„Szuverenitás” – egy szó, amely az utóbbi időben szinte minden kanadai politikai és üzleti beszélgetésben előkerül, különösen a mesterséges intelligencia (AI) és a felhőalapú számítástechnika kapcsán. De mit is jelent valójában ez a fogalom, és milyen kihívásokkal néz szembe Kanada, amikor digitális szuverenitását próbálja megteremteni?
Mi az a szemantikus telítődés (semantic satiation)?
Amikor egy szót túl sokszor ismételünk, agyunkban egy különös jelenség lép fel: a szó idegenné válik, elveszíti jelentését. Ezt hívjuk szemantikus telítődésnek. Jelen esetben ez a „szuverén” vagy „szuverenitás” szóval történik meg Kanadában, ahol annyiszor használják ezt a kifejezést, hogy könnyen elvész az eredeti tartalma.
A szuverenitás szerepe az All In AI konferencián
2024 szeptemberének végén Montreálban rendezték meg az All In AI konferenciát, amely az egyik legnagyobb mesterséges intelligenciával foglalkozó esemény Kanadában. Szinte minden előadásban, panelbeszélgetésben vagy informális diskurzusban elhangzott a „szuverén” kifejezés.
Evan Solomon AI-miniszter hangsúlyozta Kanada szükségességét egy olyan digitális gazdaság kiépítésére, amely „mentes a kényszerítéstől”, és amelyet senki sem tud egyszerűen „lekapcsolni”. Ehhez nemzetközi partnerekkel is együtt kell működniük, köztük az Egyesült Államokkal is – annak ellenére, hogy az USA az utóbbi időben többször fenyegette Kanada szuverenitását.
Adatközpontok és a szuverenitás versenye
A konferencián az adatközpontokat üzemeltető cégek is bemutatták, hogyan segíthetik elő Kanada digitális szuverenitását. A Bell Canada például saját „szuverén AI hálózatát” (vagyis adatközpont-hálózatát) emelte ki, míg riválisa, a Telus Corp. bejelentette első „szuverén AI gyárának” működését.
Két Telus vezető és Evan Solomon miniszter egy játék-show kellék méretű gombot nyomott meg az adatközpont „bekapcsolására”, jelezve ezzel a szuverenitás elindulását.
A kanadai-amerikai technológiai kapcsolatok árnyoldalai
Az USA-val való feszült viszony Donald Trump elnöksége alatt különösen érzékennyé tette Kanadát arra, hogy mennyire függ amerikai technológiai óriásoktól – mint például a Microsofttól, Amazontól vagy Google-től –, akik kulcsfontosságú digitális szolgáltatásokat nyújtanak.
Mark Carney miniszterelnök megbízta a Major Projects Office-t egy olyan szuverén felhő létrehozásával, amely lehetővé teszi Kanada számára az „független irányítást a fejlett számítási kapacitások felett”. A kormány emellett kanadai vállalatoktól kíván szolgáltatásokat beszerezni kapacitásbővítés céljából.
A szuverenitás sokrétű értelmezése
Heidi Tworek történész és közpolitikatudós szerint a szuverenitás nem egyszerűen egy „be- vagy kikapcsolható” állapot. Inkább olyan, mint egy fényerőszabályzó: fokozatosan valósul meg különböző szinteken.
Általánosságban véve a digitális szuverenitás azt jelenti, hogy Kanada rendelkezik ellenőrzéssel azok felett az alkotóelemek felett, amelyek az AI-t és felhőszolgáltatásokat alkotják: chipek, adatközpontok, modellek és adatok. Fontos tényezők például az adatközpontok földrajzi elhelyezkedése, tulajdonosi struktúrája, valamint az adatok átvitelének és feldolgozásának helye.
Technikai és jogi eszközök az adatok védelmére
A vállalatok számos technikai és működési intézkedést alkalmazhatnak annak érdekében, hogy megfeleljenek a törvényi előírásoknak és növeljék a szuverenitást. Például adatforgalom kizárólag kanadai földön belül történhet vagy titkosítási kulcsokat adhatnak át ügyfeleiknek úgynevezett „szuverén titkosítási kulcsok” formájában.
Kihívások az Egyesült Államok joghatósága miatt
Különösen problémás helyzetet teremt az Egyesült Államok Cloud Act nevű törvénye, amely kötelezheti amerikai cégeket arra, hogy külföldön tárolt adatokat is átadjanak bírósági végzés esetén. Egy francia szenátusi bizottság korábban eskü alatt kérdezte meg egy Microsoft vezetőt arról, garantálhatja-e, hogy adatok nem kerülnek át amerikai hatóságokhoz – erre azonban nem tudott biztos választ adni.
Brent Arnold kanadai adatvédelmi szakértő szerint aggodalomra ad okot az amerikai kormány kiszámíthatatlansága és hatalmi eszközeinek használata. A fő kérdés: vajon kénytelenek lesznek-e kanadai állampolgárok személyes adatait kiadni?
