A figyelem gazdasága fogalma az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb jelentőséget kapott, különösen az internet és a digitális platformok térnyerésével. Ez a cikk átfogó képet nyújt a témáról, bemutatva annak elméleti alapjait, gyakorlati megjelenési formáit, valamint a közösségi média és az influencer marketing szerepét napjainkban.
1. A figyelem gazdaságának elméleti alapjai
A figyelem gazdaságának koncepcióját először Herbert A. Simon vetette fel 1971-ben, amikor rámutatott, hogy az információ bősége miatt a figyelem válik korlátozott erőforrássá. Simon szerint a figyelem megszerzése és fenntartása kulcsfontosságúvá válik a kommunikációban és az üzleti életben.
Michael Goldhaber 1997-ben továbbfejlesztette ezt az elképzelést az internetes környezetre alkalmazva, ahol a figyelem egyfajta új valuta szerepét tölti be. Davenport és Beck (2001) könyvükben részletesen tárgyalják, hogyan értelmezhető a figyelem mint üzleti erőforrás, amely meghatározza a vállalatok sikerét.
Jürgen Falkinger (2007) elméleti modelleket dolgozott ki az attention economies működéséről, míg Brynjolfsson és munkatársai (2023) az interneten elérhető ingyenes javak értékének mérésére fókuszáltak a figyelem szempontjából.
2. Digitális platformok és a figyelemért folytatott verseny
Az online platformok között éles verseny zajlik a felhasználók figyelméért. Evans (2013) elemzése szerint ez a rivalizálás meghatározza a piaci dinamikát és befolyásolja a fogyasztói magatartást. Webster (2014) könyvében részletesen bemutatja, hogyan formálódnak az online közönségek ebben a „figyelem piacterén”.
Meyer és munkatársai (2024) példaként hozták fel a híroldalakat, amelyek egymással versengenek az olvasókért digitális platformokon keresztül. Ez a verseny nemcsak tartalmi minőségben, hanem érzelmi hatásokban is megnyilvánul.
3. A prosumer szerepe és kognitív kapitalizmus
Ritzer, Dean és Jurgenson (2012) bevezették a „prosumer” fogalmát – olyan fogyasztókat jelölve, akik aktívan részt vesznek tartalomgyártásban is. Bueno (2016) ezt továbbgondolva vizsgálta a kognitív kapitalizmus keretein belül azt, hogy miként használják ki ezt a munkaerőt és időt a digitális gazdaságban.
4. Tudományos hatásmérés és közösségi média
Eysenbach (2011) kutatásai rámutattak arra, hogy a Twitteren történő megosztások előre jelezhetik egy tudományos cikk idézettségét. Luc et al. (2021) egy randomizált vizsgálat eredményei alapján megerősítették ezt az összefüggést.
Chan és munkatársai (2023), valamint Chen et al. (2021) további bizonyítékokat szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a közösségi média személyes márkaépítésként is működik, amely befolyásolja karrierlehetőségeket és munkaerőpiaci sikereket.
5. Digitális munkaerő: anyák, mentális egészség és támogatás
A digitális térben végzett munka sokszínűvé vált: He et al. (2022) például kínai otthon maradó anyák Douyin videós tevékenységét vizsgálták mint munkaformát. Johnson (2019) pedig azt elemezte, hogyan jelenik meg a fogyatékosság és mentális egészség témája élő közvetítők esetében Twitch-en.
A Facebook-felhasználók gyakori interakciói és gyors visszacsatolásai erősítik az érzékelt társadalmi támogatást (Seo et al., 2016), míg Wohn et al. (2016) kimutatták, hogy egy „like” milyen mértékben növeli ezt az érzést.
6. A figyelem gazdaságának társadalmi aspektusai
Franck (2019) szociológiai nézőpontból vizsgálta a figyelem gazdaságát, kiemelve annak társadalmi következményeit. Kowalczyk & Pounders (2016), valamint Piehler et al. (2022) pedig azt mutatták be, hogyan alakítják át a közösségi média sztárok hitelességüket és érzelmi kötődéseiket követőikkel való kapcsolataikban.
