A szorongásos zavarok a mentális betegségek egyik leggyakoribb csoportját alkotják, melyek jelentős életminőség-romlást okoznak világszerte. Az elmúlt évtizedekben számos epidemiológiai, neurokémiai és képalkotó vizsgálat segítette elő a kórképek jobb megértését, különös tekintettel az agyi metabolitok változásaira és azok terápiás vonatkozásaira.
1. Epidemiológiai adatok a szorongásos zavarokról
A Kessler és munkatársai (2005) által végzett Nemzeti Komorbiditási Felmérés Replikációja (NCS-R) alapján a DSM-IV szerinti szorongásos zavarok élettartam-prevalenciája jelentős, az érintettek életük során gyakran tapasztalnak tüneteket. Alonso és társai (2018) globális felmérése rámutatott, hogy a kezeléshez jutás aránya világszerte alacsony, így a terápiás ellátottság hiánya komoly problémát jelent.
2. A szorongásos zavarok kezelése
Bandelow és munkatársai (2017) összefoglalták a jelenlegi kezelési lehetőségeket, amelyek közül a kognitív viselkedésterápia (CBT) kiemelkedő hatékonyságú. Springer és kollégái (2018) meta-analízise szerint a CBT alkalmazása után jelentős javulás érhető el, bár a remisszió mértéke változó lehet.
3. Neuroimaging vizsgálatok szerepe a szorongásos zavarok megértésében
Az Engel et al. (2009) és Taylor & Whalen (2015) által végzett kutatások részletesen bemutatják az agyi struktúrák és funkciók eltéréseit szorongásos betegeknél. A félelem kioltása mint modell (Milad & Quirk, 2012) fontos alapot szolgáltat az idegtudományi kutatásokban, míg Koenigs és munkatársai (2008) kimutatták, hogy bizonyos agyi károsodások védőhatással bírhatnak poszttraumás stressz zavar esetén.
4. Elektrofiziológiai és neurokémiai vizsgálatok
Clark és társai (2009) áttekintették az elektrofiziológiai módszerek alkalmazását a szorongásos zavarokban, míg az American Psychiatric Association legfrissebb DSM-5-TR kiadása (2022) pontosította a diagnosztikai kritériumokat.
4.1 Proton mágneses rezonancia spektroszkópia (1H-MRS)
A 1H-MRS technika lehetővé teszi az agyi metabolitok in vivo mérését, így feltárva a neurometabolikus eltéréseket különböző pszichiátriai állapotokban. Rae (2014) részletes útmutatót adott az agyi metabolitok anyagcseréjéről, míg Gong et al. (2022) vizsgálták az egészséges öregedés neurometabolikus időbeli változásait.
4.2 Jelentős neurometabolitok szerepe
- Kolin: Boulanger et al. (2000) rámutattak a foszfolipáz A2 enzim szerepére a kolin jel intenzitásának változásában agyi betegségekben.
- N-acetil-aszpartát (NAA): Shi és munkatársai (2022) meta-analízise szerint prognosztikai értékkel bír gliomák esetén.
- Glutamát/glutamin: Danielsen et al. (2008) csökkent parietooccipitális glutamin koncentrációt mértek Graves-kórban kezelt betegeknél.
- Laktát: Maddock et al. (2009) dinamikus 1H-MRS vizsgálattal emelkedett laktátválaszt mutattak pánikbetegségben.
- GABA: Mullins et al. (2014) áttekintették a GABA detektálását MEGA-PRESS spektroszkópiával, amely fontos gátló neurotranszmitter szerepet tölt be.
5. Neurometabolikus eltérések szorongásos zavarokban
Több tanulmány is kimutatta az agyi metabolitok eltéréseit különböző szorongásos kórképekben:
- Generalizált szorongásos zavar: Moon et al. (2015, 2016), Phan et al. (2005), Coplan et al. (2006) csökkent kolin- és kreatin-koncentrációkat mértek prefrontális régiókban.
- Pánikbetegség: Massana et al. (2002), Hasler et al. (2009), Long et al. (2013) GABA-szintek csökkenését igazolták anterior cingulátumban és bazális ganglionokban.
- Társasági fóbiák: Davidson et al. (1993), Tükel et al. (2016), Howells et al. (2015) neurometabolikus eltéréseket mutattak ki prefrontális kéregben.
6. Neuroanatómiai struktúrák változásai
A Bas-Hoogendam et al. (2017), Harrewijn et al. (2021) által vezetett nagy multicentrikus vizsgálatok voxel-alapú morfometria segítségével igazolták az agyi térfogatcsökkenéseket főként prefrontális és limbikus területeken generalizált szorongás esetén.
7. Neurotranszmitter rendszerek szerepe
A noradrenalin rendszer jelentőségét McCall et al. (2015), Morris és munkatársai (2020) hangsúlyozták, különösen a locus coeruleus aktivitása kapcsán, amely stressz-indukált szorongást generálhat.
A kolinerg rendszer modulációja is kulcsfontosságú: Wise et al. (2020), Picciotto et al. (2015) rámutattak arra, hogy a nikotin-acetilkolin receptorok befolyásolják az érzelmi szabályozást és agresszív viselkedést.
8. Metabolikus útvonalak és lipidek szerepe
A foszfatidilkolin anyagcsere kritikus szerepet játszik az idegsejtek membránjainak integritásában és jelátvitelében (Fagone & Jackowski, 2013; Van Der Veen et al., 2017). A kolin bevitelének hiánya összefüggésbe hozható kognitív deficit-ekkel és hangulatzavarokkal is (Wallace et al., 2018; Bjelland et al., 2009).
9. Endokrin hatások: pajzsmirigy hormonok és agyi anyagcsere
A pajzsmirigy hormonrendszer befolyása az agy fejlődésére és működésére jól dokumentált: Calzà et al. (2015), Hochbaum et al. (2024). Graves-kórban vagy hypothyreosisban szenvedő betegek esetén kimutatható neurometabolikus eltérések vannak jelen MR spektroszkópiával mérve (Bhatara et al., 1998; Kumar et al., 2021).
10. Fizikai aktivitás hatása az agyi metabolizmusra
Aerob testmozgás pozitív hatását több kutatás is igazolta az időskori agyi plaszticitásra és neurometabolizmusra vonatkozóan (Matura et al., 2017; Engeroff et al., 2018). Az aktivitási profil összefüggést mutat kognitív funkciókkal is Reitlo és munkatársai szerint (2023).
11. Összegzés
A szorongásos zavarok komplex neurobiológiai hátterének megértése elengedhetetlen a hatékonyabb diagnózis és kezelés kialakításához. Az MR spektroszkópia révén nyert neurometabolikus adatok új perspektívákat nyitnak meg mind a patofiziológia feltárása, mind pedig a személyre szabott terápiák fejlesztése terén.
Kulcsszavak: szorongásos zavarok, proton mágneses rezonancia spektroszkópia, neurometabolitok, kolin, GABA, glutamát, pajzsmirigy hormonok, aerob testmozgás, neuroimaging, kognitív viselkedésterápia
