A demencia világszerte egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent, ezért kiemelten fontos megérteni azokat az élettani folyamatokat, amelyek előre jelezhetik kialakulását. Egy friss, a Cambridge-i Egyetem kutatóinak vezetésével készült tanulmány új megvilágításba helyezi az agy tisztító rendszerének, a glymphatikus rendszernek a szerepét, amelynek zavara előre jelezheti a demencia kockázatát.
A glymphatikus rendszer és a cerebrospinális folyadék szerepe az agy egészségében
Az agyban található cerebrospinális folyadék (CSF) egy tiszta, átlátszó folyadék, amely mechanikai védelmet nyújt és eltávolítja az anyagcsere melléktermékeit. A glymphatikus rendszer – amelyet csak 2012-ben fedeztek fel – ezen CSF mozgását használja arra, hogy az agy körüli apró csatornákon keresztül, az úgynevezett perivascularis terek mentén áramolva eltávolítsa a káros anyagokat és méreganyagokat.
Ez a rendszer kulcsfontosságú az agy egészségének fenntartásában, mivel segít megelőzni a toxinok felhalmozódását, amelyek számos demenciaforma kialakulásáért felelősek lehetnek. Például az Alzheimer-kór esetében az amyloid plakkok és tau fehérje fonalak halmozódnak fel az agyszövetben, amelyek károsítják az idegsejteket.
Agyi kisérbetegség és érrendszeri demencia: összefüggések és hatások
Az egyik leggyakoribb demenciaforma az érrendszeri demencia, amelyet az agyi véráramlás csökkenése okoz. Ennek legfőbb oka az agyi kisérbetegség, amely az agy apró vérereit érinti. Ez a betegség nemcsak önmagában okoz problémákat, hanem más demenciák súlyosbodását is előidézheti.
Egy amerikai apácákon végzett vizsgálat például kimutatta, hogy azok között, akiknél Alzheimer-kórra utaló elváltozásokat találtak boncoláskor, csak mintegy fele mutatott klinikai tüneteket. Azonban azoknál, akiknél emellett agyi kisérbetegség is fennállt, ez az arány kilencre nőtt tízből.
A Cambridge-i kutatás célja és módszerei
Professor Hugh Markus és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy vajon az agyi kisérbetegség és más kardiovaszkuláris rizikófaktorok károsítják-e a glymphatikus rendszert, és ezáltal növelik-e a demencia kialakulásának esélyét.
Míg korábban csak egereken tudták vizsgálni ezt a rendszert közvetlenül, az MRI technológia fejlődése lehetővé tette annak indirekt emberi vizsgálatát is. Azonban nagy létszámú populációban való alkalmazása kihívást jelentett egészen addig, amíg Yutong Chen – aki akkor még orvostanhallgató volt Cambridge-ben – gépi tanulási algoritmusokat fejlesztett ki a glymphatikus funkciók MRI-felvételekből történő nagy léptékű értékelésére.
Eredmények: három biomarker és a demencia kockázata
A kutatócsoport mintegy 40 000 felnőtt MRI-felvételein alkalmazta ezt az algoritmust az UK Biobank adatbázisból. Három biomarkert találtak, amelyek már kiindulási állapotban jelzik a glymphatikus rendszer károsodását és előre jelezhetik a következő tíz évben kialakuló demenciát:
- DTI-ALPS: A vízmolekulák diffúziójának mérése a perivascularis terek mentén.
- A choroid plexus mérete: Ez az agyi struktúra termeli a cerebrospinális folyadékot.
- A CSF áramlási sebessége: A cerebrospinális folyadék beáramlásának sebessége az agyba.
Yutong Chen hangsúlyozta: „Bár óvatosan kell bánni ezekkel az indirekt markerekkel, munkánk egy nagyon nagy kohorszban jó bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a glymphatikus rendszer zavara szerepet játszik a demenciában. Ez izgalmas lehetőséget ad arra is, hogy megvizsgáljuk: hogyan javíthatjuk ezt?”