Amerikai techóriások válaszai
Miközben aggályok merülnek fel az amerikai joghatóság miatt, Google Canada például már kínál olyan megoldásokat, amelyekkel ügyfelei meghatározhatják adatainak földrajzi határait. Emellett légmentesen elszigetelt („air-gapped”) felhőt is biztosítanak, amelyben maga a Google nem fér hozzá az adatokhoz.
Microsoft pedig hangsúlyozza: minden hatósági kérelmet alaposan átvizsgálnak és csak jogilag megalapozott esetekben teljesítenek. Azonban ritkán fordul elő olyan eset, amikor amerikai hatóságok külföldön tárolt adatokat kérnek ki.
A kanadai kormány tervei és definíciói
Az Ottawa-i kormány konzultációkat folytat iparági szereplőkkel arról, mit jelent pontosan egy „kanadai felhőszolgáltató”. Fontos kritérium például, hogy ne legyenek olyan külföldi joghatóság alá tartozó cégek közöttük, amelyek engedély nélkül hozzáférhetnek adatokhoz vagy leállíthatják a szolgáltatást.
Egy másik dokumentum kiemeli: fontos megérteni tulajdonosi struktúrák és joghatóság hatását arra, milyen mértékű szuverenitás érhető el reálisan. Az infrastruktúra használata nagy techcégek („hyperscalerek”) tulajdonában további kérdéseket vet fel adatvédelmi szempontból.
Korlátok még a kanadai cégeknél is
Még azok a kanadai vállalatok sem feltétlenül mentesülnek amerikai bírósági hatáskör alól, amelyeknek van jelenléte vagy alkalmazottai az USA-ban – figyelmeztetnek jogászok. Egy klasszikus példa erre egy ’80-as évekbeli ügy volt, amikor egy kanadai bank megtagadta amerikai bírósági idézés teljesítését külföldön tárolt dokumentumokra vonatkozóan.
Kanadai telekommunikációs cégek pozíciója
A Telus például első AI adatközpontját Quebec-ben „teljesen szuverénnek” nevezi: saját maga vásárolja meg és üzemelteti a chipeket is közvetlenül. Ezáltal kizárják a közvetítőket. Az adatközpont teljes egészében kanadai tulajdonban van és működik.
A Bell Canada együttműködik Buzz HPC-vel – amely Hive Digital Technologies leányvállalata –, hogy biztosítsa az AI adatközpontok chipellátását. Bár Hive székhelye Texasba költözött részben politikai okokból (Trump adminisztráció pro-bitcoin álláspontja miatt), Buzz továbbra is Kanadában maradt működési központként.
Európai szereplők Kanadában
A francia OVHcloud két adatközponttal rendelkezik Kanadában és Quebec-ben szervergyártó üzemet is működtet. Ez csökkenti külső beszállítóktól való függőségüket. OVHcloud szerint ez lehetővé teszi számukra „a legmagasabb szintű szuverenitást”.
Kanadai vállalati összefogás: end-to-end szuverén AI-felhő
A Quebec-i Hypertec Group Inc., valamint három másik kanadai cég októberben bejelentette első teljes körűen szuverén AI-kész kormányzati felhős megoldását. Ez magában foglalja fizikai adatközpontokat, hardvert, szoftvert és felhőszolgáltatásokat – mind kanadai tulajdonban és üzemeltetésben.
Költségek és realitások: mennyire lehetséges a teljes digitális függetlenség?
Daniel Araya kutató szerint Kanada nehéz helyzetben van: egyszerre függ amerikai biztonsági rendszerektől és szeretne gazdasági autonómiát elérni. A kormány tervei ambiciózusak ugyan, de kérdéses a megvalósíthatóságuk bürokratikus akadályok miatt.
Michael Fekete ügyvéd rámutatott arra is: ha túlzottan ragaszkodunk kizárólag kanadai cégekhez külföldi jelenlét nélkül, akkor hiányozhatnak azok a szakértelmek és források, amelyek globális versenyhez szükségesek. Egyedi megoldások fejlesztése drága és kockázatos lehet szemben kereskedelmi forgalomban lévő eszközökkel.
Mely adatok érdemesek teljes körű védelemre?
A kormánynak mérlegelnie kell majd azt is, mely adatkörök – például nemzetbiztonsági információk – indokolják teljes körű szuverén felhőt. Kevésbé érzékeny területeken talán nem érdemes ilyen magas költségeket vállalni.
Szuverenitás mint értékesítési pont vagy csupán marketingfogás?
Bár bizonyos iparágak – például pénzügy vagy egészségügy – érdeklődnek a szuverén AI-szolgáltatások iránt, más cégek számára inkább csak számítanak arra, hogy hozzáférjenek elegendő számítási kapacitáshoz chiphiány idején.
Néha egy adatközpont egyszerűen csak egy adatközpont marad – nem több.