 4 billió dollárral növeli az államadósságot következő tíz évben. Jelenleg már közelíti a GDP 100%-át, miközben annak finanszírozási költségei emelkednek. Ha eközben gyengülne is a dollár, akkor Amerika fiskális mozgástere beszűkülne és hosszú távú gazdasági károk keletkeznének.
A pénzügyi piacok már érzékelték ezeket a kockázatokat: nőtt az államkötvények hozama és gyengült a dollár. Bár később részleges visszalépés történt (például Trump felfüggesztette vámokat és visszavonta Powellt érintő fenyegetéseit), az imázs-károk már megtörténtek: befektetők látták, hogy Washington hajlandó figyelmen kívül hagyni szabályokat politikai céljai érdekében.
Alternatívák térnyerése – veszélyben a dollár uralma?
A világ tartalékrészének aránya már több mint tíz százalékponttal csökkent 2000 óta. Emellett a pénzügyi technológia fejlődése új fizetési rendszereket hozott létre, amelyek alternatívát kínálnak.
A dollár kiváltságos helyzetének megőrzése ma létfontosságú feladat: növekvő hiányok mellett alacsony hitelfelvételi költségekre van szükség; továbbá az amerikai szankciós politika csak akkor működhet hatékonyan, ha valuta globális szerepe megmarad. Ha azonban folytatódik az intézményi függetlenség aláásása és Amerika nemzetközi kötelezettségeinek megkérdőjelezése, akkor könnyen meggyengülhet ez az uralom – aminek legnagyobb vesztese maga Amerika lesz.
Forrás: https://sfg.media/en/a/world-dollar-dependence-trust-decline/