Új, átfogó finn tanulmány több mint hárommillió ember részvételével jelentős összefüggést tárt fel a szavazáson való részvétel hiánya és a megnövekedett halálozási kockázat között egy 21 éves időszak alatt. Az elemzés kimutatta, hogy a választók és nem választók közötti halálozási különbség még nagyobb, mint az oktatási szint alapján jól ismert eltérés a legmagasabb és legalacsonyabb végzettségűek között.
A tanulmány háttere és jelentősége
Az eredményeket a Journal of Epidemiology & Community Health publikálta. Az utóbbi években a közegészségügyi szakértők és orvosi szervezetek egyre inkább úgy tekintenek a szavazásra, mint egy társadalmi egészségi meghatározóra. Ez a koncepció azt sugallja, hogy az ember egészsége nem csupán genetikai adottságokból és életmódbeli döntésekből áll össze, hanem számos társadalmi, gazdasági és környezeti tényező is befolyásolja.
A szavazás aktusa egyfajta mércéje lehet annak, hogy az egyén mennyire kapcsolódik közösségéhez, illetve milyen mértékben képes befolyásolni azokat a politikai döntéseket, amelyek közvetlenül hatnak jólétére – legyen szó egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről vagy környezeti minőségről.
Korábbi kutatások és az új megközelítés
Bár korábbi vizsgálatok már utaltak a polgári részvétel és az egészség közötti kapcsolatra, ezek gyakran önbevalláson alapuló kérdőívekre támaszkodtak, amelyek torzulhatnak az emlékezés vagy a társadalmilag elfogadott válaszok iránti igény miatt. A Helsinki Egyetem Demográfiai és Népegészségügyi Intézetének kutatócsoportja ezért objektívebb módszert keresett: azt vizsgálták, hogy az egyszerűen rögzített szavazati részvétel összefügg-e a legmeghatározóbb egészségügyi kimenetellel, a halálozással.
A kutatás módszertana
A kutatók egyedülálló adatbázist kaptak a Finn Statisztikai Hivataltól. A kiindulópontot Finnország 1999-es parlamenti választásának hivatalos szavazói listái jelentették, amelyek lefedték az ország teljes választópolgári körét. Ezt követően bizalmasan összekapcsolták ezeket az adatokat nemzeti adminisztratív nyilvántartásokkal – demográfiai adatokkal és halotti anyakönyvi kivonatokkal – egészen 2020 végéig.
Ez a módszer lehetővé tette, hogy pontosan nyomon kövessék, ki vett részt a választáson és ki nem, valamint hogy milyen volt az adott személy túlélési státusza a következő két évtizedben.
A vizsgált populáció és elemzés
A tanulmány több mint 3,1 millió finn lakost foglalt magában, akik legalább 30 évesek voltak 1999-ben. A kutatók Cox arányos veszélymodellel elemezték a választók és nem választók halálozási arányait. Ez a statisztikai módszer lehetővé teszi egy esemény – jelen esetben a halál – relatív kockázatának kiszámítását úgy, hogy figyelembe veszi más tényezőket is (például életkort), így biztosítva az összehasonlíthatóságot.
Eredmények: jelentős különbségek a halálozásban
Az életkorral korrigált adatok alapján:
- Férfiaknál: azoknak, akik nem szavaztak 1999-ben, 73%-kal magasabb volt a halálozási aránya a következő 21 évben azokhoz képest, akik részt vettek a választáson.
- Nőknél: hasonlóan jelentős volt az eltérés: nem szavazók esetében 63%-kal magasabb halálozás mutatkozott.
Amikor az oktatási szintet is bevonták az elemzésbe, a kapcsolat továbbra is erős maradt. Az oktatás csak kis mértékben magyarázta meg a különbségeket, ami arra utal, hogy a választási részvétel önállóan is fontos tényező.
A halálozási különbségek mélyebb elemzése
A választók és nem választók közötti halálozási különbség nagyobb volt, mint az alacsonyabb és magasabb végzettségűek között tapasztalt eltérés. Ez hangsúlyozza azt az erős kapcsolatot, amely a polgári elköteleződés formája és az egészségi állapot között fennáll.
Különösen feltűnő volt az “külső” okokból bekövetkező halálesetek esetében (balesetek, erőszakos cselekmények, alkohollal összefüggő betegségek), ahol a nem szavazók kockázata több mint kétszerese volt a választóknak. Ez arra utalhat, hogy bizonyos viselkedési vagy környezeti kockázatok is összekapcsolódnak a választási részvétel hiányával.
Korcsoportok és nemek szerinti eltérések
A legszélesebb halálozási különbséget fiatalabb felnőttek (50 év alattiak) körében találták. Egy másik érdekes megfigyelés szerint pedig 75 év feletti nők esetében azok, akik nem szavaztak, nagyobb halálozási kockázattal bírtak, mint ugyanebben a korcsoportban lévő férfiak, akik viszont részt vettek a választásokon. Ez rendkívüli eredménynek számít, hiszen általában minden életkorban hosszabb várható élettartamot mutatnak a nők.
A kutatás korlátai és további irányok
A szerzők hangsúlyozzák: bár erős korrelációt találtak, ez nem bizonyítja az ok-okozati összefüggést. Nem világos például, hogy maga a nem szavazás okozza-e az egészségi állapot romlását vagy inkább az alacsonyabb egészségi állapot és társadalmi hátrányok nehezítik meg valaki számára a választásokon való részvételt.
Például rossz egészségi állapot csökkentheti egy személy mobilitását vagy motivációját arra, hogy elmenjen szavazni. Fontos továbbá megjegyezni, hogy csak egyetlen választást vizsgáltak – ez pedig nem feltétlenül tükrözi valaki hosszú távú szavazási szokásait.
A jövőbeni kutatások célja lehet olyan longitudinális vizsgálatok készítése, amelyek több választást követnek nyomon párhuzamosan az egészségi állapot változásával. Ezek segíthetnének tisztázni az összefüggések irányát és megkülönböztetni azokat, akik rendszeresen tartózkodnak a szavazástól attól is, aki csak alkalmanként mulaszt el voksolni.
Következtetések és társadalmi jelentőség
Bár pontos ok-okozati mechanizmusok még tisztázásra várnak, a szavazás és halálozás közötti erős kapcsolat fontos következményekkel bír. A kutatók szerint a választási részvételi adatok hasznos indikátorai lehetnek népegészségügyi monitorozásnak és egyenlőtlenségek feltárásának.
Ezen túlmenően felveti a demokratikus egyenlőség kérdését is: ha azokban csoportokban magasabb a halálozás – amelyek kevésbé vesznek részt aktívan a választásokon –, akkor ezeknek az embereknek szükségletei kevésbé jelennek meg politikai döntésekben. Ez pedig könnyen ördögi kör kialakulásához vezethet hátrányos helyzetük további mélyülésével.
A tanulmány forrása
A „Voting is a stronger determinant of mortality than education: a full-electorate survival analysis with 21-year follow-up” című tanulmány szerzői Hannu Lahtinen, Isa Yang, Lasse Tarkiainen és Pekka Martikainen voltak.
Forrás: https://www.psypost.org/study-of-3-million-people-finds-non-voters-tend-to-die-earlier/