A tengeri füves rétek, azaz az „alattuk elterülő erdők”, amelyek a partvonalakat stabilizálják és otthont adnak a tengeri élővilágnak, nem csupán ökológiai szempontból értékesek, hanem jelentős szénraktárak is. Egy friss tudományos kutatás most először számszerűsítette, mennyi szén halmozódik fel ezeknek a növényeknek az élő szöveteiben – az eredmény pedig meglepően magas.
Globális mérleg: 44 millió tonna élő szén a tengeri füves rétekben
A világ tengeri füves réteiben összesen mintegy 44 millió tonna szén található meg a levelekben, rizómákban és gyökerekben. Ez az új becslés lefedi a Földközi-tengertől a Csendes-óceán északi részéig, valamint a mérsékelt övi Atlanti-óceánig terjedő élőhelyeket, így átfogó képet ad arról, mennyi szén halmozódik fel élő biomasszaként, nem pedig csak a hosszú ideje lerakódott talajban.
Ez az adat fontos mérföldkő, hiszen eddig hiányzott egy világméretű alapérték arra vonatkozóan, hogy mennyi „kék szén” – vagyis part menti ökoszisztémák által megkötött és tárolt szén – található kifejezetten az élő növényi részekben.
Hogyan mérik az élő tengeri füves biomassza széntartalmát?
A kutatást Enric Gomis vezette, aki a spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CEAB) Blanesi Fejlett Tanulmányok Központjának PhD-hallgatója. Munkája középpontjában a tengeri füvek széntárolása és természetes helyreállítása áll.
A tengeri füvek kétféle szenet tárolnak:
- Élő szövetekben: A víz alatt és felett található levelekben, rizómákban és gyökerekben.
- Talajban: A tengerfenéken lerakódott anyagokban, amelyek évszázadokon át megőrződhetnek.
A kutatócsoport kizárólag az élő biomasszában lévő szenet számszerűsítette, majd összevetette azt azzal a sebességgel, amellyel évente új tömeget hoznak létre ezek a növények. Ezt az éves növekedési ütemet nettó elsődleges termelésnek (net primary production) nevezzük – ez mutatja meg, hogy mennyi új biomassza képződik egy adott területen egy év alatt.
Átlagosan egy hektárnyi tengeri fűmező körülbelül 0,69 tonna szenet tárol élő formában. Évente pedig mintegy 3 tonna új szenet kötnek meg ezek a növények hektáronként még mielőtt bármelyik lebomlana vagy átalakulna.
Különböző fajok, eltérő széntárolási stratégiák
A tengeri füves rétek között jelentős különbségek vannak abban, hogyan tárolják a szenet. Egyes mezők nagytestű, lassan növő fajokból állnak, amelyek évtizedeken át fennmaradnak. Mások gyorsan növő, gyorsan cserélődő fajokból épülnek fel.
- Tartós mezők: Ezek több szenet halmoznak fel szerkezetükben, különösen az élettartamuk hosszú alsó részekben (gyökerek és rizómák).
- Gyorsan növő mezők: Ezek gyorsabban kötnek meg évente új szenet, bár hosszú távon kevesebb marad meg belőlük.
A földrajzi elhelyezkedés is befolyásolja ezt a dinamikát: például a Földközi-tengeri mezők általában több szenet tartanak meg hosszú távon, míg az Észak-Csendes-óceán és a mérsékelt övi Atlanti-óceán mezői gyorsabb éves megkötést mutatnak.
A karbonmérés helyes módszerei és jelentősége
A klímavédelmi programok már elismerik a part menti élőhelyeket az üvegházhatású gázok jelentéseiben. Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) részletes iránymutatásokat adott ki arra vonatkozóan, hogyan kell beszámolni például a tengeri füvek biomasszájáról akkor, ha rendelkezésre állnak megfelelő adatok.
Ezzel párhuzamosan a karbonpiacok is kezdik követni ezt a trendet. A Verra szervezet például kidolgozta a dagályos vizes élőhelyekre és tengeri füves rétekre vonatkozó módszertant, amely szabályozza azon projektek hitelesítését, amelyek ezeket az élőhelyeket védik vagy helyreállítják. Amennyiben egy projekt megfelel ezeknek a kritériumoknak, karbonkreditet kaphat – ez egy kereskedhető egységként szolgálhat az igazolt klímavédelmi haszonért cserébe.
