Forrás: Unsplash/CC0 Public Domain
A vegán életmód terjedése világszerte
Világszerte a lakosság mindössze körülbelül 1,1%-a követ vegán életmódot, azonban ez az arány folyamatosan növekszik. Például Németországban 2016 és 2020 között megduplázódott a vegánok száma, elérve a lakosság 2%-át. Az Egyesült Királyságban pedig 2023 és 2025 között várhatóan 2,4-szeresére nő ez az arány, így eléri a 4,7%-ot.
Sokan egészségügyi előnyök miatt választják a vegán étrendet: egy tipikus nyugati étrendről vegánra váltva az előrehaladott nem fertőző betegségek miatti korai halálozás kockázata becslések szerint 18-21%-kal csökkenhet.
Az ökológiai lábnyom csökkentése – egy új tudományos vizsgálat eredményei
Egy friss tanulmány a Frontiers in Nutrition folyóiratban pontosan kiszámolta, hogy mennyivel csökkentik a növényi alapú étrendek, így a vegán életmód is az üvegházhatású gázok kibocsátását és a természeti erőforrások felhasználását. A kutatás azt is kimutatta, hogy ezek az étrendek gyakorlatilag minden létfontosságú tápanyagot biztosítanak.
„Összehasonlítottunk kalóriában megegyező étrendeket, és azt találtuk, hogy a mediterrán étrendről vegánra váltva 46%-kal kevesebb CO2-kibocsátás keletkezik, miközben 33%-kal kevesebb földterületet és 7%-kal kevesebb vizet használunk fel. Emellett más, az éghajlatváltozással összefüggő szennyező anyagok kibocsátása is csökkent” – mondta Dr. Noelia Rodriguez-Martín, a spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) Grasa Intézetének posztdoktori kutatója, jelenleg a granadai egyetemen dolgozó vezető szerző.
A kutatás módszertana: kiegyensúlyozott napi menük összeállítása
A kutatócsoport négy különböző, egyhetes időszakra tervezett napi menüt állított össze, amelyek mindegyike tartalmazta a reggelit, tízórait, ebédet és vacsorát. Minden étrend napi 2000 kilokalóriát biztosított, és az adagok összetétele megfelelt a spanyol Közösségi Táplálkozási Társaság, a Spanyol Vegetáriánus Szövetség, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az amerikai Nemzeti Orvostudományi Akadémia ajánlásainak.
Az összehasonlított étrendek:
- Mediterrán étrend: Egészséges mindenevő étrend sok gyümölccsel, zöldséggel, teljes kiőrlésű gabonával és sovány fehérjével; mérsékelt mennyiségű halat, baromfit és húst tartalmaz.
- Peszkovegetáriánus étrend: Halat és tengeri herkentyűket tartalmaz hús nélkül.
- Ovo-lakto-vegetáriánus étrend: Tojást és tejtermékeket tartalmaz hús nélkül.
- Vegán étrend: Minden állati eredetű étel helyett növényi alapú alternatívák – például tofu, texturált szója protein, tempeh, szójajoghurt, magvak és hüvelyesek – kerültek beillesztésre.
Tápanyag-összetétel és környezeti hatások elemzése
A kutatók nyilvános adatbázisokat használtak (például a spanyol BEDCA-t és az amerikai FoodData Central-t), hogy kiszámolják minden menü makrotápanyag-, valamint 22 vitamin- és esszenciális mikrotápanyag-tartalmát. Ezek között szerepeltek például linolsav és linolénsav, különféle B-vitaminok formái, kalcium, vas és szelén. Az értékeket nemenként és két korcsoportban (30–51 év illetve 51–70 év) hasonlították össze az egészségügyi szervezetek ajánlásaival.
Ezen túlmenően becsülték minden menü teljes ökológiai lábnyomát is: ez magában foglalta több kulcsfontosságú ökoszisztéma-hatás mutatót – például klímaváltozás, ózonréteg károsodás, vízi eutrofizáció és ekotoxicitás –, melyeket az AGRIBALYSE 3.1.1 adatbázis alapján számoltak ki.
Eredmények: jelentős környezetvédelmi előnyök
A „bölcsőtől otthonig” számított üvegházhatású gázkibocsátás napi szinten:
- Mediterrán (mindenevő) étrend: 3,8 kg CO2-egyenérték
- Peszkovegetáriánus étrend: 3,2 kg CO2-egyenérték
- Ovo-lakto-vegetáriánus étrend: 2,6 kg CO2-egyenérték
- Vegán étrend: 2,1 kg CO2-egyenérték (46%-os csökkenés)
A vízfogyasztás esetében hasonló tendencia figyelhető meg: az omnivor étrendről (10,2 köbméter víz naponta) a vegánra váltva ez 7%-kal csökken (9,5 köbméter). A mezőgazdasági földhasználat pedig 33%-kal mérséklődött (226-ról 151 pontig egy súlyozott környezeti hatás indexen mérve).
Kiemelendő továbbá, hogy a vegán étrend több mint 50%-os csökkenést mutatott kulcsfontosságú ökoszisztéma-hatás mutatókban az omnivor alaphoz képest. Emellett több mint 55%-kal csökkentette bizonyos betegségek előfordulását.
Tápanyagellátottság – kiegyensúlyozott növényi alapú étkezés
A kutatás megállapította: mindhárom növényi alapú menü tápanyagilag kiegyensúlyozott volt. Csak néhány mikrotápanyagra – vitamin D-re, jódra és B12-vitaminra – kell különösen odafigyelni. Összességében azonban egyértelműen kirajzolódtak a növényi alapú étrendek környezeti és egészségügyi előnyei az omnivor étkezéssel szemben.
„Összevetve az omnivor, peszkovegetáriánus, ovo-lakto-vegetáriánus és vegán menüket egyértelmű volt: minél több növényi ételt fogyasztunk, annál kisebb lesz az ökológiai lábnyomunk. A peszkovegetáriánus menü mérsékelt javulást mutatott ugyanakkor a haltermelés környezeti költségei miatt. A vegetáriánus diéták is jól teljesítettek: körülbelül 35%-kal csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást.”
Kis lépések is számítanak – mindenki tehet valamit bolygónkért
A szerzők fontos üzenete azok számára is szól, akik szeretnének tenni bolygónkért ugyanakkor nem állnak készen arra, hogy teljesen feladják az állati eredetű ételeket:
„Nem kell teljesen vegánná válni ahhoz, hogy változást érjünk el. Már egy-egy apró lépés is – ha több növényi ételt iktatunk be étkezéseinkbe – jelentős mértékben csökkenti a kibocsátást és megóvja erőforrásainkat. Minden olyan étkezés hozzájárul ahhoz, hogy egészségesebb emberek legyünk egy egészségesebb bolygón.” – zárta gondolatait Dr. Rodriguez-Martín.
Összegzés
A legfrissebb tudományos eredmények megerősítik: a növényi alapú étrendre való áttérés nemcsak személyes egészségünk javításában segíthet jelentősen – például csökkentve bizonyos betegségek kockázatát –, hanem kulcsszerepet játszik bolygónk védelmében is. A vegán diéta akár közel felére csökkentheti szén-dioxid-kibocsátásunkat és jelentős mértékben mérsékli víz- valamint földhasználatunkat.
Ezek alapján érdemes elgondolkodni azon is mindenkinek – legyen akár vegetáriánus vagy mindenevő –, hogy miként tudja fokozatosan növelni növényi alapú étkezéseinek arányát saját életében.
Forrás: https://phys.org/news/2025-11-vegan-diet-halve-carbon-footprint.html