Kardiovaszkuláris rizikófaktorok hatása és további elemzések
További elemzések kimutatták, hogy számos kardiovaszkuláris rizikófaktor – például magas vérnyomás vagy dohányzás – rontja a glymphatikus funkciót, ezáltal növelve a demencia kockázatát. Ez részben azért van így, mert ezek a tényezők elősegítik az agyi kisérbetegség kialakulását is, amely MRI-felvételeken jól látható.
Hui Hong, aki jelenleg radiológusként dolgozik Kínában, így foglalta össze: „Már rendelkezünk bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy az agyi kisérbetegség gyorsítja olyan betegségek lefolyását mint az Alzheimer-kór. Most pedig van egy valószínű magyarázatunk is: a glymphatikus rendszer zavara csökkenti azt a képességünket, hogy eltávolítsuk az amyloidot és tau fehérjét – ezek okozzák az Alzheimer-kórt.”
Következmények: hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát?
A kutatás több lehetséges megközelítést is javasol:
- A glymphatikus funkció javítása: Az alvás kulcsszerepet játszik ebben; ezért az alvászavarok ronthatják ezt a tisztító mechanizmust. Érdemes lehet olyan stratégiákat kidolgozni vagy gyógyszereket fejleszteni/átcsoportosítani, amelyek támogatják ezt a rendszert.
- Kardiovaszkuláris rizikófaktorok kezelése: Például magas vérnyomás esetén intenzív vérnyomáskontroll csökkentheti jelentősen (akár 20%-kal) a kognitív hanyatlást vagy demenciát – ezt igazolja például a SPRINT MIND klinikai vizsgálat eredménye is.
Professor Hugh Markus, aki vezetője a Cambridge-i Stroke Kutatócsoportnak és Clare Hall tagja kiemelte: „Már eddig is ismert volt a kardiovaszkuláris rizikófaktorok fontossága demenciában. Eredményeink tovább erősítik ezt az összefüggést. Legalább negyed részben ezek – mint például magas vérnyomás vagy dohányzás – felelősek minden demenciakockázatért. Ha ezek rontják a glymphatikus funkciót, akkor beavatkozhatunk: magas vérnyomás kezelése vagy dohányzásról való leszoktatás reális módja annak, hogy segítsük ezt az agytisztító rendszert.”
Szakmai visszhang és finanszírozás
Professor Bryan Williams, brit szív alapítvány tudományos és orvosi vezetője így kommentálta: „Ez a tanulmány lenyűgöző bepillantást enged abba, hogyan növelheti csendesen egy hibás hulladéktisztító rendszer esélyét arra, hogy valaki később életében demenciában szenvedjen. A glymphatikus rendszer jobb megértése új kutatási irányokat nyit meg mind kezelésre mind megelőzésre vonatkozóan. Ugyanakkor hangsúlyozza ismert kardiovaszkuláris rizikófaktorok – például magas vérnyomás – kezelésének fontosságát.”
A kutatás finanszírozását elsősorban a British Heart Foundation biztosította további támogatással a National Institute for Health and Care Research Cambridge Biomedical Research Centre részéről.
Összegzés
A Cambridge-i Egyetem által vezetett kutatás áttörést jelent abban, hogy miként érthetjük meg és előzhetjük meg korai stádiumban a demenciát. A glymphatikus rendszer működésének zavara már évtizedekkel korábban jelezheti azt a kognitív hanyatlást előidéző folyamatot, amely végül Alzheimer-kórhoz vagy más típusú demenciához vezethet.
Eredményeik alapján nemcsak új diagnosztikai biomarkereket használhatunk majd széles körben MRI-vel történő vizsgálatok során, hanem hatékonyabb megelőző stratégiákat is kidolgozhatunk – különösen azok számára, akiknél fennállnak kardiovaszkuláris rizikófaktorok.
Forrás:
Hong H et al., MRI markers of cerebrospinal fluid dynamics predict dementia and mediate the impact of cardiovascular risk. Alzheimer’s & Dementia; 23 Oct 2025; DOI: 10.1002/alz.70699
Forrás: https://www.cam.ac.uk/research/news/dementia-linked-to-problems-with-brains-waste-clearance-system