Fontos tehát pontosan mérni az élő biomassza készleteit és azok változásait, hiszen ezek alapján adják ki a hitelesített karbonkrediteket. Az új adatbázis egységes alapot kínál országoknak és projekteknek egyaránt készletek felmérésére és helyreállítási tervek kidolgozására.
Egy figyelmeztetés azonban szükséges: egyes helyeken metán- és dinitrogén-oxid-kibocsátások csökkenthetik az összesített klímavédelmi előnyt – ezt egy friss elemzés mutatta ki gázmérések és hosszú távú talajlerakódási adatok alapján.
Mérföldről mérföldre: mekkora területet fednek le a tengeri füves rétek?
A tengeri füves rétek kiterjedése legalább 62 000–103 000 négyzetmérföld között mozog világszerte. Ez az eltérés részben térképezési hiányosságokra és bizonytalanságokra vezethető vissza több régióban is.
Az új elemzés 66 ország adatait foglalja össze minden fő bioregióból. Egyértelmű különbségeket mutat ki életciklus-stratégiák és helyi környezeti feltételek szerint mind a tárolt szén mennyiségében, mind pedig annak éves megkötési sebességében.
Ez azt jelenti gyakorlatban, hogy ugyanaz az egy hektárnyi terület nagyon eltérően járulhat hozzá a klímavédelemhez attól függően, hogy milyen fajok alkotják azt és hol található. A kezelési stratégiáknak ezért figyelembe kell venniük ezeket az eltéréseket – nem lehet minden partvidékre ugyanazt az értéket alkalmazni.
A tengeri füves rétek elvesztésének ára
Bár rendkívül értékesek, sok helyen zsugorodnak ezek a rétek – elsősorban part menti beépítések, vízszennyezés és emelkedő vízhőmérséklet miatt.
Az élő biomassza elvesztése azért is súlyos következményekkel járhat, mert ha elpusztulnak ezek a növények, akkor tárolt szenük felszabadulhat. Emellett ha gyökereik nem tartják már össze az üledéket, akkor a talajban lévő szén is könnyebben erodálódhat.
A kutatók becslése szerint évente mintegy 170 000–282 000 tonna szén-dioxid-egyenérték kerülhet így vissza a légkörbe csak ezen biomassza-veszteség miatt. Ez óriási mennyiségű kibocsátásnak felel meg.
Megóvásuk kulcsfontosságú lépés a klímavédelemben
A legjobb stratégia gyakran inkább megelőzni a veszteséget, mint később pótolni azt. Az ép rétek védelme biztosítja az élő szénraktár stabilitását és fenntartja azt lassabban bomló talajszént is.
Az üzenet egyszerű: ha megvédjük ezeket az értékes ökoszisztémákat, nemcsak biológiai sokféleségüket őrizzük meg, hanem jelentős mértékben hozzájárulunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez is – miközben támogatjuk például halászati lehetőségeket vagy tiszta vizet biztosítunk.
„Amit újdonságként hozott ez a munka: először áll rendelkezésünkre globális mérleg arról, mennyi kék szén található élő formában a tengeri füves rétekben” – mondta Òscar Serrano kutató (CEAB CSIC), aki koordinálta tanulmányt.
„Ez segíti tudományos eredmények közvetlenebb beépítését politikai döntésekbe anélkül, hogy találgatnunk kellene.”
Zárszó
A tanulmány eredményeit részletesen bemutató cikk megjelent a Nature Communications folyóiratban. Ez új távlatokat nyit mind tudományos kutatásban mind gyakorlati természetvédelemben annak érdekében, hogy jobban értsük és hatékonyabban védjük bolygónk egyik legfontosabb kék karbon-raktárát: a tengeri füves réteket.
Tetszett ez a cikk? Iratkozzon fel hírlevelünkre további izgalmas tartalmakért és friss hírekért! Próbálja ki ingyenes EarthSnap alkalmazásunkat is Eric Ralls és Earth.com jóvoltából!
Forrás: https://www.earth.com/news/seagrass-meadows-turn-out-to-be-massive-living-carbon-banks/
