A közelmúltban megjelent kutatás új megvilágításba helyezi a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek kognitív problémáit, valamint azok kapcsolatát az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) tüneteivel. Az eredmények szerint a tanulási problémákban érintett gyermekek esetében a széles körű kognitív nehézségek alapvető jellemzői állnak a problémának, függetlenül attól, hogy milyen mértékben mutatnak figyelemzavarra vagy hiperaktivitásra utaló viselkedést. Ezzel szemben az ADHD-val diagnosztizált, de tanulási nehézségekkel nem rendelkező gyermekek esetében a korlátozottabb kognitív kihívások inkább a figyelemhiány és hiperaktivitás következményeinek tűnnek.
A kutatás háttere és célja
Az ADHD-val és specifikus tanulási nehézségekkel élő gyermekek gyakran mutatnak átfedő problémákat a figyelem és bizonyos gondolkodási képességek terén. Ez felvetette a kérdést a kutatókban, hogy vajon a memória- és feldolgozási nehézségek csupán a figyelmetlenség vagy hiperaktivitás mellékhatásai-e, vagy önálló, alapvető kognitív deficit áll mögöttük.
Yufei Cai, a Cambridge-i Egyetem Pszichiátriai Tanszékének PhD kutatója elmondta: “Bár korábbi vizsgálatok foglalkoztak az ADHD tünetei és a tanulási vagy kognitív képességek kapcsolatával különböző gyermekcsoportokban, eddig nem készült olyan átfogó elemzés, amely azt vizsgálta volna, hogyan befolyásolják az ADHD-s tünetek azokat a kulcsfontosságú kognitív képességeket, amelyek elengedhetetlenek a sikeres tanuláshoz.”
A kutatás célja tehát az volt, hogy tisztázza az ADHD-s viselkedésformák hatását ezekre a képességekre, ezzel segítve célzottabb beavatkozások kidolgozását.
Módszertan: A vizsgált csoportok és mérési eszközök
A kutatók az Attention, Learning and Memory Centre adatbázisából válogattak ki 770 gyermeket 5 és 18 év között. A résztvevőket négy csoportba sorolták:
- Csak ADHD-val diagnosztizált gyermekek
- Csak tanulási nehézségekkel rendelkező gyermekek
- Mindkét állapottal – ADHD-val és tanulási nehézséggel – élő gyermekek
- Egészséges kontrollcsoport neurofejlődési zavar nélkül
Minden gyermek számos standardizált teszten vett részt, amelyek mérik az alapvető kognitív képességeket:
- Verbális és vizuális-téri rövid távú memória
- Munkamemória (az információ ideiglenes megtartása és manipulálása)
- Feldolgozási sebesség
- Tartós figyelem
- Magasabb szintű végrehajtó funkciók – például feladatok közötti rugalmas váltás képessége
Ezen kívül a szülők értékelték gyermekeik mindennapi viselkedését az inatentivitás (figyelmetlenség) és hiperaktivitás/impulzivitás szempontjából.
Eredmények: Két eltérő neurofejlődési útvonal
Tanulási nehézségekkel élő gyermekek
A tanulási nehézségekkel rendelkező gyermekek – akár ADHD-val együtt, akár anélkül – széles körű gyengeséget mutattak számos kognitív területen:
- Rövid távú memória gyengeségei
- Munkamemória problémák
- Lassabb feldolgozási sebesség
- Tartós figyelem fenntartásának nehézségei
- Információsorozatok helyes feldolgozásának zavara
Fontos megjegyezni, hogy amikor statisztikailag korrigálták az inatentivitás és hiperaktivitás szintjét, ezek a kognitív hiányosságok nagyrészt megmaradtak. Ez arra utal, hogy ezek a problémák nem csupán a figyelmi zavarok következményei, hanem alapvető jellemzői magának a tanulási nehézségnek.
Csak ADHD-val diagnosztizált gyermekek
Ezzel szemben az ADHD-val rendelkező, de tanulási problémáktól mentes gyermekek többségében életkoruknak megfelelő teljesítményt nyújtottak verbális rövid távú memóriában, munkamemóriában, feldolgozási sebességben és tartós figyelemben.
Korlátozottabb kihívások jelentkeztek azonban vizuális-téri rövid távú memóriában és gyors számsorozatok vagy betűk feldolgozásában. Ezek azonban eltűntek, amikor figyelembe vették az inatentivitás és hiperaktivitás mértékét – vagyis ezek a problémák inkább következményei voltak az ADHD-s viselkedésnek.
Kivétel: végrehajtó funkciók – feladatváltás
Egyetlen terület maradt kivételként: az úgynevezett “set shifting”, vagyis a mentális rugalmasság – amikor egy személy képes gyorsan váltani különböző szabályok vagy feladatok között. Ez a kihívás megmaradt még akkor is, amikor korrigálták az inatentivitást és hiperaktivitást. Ez arra utal, hogy ez egy specifikus végrehajtó funkciós probléma lehet az ADHD-ban, amely nem magyarázható kizárólag viselkedési tünetekkel.
Következtetések és gyakorlati jelentőség
A kutatás világosan elkülöníti két neurofejlődési pálya jellemzőit:
- Tanulási nehézségekkel élő gyermekek: Az alapvető kognitív gyengeségek hajtják akadályaikat az iskolai teljesítményben.
- Csak ADHD-s gyermekek: Elsősorban figyelmi problémáik okozzák korlátozottabb kognitív kihívásaikat.
Cai hangsúlyozta:
“A tanulási nehézségekkel élő gyermekek alacsonyabb kognitív teljesítménye nem magyarázható egyszerűen figyelmi vagy hiperaktivitási tüneteikkel. Ezzel szemben ezek a viselkedések inkább azoknál a gyermekeknél kapcsolódnak szorosabban kisebb mértékű kognitív kihívásokhoz, akik csak ADHD-val élnek.”
Ez az eredmény fontos keretet adhat célzott beavatkozások kidolgozásához: meg kell érteni minden egyes gyermek egyedi kognitív és viselkedési profilját ahhoz, hogy hatékony támogatást nyújthassunk számukra.
A kutatás korlátai és jövőbeli irányok
Bár jelentős előrelépést jelent ez az elemzés, vannak korlátai is:
- A tanulási nehézségeket nem klinikai diagnózis alapján határozták meg (például diszlexia vagy diszkalkulia), hanem alacsony iskolai tesztpontszámok alapján – ami nem feltétlenül teljesen egyenértékű.
- A vizsgálat keresztmetszeti jellegű volt, így nem tudja bemutatni ezeknek a kapcsolatoknak fejlődési változásait idővel.
A jövőbeni kutatások érdemes lenne hosszabb távon követniük ezeket a gyermekeket több év alatt, hogy jobban megértsék fejlődési pályáikat. Emellett további kognitív teszteket alkalmazva és több forrásból (például pedagógusoktól) gyűjtött viselkedési adatokat bevonva még részletesebb képet alkothatnánk. Ez segíthet finomítani az intervenciós stratégiákat úgy, hogy azok minél inkább igazodjanak az egyéni szükségletekhez.
A kutatás forrása
A “Associations Between ADHD Symptom Dimensions and Cognition in Children With ADHD and Learning Difficulties” című tanulmány szerzői Yufei Cai, Joni Holmes és Susan E. Gathercole voltak. Az eredményeket a Journal of Attention Disorders publikálta.