7. Influencerek: mikro-, makro- és mega-szereplők
- Kategóriák: Conde & Casais (2023) elemzése szerint az Instagramon megkülönböztetünk mikro-, makro- és mega-influencereket, akik eltérő hatást gyakorolnak követőikre.
- Saját márkaépítés: Khamis et al. (2017) rámutattak arra, hogy az önmárka építése kulcsfontosságú az influencer karrierjében.
- Hitelesség: Audrezet et al. (2020) hangsúlyozzák, hogy az influencereknek túl kell lépniük puszta önprezentáción ahhoz, hogy fenntartsák hitelességüket.
- Közönségkapcsolatok: Jun & Yi (2020) szerint az interaktivitás növeli az influencer márkaértékét.
- Különbségek: Hess et al. (2022) összehasonlították az influencereket hagyományos hírességekkel reputációs tőke szempontjából.
8. Algoritmusok és láthatóság kezelése
Cotter (2019) bemutatta, hogyan játszanak szerepet az algoritmusok abban, hogy mely tartalmak válnak láthatóvá Instagramon. Bishop (2019) pedig YouTube-on vizsgálta az algoritmikus pletykálkodás szerepét.
9. Hamis követők és manipulációk
Zhou et al. (2023) tanulmányukban azt vizsgálták, hogy hamis követők miként csökkenthetik egy influencer befolyását – ellentmondva annak, hogy pusztán nagy követőszám növeli-e hatékonyságukat.
Nevado-Catalán et al. (2023) pedig feltárták a hamis közösségi média aktivitást generáló szolgáltatásokat és azok biztonsági kockázatait.
10. Az echo chamber jelenség és politikai polarizáció
Cinelli et al. (2021) leírták az echo chamber hatást – amikor felhasználók csak hasonló véleményű tartalmakat fogyasztanak –, ami tovább mélyíti társadalmi megosztottságot.
Huszár et al. (2022) pedig kimutatták Twitteren politikai tartalmak algoritmikus felerősítését, ami hozzájárulhat polarizációhoz.
11. Érzelmek szerepe és negatív tartalmak terjedése
- Negativitás súlya: Ito et al. (1998) klasszikus kutatásában kimutatták, hogy negatív információk nagyobb súllyal esnek latba agyi feldolgozás során.
- Társadalmi média reakciók: Rathje et al. (2021), Bellovary et al. (2021), Robertson et al. (2023), Schöne et al. (2023) mind azt igazolták különböző platformokon, hogy negatív érzelmek erősebben generálnak felhasználói aktivitást mint pozitívak.
- Pszichológiai alapok: Plutchik elmélete szerint az emberi érzelmek evolúciós gyökerei magyarázzák komplexitásukat és intenzitásukat.
12. Hálózatkutatás és befolyásoló csomópontok
A hálózatkutatás területén Freeman (2002), Page et al. (1999), Engsig et al. (2024), Kitsak et al. (2010) munkái segítenek megérteni komplex hálózatok szerkezetét és azt, hogyan lehet beazonosítani legbefolyásosabb csomópontokat – legyen szó információterjesztésről vagy vírushelyzetekről Newman (2002).
Összegzés
A figyelem gazdasága mára alapvető fogalommá vált mindazok számára, akik meg akarják érteni digitális világunk működését – legyen szó üzletről, tudományról vagy társadalmi interakciókról. Az online platformok versenyezi egymással felhasználók idejéért; miközben influencerek alakítják ki saját márkájukat; addig algoritmusok finomhangolják láthatóságukat – mindezek együtt formálják napjaink kommunikációs környezetét.
A negatív érzelmek dominanciája tovább árnyalja ezt a képet: ezek generálják leginkább az aktivitást ugyanakkor hozzájárulnak polarizációhoz is – így fontos tudatosan kezelni ezeket jelenségeket mind szakmai mind személyes szinten.
